CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Várható volt az infláció lassulása
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Várható volt, hogy júliusban lassul az infláció, a friss adat - miszerint a fogyasztói árak 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban - alapján azonban nem változtak az alapfolyamatok - vélekedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett inflációs adatairól az Erste, a K&H, a Takarékbank és az ING makroelemzője.

2015. augusztus 23.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makroelemzője szerint a 0,4 százalékos inflációs adat nem jelent meglepetést, a piac ilyen mértékű árindexre számított. "A friss adat alapján nem változtak az alapfolyamatok. Így az adat nem érinti az általunk korábban prognosztizált inflációs pályát" - vélekedett a szakember az MTI-hez eljuttatott kommentárjában.
    Az elemző szerint az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy a szeszes italoknál, dohányáruknál 3,9 százalékos drágulás volt, és nőtt a szolgáltatások ára is, 1,9 százalékkal. Az inflációt ugyanakkor lefelé húzták az üzemanyagok, azok ugyanis 8,4 százalékkal lettek olcsóbbak az előző év azonos időszakához képest.
    A K&H várakozásai szerint az év végére várhatóan 3 százalék körüli szintre emelkedhet az infláció év/év alapon. Ebben szerepe van a bázisnak: tavaly a hatósági árak csökkenése lefelé húzta az inflációt, erre pedig az idén nem lehet számítani; ez felfelé nyomja majd az árindexet. Emellett a kiskereskedelmi forgalom alakulása arra utal, hogy van belső kereslet, ami a tartós fogyasztási cikkeken keresztül szintén hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez - jelezte Németh Dávid.  
    Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői hangsúlyozták: az inflációs ráta elmozdulásának iránya megegyezett a várakozásukkal, de üteme meghaladta azt, hiszen a tapasztalt 0,2 százalékpontos esés felével számoltak júliusra.
    Úgy vélték, hogy a lassuló inflációs ráta elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető, hiszen havi összevetésben az élelmiszerek és a ruházati cikkek ára csökkent. A júliusban a benzinkutakon látott üzemanyagár csökkenés egyelőre még nem tükröződik a KSH által gyűjtött havi adatokban, így a hatás először valószínűleg az augusztusi adatokban jelenhet meg.
    Barczel Vivien és Ürmössy Gergely idén átlagosan 0,3 százalékos inflációs rátára számít, amit érdemben befolyásol majd az olaj világpiaci árának alakulása. Ha csökken és tartósan nyomott szinten marad az olajár, az kihat majd a magyarországi üzemanyagárakra is, akkor pedig ismét negatív előjelűek lehetnek az inflációs számok.
    Az Erste elemzői hozzátették: a kedvező inflációs kilátások várhatóan nem fogják újabb kamatvágásokra sarkallni a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), mivel a júliusi kamatdöntéskor egyértelműen kimondta a monetáris tanács, hogy az 1,35 százalékos kamatszint van összhangban a jegybank inflációs céljával. Mindezek mellett azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közelgő kamatemelése óvatosságra inti a magyar döntéshozókat - fűzték hozzá az elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásoknál kisebb mértékben nőttek az árak júliusban. Szerinte a következő hónapokban újra 0 százalék közelébe ereszkedhet az infláció az üzemanyagárak esése miatt.
    A bázishatások miatt az árak növekedési üteme majd októberben gyorsulhat 1 százalék közelébe, decemberben pedig kissé 2 százalék fölé, így idén 0,3, jövőre pedig 2,4 százalékos átlagos inflációra lehet számítani, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent - tette hozzá. Mivel a  pénzromlás üteme középtávon továbbra sem éri el a 3 százalékot, ugyanis a jövő év végi várakozások szerint 2,7 százalékos lesz, az MNB tartósan alacsonyan tarthatja az alapkamatot, legkorábban jövő ősszel várható kisebb kamatemelés - írta Suppan Gergely.
    Kiemelte: a maginfláció az 1,2 százalékról 1,3 százalékra való emelkedésével továbbra is az árnyomás hiányára utal.
    Balatoni András, az ING vezető elemzője kifejtette: a júliusi infláció többé-kevésbé a várakozásaiknak megfelelően alakult. A fő hatás, ami miatt az árak dinamikája mérséklődött júniushoz képest az volt, hogy az élelmiszerárak havi bázison regisztrált csökkenése miatt az éves index ismét 1 százalék alá süllyedt a termékcsoport esetén. Hozzátette azonban, hogy felfelé húzta az indexet a dohánytermékek drágulása (elsősorban a jövedéki adó emelése révén).
    Az ING elemzője kifejtette, hogy folytatódott a maginfláció lassú konszolidációja, ami azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése egyre nagyobb árazási szabadságot biztosít a vállalatoknak, így várhatóan a gazdasági növekedés tovább emeli majd az alapvető inflációs nyomást.
    Balatoni András szerint nagy meglepetés, hogy az üzemanyagárak emelkedtek havi bázison, így várhatóan a következő havi árindexben fog megjelenni a világpiaci olajár jelentős esésének hatása.

 

(MTI)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

26

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR