//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A felsőoktatási törvény újabb módosítása kerülhet ősszel a parlament elé
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Átalakítják a felsőoktatási bértáblát, első lépésként emelkedhetnek az adjunktusi és a tanársegédi bérek, valamint növekedhet az intézmények vállalkozási szabadsága a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerülő felsőoktatásitörvény-módosító csomag részeként - mondta a felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott interjújában.

2015. szeptember 16.

Palkovics László elmondta, hogy a felsőoktatási bérek rendezésének első fázisaként jelentősen nőnének az adjunktusi és a tanársegédi bérek, ezek ugyanis most nem versenyképesek. Megjegyezte: jelenleg ugyanannyi egyetemi tanár van mint adjunktus, ami nem helyes arány, ezen változtatni kell.
    Ha a kormány elfogadja javaslataikat, akkor a bérek már januártól emelkedhetnek - tette hozzá.
    Az oktatók-kutatók mellett a kisegítő dolgozók bére is emelkedne a tervek szerint. A növelés mértékéről a kormány döntéséig nem árul el részleteket az államtitkár, csak annyit jelzett, hogy rendelkezésre áll a szükséges forrás.
    A törvénymódosítás része lesz az intézmények vállalkozási szabadságának növelése is. Ennek értelmében átalakítanák a hatályos jogszabályokat úgy, hogy ha felsőoktatási intézményeknek harmadik féltől - nem közösségi forrásból - származik a bevétele, akkor a "valósághoz közeli módon" vállalkozhassanak.
    Palkovics László kifejtette: ezeket a tevékenységeket mentesítik a központi közbeszerzés alól, nem vonatkoznak majd rájuk az úgynevezett befektetési listák és a Miniszterelnökség engedélyeztetési folyamata sem. Ezen túl a piaci bevételek felhasználására, az azokkal való gazdálkodásra is egy jóval rugalmasabb, a gazdasági környezethez illeszkedő pénzügyi szabályozást kell kialakítani.
    Azt szeretnék elérni - folytatta az államtitkár -, hogy az egyetemek a saját jogon szerzett úgynevezett K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) bevételeiket növeljék. Ennek aránya most másfél százalék, ezt szeretnék legalább tízszázalékosra bővíteni 2020-ra - mondta, hozzátéve, hogy a felsőoktatás teljes költségvetése mintegy 500 milliárd forint, és ebből 10 milliárdot kapnak ilyen címen az intézmények.
    Palkovics László jelezte: a törvénymódosítás szerint a doktori képzés a jelenlegi három helyett négy évig tartana. A második év után lenne egy mérési pont, egyfajta vizsga, ahol a doktori iskola megnézné, mit teljesített az adott tantárgyakból a doktorandusz, és az adott környezetben azzal a kutatási témával valóban van-e esélye a doktori fokozat megszerzésére. Megjegyezte: ennek a fokozatszerzésnek az aránya ma meglehetősen alacsony, 23-24 százalékos.
    A javaslatokat a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és az Magyar Tudományos Akadémiával együtt dolgozták ki.
Palkovics László elmondta: kisebb módosításokat is javasolnak a törvénytervezetben, mint például azt, hogy miként lehet egyetemi kórházat működtetni. Azt pedig rendeleti úton szabályozzák majd, hogy mit jelent a felsőoktatási közösségi központ és hogyan lehet finanszírozni.
    Az integráció nyomán több helyen változhatnak az intézményi elnevezések: az egri és a gyöngyösi főiskola összeolvadásával várhatóan Eszterházy Károly Alkalmazott Tudományok Egyeteme jöhet létre, a szolnoki és a kecskeméti főiskola Kecskeméti Egyetem lehet, és szintén alkalmazott tudományok egyetemeként működne. Az önállóvá váló állatorvosi karnak pedig Állatorvos-tudományi Egyetem lehet a neve.
    A Budapesti Gazdasági Főiskola szintén megfelel az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriának, a dunaújvárosi, a bajai és a nyíregyházi főiskolával pedig még tárgyalnak erről - ismertette Palkovics László. Kiemelte, az átalakításokkal nem válnak automatikusan alkalmazott tudományok egyetemévé a főiskolák, erre legkorábban 2017-ben kerülhet sor, addig pedig lehetőség van további fejlődésre.
    Megjegyezte: a fenntartótól további integrációs kezdeményezés nem várható.
    A Budapesti Corvinus Egyetem átalakításáról és a budai campusnak a gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) csatolásáról kifejtette: az előbbi intézmény szenátusa nem egységesen döntött, de a budai karoktól nem is volt elvárható, hogy ezt megszavazzák. A feladat mostantól azon gondolkodni, hogy miként tudnak egy erős SZIE-t létrehozni, ahol az agrárképzés meghatározó lesz, mivel Magyarországnak erre szüksége van - fejtette ki. Kitért arra is, hogy nehéz megmagyarázni, miért tartozott eddig a tájépítészet és a kertészet az ország legjobb business-iskolájához. Miért nem logikusabb, hogy egy olyan egyetemhez tartozzon, ahol az agrártevékenység egyébként erős? - tette fel a kérdést.
    A tervezet - amely a felsőoktatási stratégia alapján született - október elején kerülhet a kormány elé, utána pedig egyeztetnek róla a felsőoktatási kerekasztalon - mondta a felsőoktatási államtitkár, aki azt reméli, hogy a változtatásokat már az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadják.

 

(MTI)

További hírek