//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Szakképzettség a munkaerőpiacon
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkaerőpiacon a legnagyobb gondot a szakképzetlen munkaerő elhelyezése jelenti, illetve az olyan munkaerőigény kielégítése, melyekre kevés a megfelelő szakképzettséggel rendelkező álláskereső.

2015. szeptember 28.

A „piac” kifejezés ebben a kontextusban nem túl találó, mert tárgyiasítja az élő munkaerőt, vagyis az embert. Azonban nagy valószínűséggel azért került be mégis ez a nem túl elegáns kifejezés a jogi irodalomba, mert a munkaerő kereslet-kínálat szerepe szinte mindenben megegyezik a materiális áru cseréjére jellemző „piaci” kifejezés tartalmi elemeivel. Az ókori Római birodalomban, amikor a rabszolgaság mellett megjelent a bérmunka, az erre irányuló szerződés magában rejtette a bérleti szerződés elemeit. E korból maradt fenn mind a mai napig pl. a „munkabér” fogalma. Ekkor is tárgyiasult a munkaerő, mert valójában bérleti tárgyként kezelték. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény pl. 29 alkalommal említi szövegezésében a „munkaerőpiac” kifejezést. Közgazdasági megközelítéssel pedig a „humántőke”, vagy esetleg a „humán erőforrás” kifejezések is polgárjogot nyertek, amelyek kifejezésre juttatják, hogy nyereségre épített befektetést jelent a munkaerő, amely befektetés egy később időszakban hozza meg a gyümölcsét, vagyis a nyereséget.
Az állami foglalkoztatási szolgálat és a jóval kisebb volument képező magán-munkaközvetítői tevékenység akkor látja el megfelelően a feladatát, ha megtalálja azt az egyensúlyt, amellyel igyekszik kielégíteni a szakképzetlen álláskeresők igényét is és a betöltetlen ritka szakképzettséget igénylő munkáltatók munkaerő igényét. A statisztikai adatok szerint 2014. év végén összesen 144 200 betöltetlen álláshely volt Magyarországon. A KSH kimutatása szerint 2014-ben a versenyszférában, az összes üres álláshelyből a vezetői, iránytói illetve felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör tekintetében 31,9% volt a betöltetlen, míg a költségvetési szférában ugyanez az arány 54,4% volt. A pénzügyi és biztosítói ágazatban ez az arány szintén a vezető, irányítók és felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör tekintetében 81,2% volt, az információ és kommunikáció területén pedig 83%. Az oktatási ágazatban ugyancsak a vezetők stb. tekintetében ez az arány 88,4% volt ebben az évben. A középfokú iskolai végzettséget igénylő betöltetlen álláshelyek aránya szintén 2014-ben a versenyszférában 16% volt, míg a költségvetési főcsoporthoz tartozó munkakörökben 6%. A szakképzetlen, valamint a gépkezelői és összeszerelői munkakört igénylő betöltetlen álláshelyek aránya az összes betöltetlen számadathoz viszonyítva a bányászati és kőfejtői alágazatban szintén 2014-ben, 81% volt.

A munkáltató a munkavégzés helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál, (a korábbi munkaügyi kirendeltségen) jelentheti be a munkaerőigényét. Erre a célra minden megyében egységes szövegezéssel rendszeresített nyomtatvány áll rendelkezésre, melyet elektronikus úton és papíralapú nyomtatvány formájában is be lehet nyújtani. Megjegyzendő, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához az irányadó Kormányrendelet megfelelő melléklete tartalmazza a munkaerőigény bejelentési formanyomtatvány szövegezését. A munkaerőigény-bejelentőlap részletesen tartalmazza mindazon adatokat, melyek szükségesek az adott munkakör korrekt és megfelelő ellátásához. Az igénybejelentő lapon meg kell jelölni FEOR-08, vagy FEOR-93 statisztikai nyilvántartás szerinti munkakört és az ehhez igazodó képzettséget, illetve szakképzettséget. Ha tehát a munkáltató olyan munkaköri megnevezést alkalmaz, amelyet egyik FEOR nyilvántartásban sem szerepel, a munkaerőigény alkalmatlan a kívánt cél elérésére és azt nem fogadja el a foglalkoztatási osztály. A nem harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához a munkaerőigény-bejelentőlapot el lehet érni az Internet www.munka.hu honlapon, → a „Foglalkoztatás" címszó, majd → a „Nyomtatványok" címszó → és végül a „Munkaerőigény-bejelentőlap" címszóra kattintva. Meg kell jelölni kilenc iskolai végzettségnek megfelelően a foglalkoztatni kívánt munkavállaló iskolai végzettségét, az általános iskolai végzettség nélkülitől az egyetemi végzettségig. Fel kell tüntetni a nyolc állománycsoportnak megfelelő beosztásnak megfelelő beosztást, a „segédmunkástól” a „felsővezetőig” a várható bruttó kereseti lehetőség feltüntetésével. A munkaerőigény-bejelentőlapnak tartalmaznia kell továbbá olyan részletkérdéseket is, hogy várható-e kiküldetés, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény terminológiája szerinti „Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás”. Arra is ki kell térnie a munkaerőigény bejelentésnek, hogy a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás várhatóan hogyan alakul, pl. állandó délelőtti műszakot, illetve két vagy több műszakot jelent, továbbá hogyan alakul a szabadnapok kiadásának rendje. Arra is ki kell térnie a bejelentésnek, hogy teljes, vagy részmunkaidős foglalkoztatásról van szó. A munkaerőigény tartalmazza továbbá a munkáltató speciális elvárásait, így az elvárt gyakorlati időt, a munkakör betöltéséhez szükséges jártasságot, készséget, ismeretet, pl. nyelvismeretet, számítástechnikai ismeretet, vagy gépjármű-vezetési ismeretet stb. Ezen túlmenően megjelöli a munkáltató a munka természetéből adódó speciális követelményeket és munkakörülményeket is. Az igénybejelentés azért tartalmazza részletesen a munkáltató elvárásait, mert csak azok ismeretében tudja megítélni a foglalkoztatási osztály a jelentkező személynek az adott munkakör betöltésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához szükséges munkaerőigény bejelentésnek tartalmaznia kell az alkalmazni kívánt személy állampolgárságát és útlevélszámát is, továbbá az anyanyelvét és azt a tényt, hogy beszéli-e a magyar nyelvet és az egyéb nyelvismeretét. Közölni kell továbbá azt a tényt is, hogy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül munkavállalási engedély alapján dolgozott-e korábban Magyarországon. Ha igen, meg kell jelölni az előző munkavállalási engedélyt kiadó kormányhivatal megnevezését. Arra vonatkozóan is nyilatkoznia kell a munkáltatónak, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt kötelezve lett-e bírság jellegű pénzfizetésre, és ha igen, mikor került sor annak befizetésére. A munkáltatónak arra is nyilatkoznia kell, hogy a vállalaton belül áthelyezni szándékozó munkavállaló, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, valamint nyilatkozni kell arra is, hogy a kérelem olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért, továbbá a kérelem befogadott személyre vonatkozik, valamint olyan harmadik országbeli állampolgárra, aki 180 napon belül 90 napot meg nem haladó időtartamban kíván munkaviszonyt létesíteni. Ha rendelkezik szakképzettséggel a harmadik országbeli állampolgár, a kérelemhez csatolni kell a kívánt tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségről, illetve iskolai végzettségéről szóló okirat hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását. A hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda végzi. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak öt éven belül volt korábbi engedélye valamely kormányhivatalnál és a szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat a kormányhivatal részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni, azt – a foglalkoztató kérelmére – az eljáró kormányhivatal szerzi be, amennyiben az a kormányhivatal rendelkezésére áll. Csatolni kell továbbá a munkavállaló útlevelének másolatát is. Külön kérelemnyomtatvány áll rendelkezésre a szezonális munka esetére, melyben naptárilag pontosan meg kell jelölni a munkavégzés várható kezdő és befejező időpontját, vagy időpontjait.

Az egyes munkakörökre vonatkozóan külön jogszabályok állapítják meg a szakmai követelményeket. Önálló jogszabály rendelkezik az ipari és kereskedelmi tevékenységet ellátók iskolai végzettségéről. A szakiskolai végzettség szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettséget jelent, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottaknak megfelelő, államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. A jogszabály a rugalmas helyettesíthetőségi elvet követi, mert megjelöli azokat a munkaköröket, melyeknél az egyébként előírt képzettség helyettesíthető a szakiránynak megfelelő más szakképesítéssel is, vagy magasabb szintű szakirányú végzettséggel. Külön megjelöli a jogszabály azon munkaköröket is, melyek elláthatóak a szakiránynak megfelelő magasabb szintű szakirányú végzettséggel is. Azt is külön jelöli a jogszabály, hogy a rendeletben egyébként előírt szaktanfolyami képzettség helyett mely esetekben fogadható el az adott tevékenység végzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását biztosító egyéb szaktanfolyami képzettség is. Pl. „Számítógépek, perifériáik összeszerelése, karbantartása, javítása” munkakört elláthat „Számítógép-szerelő, karbantartó” szakképzettséggel rendelkező is, vagy az „Informatikai rendszergazda” képesítéssel rendelkező, illetve ennél magasabb szintű szakirányú végzettségű is. A „Tankállomás kezelése” megnevezésű munkakör ellátható „Tankállomás- és kútkezelő szaktanfolyami képzettséggel” de ezen szaktanfolyami képzettség helyett elfogadható az adott tevékenység végzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását biztosító egyéb szaktanfolyami képzettség is. Vannak olyan tevékenységek, melyek végzéséhez nem szükséges ugyan szakképzettség, de a munkaidő teljes tartama alatt jelen kell lenni megfelelő szakképzettségű munkavállalónak is. Pl. a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése bárki által ellátható tevékenység, azonban az munkaidő teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy szakképesítéssel rendelkező, olyan felelős személynek, aki azonnali intézkedésre jogosult. A „Hús- és hentesáru, hal értékesítése” tevékenység nem csak „Bolti hentes” képesítéssel látható el, hanem „Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladói" képesítéssel is, vagy általános „Kereskedői” képesítéssel, illetve a szakiránynak megfelelő más szakképesítéssel is, továbbá magasabb szintű szakirányú végzettséggel is. Igen rugalmas az élelmiszerértékesítéshez előírt képesítési követelmény, mert a zöldség és gyümölcsértékesítés kivétel, az élelmiszerértékesítés ellátható „Élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény eladói”, „Boltvezetői”, „Kereskedői”, valamint „Eladói” képesítéssel, vagy ezen meghatározott szakképesítések helyett elfogadható a szakiránynak megfelelő más szakképesítés is és magasabb szintű szakirányú végzettség is. A 2016. szeptember 1-jén kezdődő iskolai szorgalmi időszakkal lép hatálya a „Szakgimnázium” és az új „Szakközépiskolai” képzési rendszer. A „Szakgimnázium” olyan iskolarendszerű szakmai érettségi végzettséget adó és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, vagy szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra illetve szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyammal rendelkező iskolatípus lesz, ahol párhuzamosan szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás is folyni fog. Ebben az iskolatípusban szakmai érettségi vizsga és ezzel egyidejűleg szakképesítés szerezhető. A szintén 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő új szakközépiskolai rendszer 5 évfolyamos lesz, melyből 3 évfolyam az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést, valamint szakmai, elméleti és gyakorlati oktatást fog magában foglalni, míg a további 2 évfolyam az érettségi vizsgára való felkészítő időszak lesz.

Speciális képzettségi feltételeket állapítanak meg a jogszabályok az egészségügyi tevékenység folytatásához. Az egészségügyi szolgáltatás csak az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában és e szerv által történő működési nyilvántartásba vétel alapján végezhető. Aki nem rendelkezik nyilvántartásba vétellel, csak olyan személy felügyelete és utasításának megfelelően folytathat egészségügyi szolgáltatói tevékenységet, aki működési engedély és működési nyilvántartásba vétel birtokában van. Egészségügyi szakdolgozó felügyeletét is csak olyan orvos láthatja el, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel. Egészségügyi tevékenységet önállóan az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az egészségügyi dolgozó az összesen 10 jogviszony közül, ha egyéni, vagy társas vállalkozói tevékenység, vagy szabadfoglalkozás keretében óhajtja a hivatását gyakorolni, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági nyilvántartásba vétele után és működési engedély birtokában folytathatja azt.

Jogszabályban meghatározott speciális képesítési feltételek szükségesek az egyes kulturális munkakörök betöltéséhez. A munkáltató a vonatkozó jogszabályok szerinti képesítési feltételek alapján foglalkoztathatja az előadó művészt. Az előadó művészek sajátságos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató ideiglenesen, vagy véglegesen mentesítse a művészt a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban előírt követelmények alól. Ideiglenesen erre akkor kerülhet sor, ha az előadóművész kiemelkedő művészi teljesítményt nyújt, véglegesen pedig akkor, ha Kossuth-díjjal, vagy Széchenyi-díjjal, vagy a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, illetve a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal, vagy a kultúráért felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható „művészeti díjjal” rendelkezik.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a külön jogszabályokban előírt iskolai végzettséget ír elő a közalkalmazotti státusz elfoglalásához, illetve a kinevezéshez. A végzettség pontos regisztrálása azért fontos, mert a fizetési fokozat szerinti besorolás ennek megfelelően történik. Kimondja a törvény, hogy azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet speciális feltételeket is meghatároz, pl. a „vezető pszichológus” munkakör betöltéséhez a megfelelő szakképesítésen túl legalább 10 éves szakmai gyakorlat és „kiválóan alkalmas” minősítés is szükséges.

Külön jogszabály állapítja meg a település- és intézményellátó, a település-üzemeltetési és gondnoki, a piacfelügyeleti tevékenységet végző, továbbá a családi rendezvényeket lebonyolító, a kábeltelevíziót üzemeltető, valamint – ha jogszabály másként nem rendelkezik – egyéb szolgáltató tevékenységet végző költségvetési szervekben foglalkoztatottak közalkalmazottak képesítési követelményét. Külön jogszabály állapítja meg a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás, valamint az egészségügyi intézményekben történő kinevezéshez szükséges képesítési feltételeket.

Alkalmazott jogszabályok:

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény,
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény,
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. r.,
Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. r.,
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm.r.,
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm.r.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. r.,
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. r.,
Az egyes művészi és művészeti munkakörökről, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályairól szóló 122/2011. (VII. 15.) Korm. r.,
A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT r.,
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél kiadott 77/1993. (V. 12.) Korm. r.,
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet,
Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet.
 
(dr. Mareczky Ferenc)

További hírek