CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Közlönyfigyelő - A Magyar Közlöny 2015. évi 96-99. száma kiemelt újdonságai és jogszabályváltozásai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Tisztelt Ügyfelünk! Kiemelt célunk, hogy jogi tudástáraink megfeleljenek elvárásaiknak, ezért figyelembe véve az Önök kéréseit, visszajelzéseit, rendszeresen jelentkező összefoglalókat küldünk az újabb Magyar Közlönyök kiemelt jelentőségű jogszabályaiból.

2015. július 24.

A Magyar Közlöny 2015. évi 99. száma kiemelt újdonságai és jogszabályváltozásai
(megjelenés ideje: 2015. július 07.)

176/2015.(VII.7.) Korm. rendelet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról
Hatályba lépés: 2015. augusztus 07.

A rendelet a személygépkocsival üzletszerűen, ellenérték fejében végzett személyszállítási tevékenység átfogó szabályozását tartalmazza. Az új szabályozás fő célja, hogy
Személygépkocsival üzletszerűen, ellenérték fejében személyt csak
a) személytaxi¬szolgáltatást vagy
b) személygépkocsis személyszállító szolgáltatást
folytató vállalkozás szállíthat, utas pedig kizárólag az előírt feltéteknek megfelelő vállalkozás által nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.

A rendelet tehát a személyszállító szolgáltatáson belül megkülönbözteti a személytaxi szolgáltatást és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást.
a) személytaxi szolgáltatás:
– viteldíjjelző készülékkel („taxiórával”) és
– sárga színű rendszámmal, valamint
– a foglaltságra utaló, úgynevezett szabad jelzővel végezhető
– taxiengedélyben meghatározott területen
végezhető.

b) A rendelet legfontosabb újdonságának tekinthető szabály értelmében személygépkocsis személyszállító szolgáltatás csak
– egyéb szolgáltatás (szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális vagy oktatási, rendezvény szervezési tevékenység) részeként, vagy
– valamilyen fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan (autóbusszal végzett vagy vasúti, vízi, légi utas-szállítás) ,
kiegészítő szolgáltatásként végezhető.

A személyszállítási tevékenység ezen típusánál nem előírás a taxióra, a sárga rendszámtábla, sem a szabad jelző, kötelező ugyanakkor a regisztrációs matrica használata. Fontos különbség, hogy taxiengedély csak meghatározott földrajzi területre, míg a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás az ország egész területére szól. Személyszállító szolgáltatás kérelemre, a közlekedési hatóság által kiállított engedéllyel végezhető. A kérelmező vállalkozás meg kell, hogy feleljen a helyi önkormányzati rendelet előírásainak is. A kérelmező vállalkozás meg kell, hogy feleljen a helyi önkormányzati rendelet előírásainak is.
A rendelet által meghatározott további feltételek:
– személyi feltételek: személyes megbízhatóság követelménye, szakmai alkalmasság, speciális jogosítvány;
– pénzügyi feltételek: köztartozás mentesség, vagyoni biztosíték előírása;
– diszpécser szolgálat: működtetése nem kötelező, de ha működik, az általános szerződési feltételek alkalmazása és honlap fenntartása kötelező.
Amennyiben nem a személyszállító vállalkozás tartja fenn a diszpécser szolgálatot (önálló diszpécser szolgálat), a rendelet kötelező vagyoni biztosítékot ír elő, melynek összege – a szerződött gépkocsik számától függően – egymillió forinttól húszmillió (20 személygépkocsi után egymillió, 200 személygépkocsi felett 20 millió Ft.) forintig terjed.

A taxiként használt autók 2017. év végéig akkor is tovább használhatók, ha a 2018-tól kötelező feltételeknek még nem felelnek meg – a vállalkozóknak tehát kettő és fél évük van a felkészülésre.

Az Alkotmánybíróság Magyar Közlönyben közzétett határozata

23/2015.(VII.7.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013.(VII.29.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek nemzetközi szerződésbe ütközéséről és folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárásáról
Közzététel: 2015. július 07.

A határozat megállapítja a címben említett jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, és előírja az Országgyűlés részére 2015. október 15. napjáig az ellentét feloldására a szükséges intézkedések megtételét.
A határozat indokolása szerint a bevett egyházak és az ilyennek nem minősülő vallási közösségek közötti megkülönböztetés nem felel meg az államtól elvárt semlegesség követelményének. A tagok minimális létszámával és az egyház fennállásának idejével kapcsolatos feltételek hátrányos helyzetbe hozhatnak új, illetve kicsi vallási közösségeket.

A Magyar Közlöny 2015. évi 97. száma kiemelt újdonságai és jogszabályváltozásai
(megjelenés: 2015. július 03.)

2015. évi CI. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 04. (számviteli törvény módosítása), 2015. augusztus 01., 2016. január 01. (Ptk., Art. módosítása)

A törvény célja az az adminisztrációs terhek csökkentése a kisvállalkozások számára. A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolónál kell alkalmazni a következő rendelkezéseket:
a) a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
– a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot (korábban: 500 millió forintot),
– az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot (korábban: 1000 millió forintot),
– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

b) az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
– a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot (korábban: 5400 millió forintot),
– az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot (korábban: 8000 millió forintot),
– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

2015. évi CII. törvény a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről
Hatályba lépés: 2015. július 18.

A vasúti törvény hatálya alól kikerültek a sífelvonók és trolibuszok üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések és hatósági eljárások szabályai.

2015. évi CIII. törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 18., 2015. augusztus 03.

Az új jogszabály a vasúti törvény átfogó módosítását tartalmazza, különös tekintettel a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatal és szabályozás új rendjére.

Az új, „három lépcsős” rendszerben
1. az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása,
2. a kormány feladata
– a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása, a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése,
– a vasúti pályahálózati,fejlesztési stratégia jóváhagyása,
– az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint
– a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása,
3. a közlekedésért felelős miniszter
– előkészíti a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati, infrastruktúra-fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, továbbá
– az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

Az új rendszer országos pályahálózattól eltérően, megkülönböztetve kezeli a városi, helyi, térségi és elővárosi rendszereket.

2015. évi CIV. törvény a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 04.

A törvény értelmében a volt hadiárvák, volt hadigyámoltak és volt hadigondozott családtagok, akiket 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, de pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették, havi rendszeres járadékban részesülnek. A járadék mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj 30%-a.

19/2015.(VII.3.) NGM rendelet a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról
Hatályba lépés: 2015. július 18.

A jogszabály a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatottak számát szabályozza. A rendelkezés értelmében
– az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy
– a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott munkavállalási engedéllyel
foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2015. augusztus 01-ig, ezt követően minden év február 01. napjáig teszi közzé a Hivatalos Értesítőben a munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó létszámadatot tartalmazó közleményt.

A Magyar Közlöny 2015. évi 96. száma kiemelt újdonságai és jogszabályváltozásai
(megjelenés: 2015. július 02.)


2015. évi XCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 03.

A törvény az egyezmény magyar fordítását tartalmazza.
A szabályok értelmében szigorodik a büntetőeljárás alá vont személyek DNS profiljának nyilvántartása (a szabály a szexuális erőszak, prostitúció elősegítése, szeméremsértés elkövetőire is vonatkozik).
Az egyezménnyel összefüggésben szigorodik a Büntető Törvénykönyv is: a foglalkozástól való eltiltás büntetést a 18. életévét be nem töltött személy terhére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője mellett a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjére is kiterjesztik.

2015. évi XCVI. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról
Hatályba lépés: 2016. január 01.

A törvény a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok és kulturális közadatok rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díj kiszámításának módját tartalmazza, emellett felhatalmazza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökét a díjazásra vonatkozó rendeletek alkotására.

2015. évi XCVII. törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről
Hatályba lépés: 2015. szeptember 01.

A törvény új agrárpiaci rendtartást léptet életbe 2015. szeptember 01-től

173/2015.(VII.2.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.(III.3.) Korm. rendelet és az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013.(VII.5.) Korm. rendelet módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 03.

A rendelet az egészségügyi dolgozók 2015. július 01–december 31. közötti bérkiegészítéséről rendelkezik.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR