CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Változások lehetnek a doktori képzésben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A doktori képzés kétéves képzési szakaszból és kétéves doktorjelölti szakaszból állna, és emelkedhet a doktori ösztöndíj összege - a többi között ezt tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény doktori képzéssel összefüggő módosítása, amelynek tervezetét a kormany.hu oldalon tették közzé.

2015. szeptember 28.

A kabinet által még nem tárgyalt, október 1-jéig véleményezhető javaslat szerint komplex vizsga után lehetne a doktorjelölti jogviszonyba felvételt nyerni.
    A doktorjelölti jogviszony megszűnne a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított három éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. Ezt a határidőt különös méltányolást érdemlő esetben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbíthatnák.
    A képzési idő mellett módosulhat a doktori ösztöndíj mértéke is. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban elmondta: a doktoranduszok európai viszonylatban is alacsony, valamivel több mint 100 ezer forintos havi ösztöndíját az első két évre vonatkozóan 50 százalékkal, a következő kettőben az eredeti összeg kétszeresére emelnék.
    Rögzítenék, hogy a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása a képzés első négy félévében 1,8 millió forint lenne évente, a fokozatszerzési eljárás támogatott ideje alatt 2,4 millió forint, míg a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forint.
    A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összegét a fokozatszerzési eljárás idejére nyújtott támogatás összegének felével csökkenthetnék, ha a doktorjelölt nem szerez fokozatot.
    Az intézkedés költségvetési hatása 4,6 milliárd forint, és az a vonatkozó hatástanulmány szerint 27 felsőoktatási intézményben mintegy ötezer hallgatót érint. A változtatásokat, ha ebben a formában elfogadják, a 2016/2017. tanév első félévében doktorandusz jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.
    A javaslat kitér arra is, hogy az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit. A tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
    A kormany.hu oldalon közzétették a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet módosításának tervezetét is.
A javaslat szerint a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótlékának mértéke a pótlékalap-minimum 300 százaléka lenne. Egy adott szervezeti egységben a vezető megbízással rendelkező közalkalmazott illetménypótléka a pótlékalap-minimum 200 százalékát, míg a helyettes megbízással rendelkező közalkalmazotté annak 150 százalékát tenné ki.
    Rögzítenék, hogy a felsőoktatási intézményben milyen, az oktatói és kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök létesíthetők, és ezek milyen fizetési kategóriákba sorolhatók.
    Mestertanár munkakörbe lehetne átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező, adjunktusi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti, illetve gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében előírt sajátos mestertanári követelményeknek.
    Ügyvivő-szakértő munkakörbe kellene besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a kancellárt, a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban.
    A gazdasági szervezet vezetőjének - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - felsőfokú végzettséggel és szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel kellene rendelkeznie.
    Tanszéki mérnök munkakörbe sorolnák be azt a felsőfokú végzettséggel és természettudományos vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei (labor, műhely, hardver, szoftver) megteremtésében, fejlesztésében.
    A javaslat kitér arra is, hogy nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában részt vett.
    A rendelet 2016. július 1-jén léphet hatályba.

 

(MTI)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

30

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR