CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Gyermektartásdíj behajtása külföldi munkavégzés esetén
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv, amelyet a Bíróság joggyakorlata és a másodlagos uniós jogszabályok fejtenek ki részletesen.

2015. szeptember 20.

Az uniós polgároknak joguk van:
– más uniós tagállamban állást keresni,
– ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni,
– munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni,
– a munkaviszony megszűnése után is ott maradni,
– az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében.

Az elmúlt években sok magyar állampolgár is élt ezzel a lehetőséggel és vállalt, keresett munkát Nyugat Európa országaiban. (pl. Anglia, Írország, Dánia stb.). Nagy részük egy gazdasági stabilizálódás idejére ment külföldre dolgozni, többen viszont egy valóban új élet reményében keltek útra. Sokan vannak, akik egy megromlott, felbontott házasság után mentek külföldre, akik kezdetben a tartásra kötelezett gyermekeik után közös megegyezés alapján vagy a bíróság által megítélt gyermek tartásdíjat a körülményeikhez képest rendszeresen is fizették a Magyarországon élő elvált házastársnak. Ugyanakkor egyre gyakoribb az olyan eset, amikor ez a hajlandóság egyáltalán nem, vagy csak részben teljesül. Ennek oka lehet egy munkanélküli időszak, vagy egy új kapcsolat, amikor a gyermek, gyermekek támogatása már nehézségekbe ütközhet. Sajnálatosan egyre több olyan honfitársunk van aki, azt vallja, minek fizessen, külföldön él – ráadásul éppen ott ahol munkát talál – tehát úgysem tudják a követelést behajtani rajta.
Ilyen esetben a gyermeket Magyarországon nevelő volt házastárs valóban nehéz helyzetbe kerülhet különösen, ha még hiteltartozást is törlesztenie kell, vagy éppen közmunkásként vagy minimálbéres keresetért tud dolgozni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:218. §-a alapján „a gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt”. Amennyiben a kötelezett fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelés behajtása érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerinti bírósági végrehajtás kérhető.

Amennyiben a bírósági végrehajtás átmenetileg lehetetlen, a gyermeket gondozó szülő lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál, mint gyámhivatalnál kérelmezhető a jövőre vonatkozóan gyermektartásdíj megelőlegezése az alábbiak szerint:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 22. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha az alábbi együttes feltételek teljesülnek:
a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá
c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani,
feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2015-ben 57 000 Ft).

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 70. §-ának (1) bekezdése szerint a gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi – behajthatatlanságáról. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a gyermektartásdíj megelőlegezésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és
a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,
b) a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.
A Kormányrendelet 70. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.
Fenti jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy amennyiben a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a behajtásra nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetőség van (pl. Anglia ezen államok közé tartozik), a gyermektartásdíj megelőlegezésének elrendeléséhez – az egyéb feltételek teljesülése esetén – elegendő a jogosult részéről annak okirattal történő igazolása, hogy a végrehajtást kezdeményezte.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén a megelőlegezés a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén a megelőlegezés egy alkalommal, legfeljebb további három évre továbbfolyósítható, vagy ismételten elrendelhető.

A gyámhivatal fő szabályként a bírósági határozatban megállapított összeg megelőlegezéséről rendelkezik, kivéve ha az meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28 500 Ft -önym.) 50%-át, tekintettel arra, hogy a megelőlegezés havi összege nem lehet magasabb az önym. 50%-ánál (2015-ben 14 250 Ft). A megelőlegezés csak az ellátás határozott időre szóló, jövőbeni kifizetését eredményezi, az előlegezés előtt felhalmozódott hátralék csak végrehajtás útján hajtható be.

A kormányrendelet 75. § (1) bekezdése szerint „Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján: A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

A kormányrendelet alapján a gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kormányrendelet 7. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,
b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,
c) nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,
d) a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Amennyiben a bíróságon a végrehajtás még nem indult meg, a szülőnek első lépésként a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárást kell megindítania az illetékes járási (kerületi) bíróságon, majd azt követően tud a gyámhivatalhoz fordulni.

A kérelmezőnek az illetékes bíróságon jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell a tényállásról és elő kell adnia kérelmét. A bíróságon felvett jegyzőkönyvet kell majd csatolnia a gyámhivatalnál benyújtandó, megelőlegezés iránti kérelemhez.
Ezen túl az illetékes bíróságon felvett jegyzőkönyv egy példányát a bíróság megküldi az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályához, ahol az elmaradt tartásdíj behajtása érdekében megteszik a szükséges lépéseket. Amennyiben a külföldi hatóság behajtása sikeres, akkor az ügyfél (hitelező) számára a behajtott tartásdíjat utalni fogják. [A határokon átnyúló tartásdíjak végrehajtása tekintetében a Tanács 4/2009/EK Rendelete a meghatározó. Az ehhez kapcsolódó gyakorlati munkát a 2011. évi LXVII. törvény részletezi és nyújt ahhoz segítséget.]

Abban az esetben ha a tartásdíjat  egyoldalúan csökkentette a tartásdíj fizetésére kötelezett személy, akkor a jogosult 2011. évi LXVII. törvény alapján fordulhat az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályához azzal a kérelemmel, (1055  Budapest, Kossuth tér 2- 4. – 1357 Bp - Pf.:2.) hogy járjanak el ügyében és kezdeményezzék az eredetileg megállapított összeg ismételt fizetési kötelezettségét, ha azok a körülmények nem állnak már fenn, amelyekre hivatkozva csökkentette a kötelezett a tartásdíjat. (pl. rendszeres jövedelme van.). Ezt az eljárást teljes mértékben az említett főosztály intézi és az ügyfél számára költségmentes.
 
(dr. Veres Gábor)

További hírek