CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Ismét módosult a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A 32/2015. (VI. 19.) EMMI- rendelet – zömében 2015. június 20-ai hatálybalépéssel – módosította A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletet (a továbbiakban: rendelet).

2015. szeptember 11.

A változások az alábbi témaköröket érintik:
− óvodáztatás
o    óvodai felvétel,
o    mulasztás igazolása,
o    igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei,
− tanulói fegyelmi eljárás,
− szakmai munkaközösségek,
− pedagógiai szakmai ellenőrzés,
− egyházi, magán, és nemzetiségi önkormányzati fenntartási nevelési-oktatási intézmények működésének engedélyeztetése,
− képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés,
− Köznevelési Hídprogramok.

A megváltozott, illetőleg újonnan beiktatott rendelkezések közül különösen az óvodáztatást érintő szakaszok tartalmaznak tartalmi változást, az új rendeleti előírások többsége annak a folyamatnak az eredménye, amely során az eddig törvényben szabályozott részletes rendelkezések rendeleti szintre kerültek, a jogalkotó szándéka szerint „a jelenleginél egyértelműbb és a hatékony jogalkalmazást elősegítő szabályozás kialakítása” érdekében.

Az óvodai felvétel


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 49. §-a tartalmazza az óvodai felvétel szabályait. A paragrafus (2) bekezdése szerint a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, illetve átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, illetve átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alapján az óvoda köteles felvenni, illetve átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). A kötelező felvételt biztosító óvoda tehát nem tagadhatja meg a gyermek felvételét. Különös jelentősége van ennek a rendelkezésnek 2015. szeptember 1-jétől, amikor hatályba lép az Nkt. 8. § (2) bekezdése, amely előírja az adott év augusztus 31. napjáig harmadik életévüket betöltő gyermekek kötelező óvodába járását. A rendelet 2015. június 20-ától hatályos 20. § (9)−(10) bekezdésében a jogalkotó meghatározza az életvitelszerű ott lakás kritériumait, kizárva ezzel, hogy a szülő másik lakcímre történő bejelentéssel „választhasson” kötelező felvételt biztosító óvodát.

A rendelet 20. § (9) bekezdése szerint életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak, illetve lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. A gyermeknek tehát legalább az óvodai beíratás első napját megelőzően három hónappal az adott óvoda körzetében kell laknia. Ha ez a feltétel nem teljesül, vagy fennáll annak gyanúja, hogy a gyermek a bejelentett lakcímen nem életvitelszerűen lakik, a következő eljárás veszi kezdetét:
− Az óvodavezető, illetve olyan esetben, ha a jelentkezők magas száma miatt az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság tesz javaslatot a felvételre, a bizottság jogosult felszólítani a gyermek szülőjét, hogy a gyermek életvitelszerű körzetben lakását igazolja. A szülő az igazolásra felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles bemutatni a területileg illetékes védőnőtől származó, védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
− Ha a szülő a fenti nyilatkozatot határidőre nem mutatja be, az óvodavezető, illetve az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. A családlátogatás időpontjára legalább három időpontot kell meghatározni.  
− Amennyiben a három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

A gyermekek mulasztásának igazolása és az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei

2015. június 20-ától változtak annak feltételei, hogy milyen esetekben tekinthető igazoltnak a mulasztás. A jogszabály-módosításig a mulasztást igazoltnak kellett tekinteni, ha
− a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
− a tanuló − kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére − a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
− a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
− a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

A rendelet módosult 51. § (2) bekezdése szerint óvodás gyermek távolmaradása esetén nem elegendő pusztán a szülő előzetes bejelentése. Az iskolás tanulókra vonatkozó szabályokkal azonosan, a mulasztás akkor tekintendő igazoltnak, ha a szülő előzetesen kérelmezi a távolmaradást, és arra az intézmény házrendjében meghatározottak szerint a gyermek engedélyt kapott. A mulasztás igazolásának szabályai egyebekben változatlanok maradtak.

Az igazolatlan mulasztások következményei:
A kötelező óvodáztatás bevezetésétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől, ha
− az óvodába járásra kötelezett gyermek öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,
− az óvodába járásra kötelezett gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot,
− húsz nevelési nap igazolatlan mulasztás elérésekor pedig a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke óvodás esetében az adott nevelési évben továbbra is tizenegy nap, tanköteles tanuló esetében az adott tanítási évben összesen harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

A kötelező óvodába járás bevezetésével 2015. szeptember 1-jétől megszűnik az óvodáztatási támogatás.

A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai

A rendelet 171. §-ának (1) bekezdése kiegészült a képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés alapelvével, amelynek célja az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése,
− a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek,
− a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység,
− a tanulói közösségfejlesztés,
− a család bevonása és támogatása, valamint
− az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás
révén.

Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer magába foglalja
− az elvárt eredmények intézményi szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges beavatkozások tervezését,
− a tanulási és tanítási folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív tanulásszervezést,
− az önálló tanulási képesség kialakítását,
− a tanulók kreatív tevékenységére épülő foglalkozásait,
− a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket,
− a tanulmányi előrehaladást segítő képességfejlesztő programokat,
− az átmenetek segítését a tanulói előrehaladás, valamint
− az intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény rendszeres értékelését.

Egyik felkészítés megszervezése sem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.

Köznevelési Hídprogramok

A Köznevelési Hídprogramokra vonatkozó valamennyi szabály – az Nkt. 14. § (1) bekezdésének kivételével – 2015. június 20-ai hatállyal a rendelet 180. §-ába került azzal a különbséggel, hogy
− a programban résztvevő pedagógusok illetménykiegészítés helyett illetménypótlékra jogosultak, ha az adott tanévben az érintett tanulók legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett;
− a Köznevelési Hídprogramokat megvalósító intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat (a 2015/2016. tanévre az ezeknek a feladatoknak az elvégzésére kijelölt intézmények listája letölthető a KLIK honlapjáról).

A kijelölés az alábbi szempontok figyelembevételével történik:

− a középfokú iskola elsősorban az Nkt. 20. §-ában foglalt többcélú intézményként, összetett iskolaként, egységes iskolaként vagy közös igazgatású köznevelési intézményként működik,
− Híd I. program esetén érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatást folytat,
− Híd II. program esetén van szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama, vagy felnőttoktatást szervez.

Azon tanköteles tanulók szüleinek, akiket nem vettek fel középiskolába, az általános iskola
− tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról, és
− értesítést küld a tanulóról az állandó lakhelye, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes járási kormányhivatalnak.
− A Híd I. programba bekapcsolódni kívánó tanulóról az általános iskola értesítést küld a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amely ha a tanköteles tanuló nem kezdi meg a tanulmányait, értesíti a szabálysértési hatóságot.

A szakmai munkaközösségek, a tanulói fegyelmi eljárás szabályai

Az előírások tartalmilag nem változtak, a részletes szabályok a törvényből a rendeletbe kerültek át.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés

Az Nkt. 87.§ (4) bekezdésének szabályai 2015. június 20-ával átkerültek a rendelet 145. § (1a) bekezdésébe, az Nkt. 86. § (4)−(8) bekezdései a rendelet 156. §-ába.

Egyéb módosítások

Hatályát vesztette 2015. június 20-ától a rendelet 77. § (3)−(4) bekezdése az évfolyamismétlésről. [„(3) Az évfolyam megismétlése − kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát − nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4)  Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.”]

A rendelet a 2015. július 1-jétől felállított szakképzési centrumok rövid nevére vonatkozóan előírja, hogy az az egyedi elnevezést és az SZC rövidítést tartalmazza.

A „nem állami, nem települési fenntartású nevelési-oktatási intézmény” – meghatározás helyébe „az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmény” –megnevezés lépett.

A rendelet 158. § 2015. június 20-ai hatálybalépéssel beiktatott (8) bekezdése előírja, hogy a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről a kormányhivatalnak értesítenie kell a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
 
(Nagy Erzsébet)


További hírek