CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A Belügyminisztérium ajánlása önkormányzatoknak
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Fókuszban a polgármestereket és a képviselőket érintő összeférhetetlenség és a 2010. évi alakuló ülések szabályai.

2010. szeptember 06.

A Belügyminisztérium módszertani ajánlást adott ki az önkormányzati választásokat megelőzően, amelyben részletesen tárgyalja a polgármestereket és önkormányzati képviselőket érintő szabályozásokat, segítséget nyújtva a jogszabályok alkalmazásához. A választhatóság szempontjából új elem, hogy az Országgyűlés a nyár folyamán elfogadott Alkotmánymódosítással korlátozta a hivatásos katonák, rendőrök és egyéb rendvédelmi dolgozók passzív választójogát. Eszerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként. (Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés)

Fontos változás még, hogy az önkormányzati törvény (Ötv.) és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVIII. törvény lehetőséget ad a képviselő-testületnek arra, hogy a nem képviselő-testületi tagok közül válasszon alpolgármestert (főpolgármester-helyettest, alelnököt). Ezen alpolgármester ugyan nem lesz a képviselő-testület (közgyűlés) tagja, de jogállására az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így rá az alpolgármesterre megállapított összeférhetetlenségi okok vonatkoznak. 

Az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény (Ökjtv.) 5. § a) pontja szerint nem lehet önkormányzati képviselő a központi államigazgatási szerv köztisztviselője. Az említett jogszabályhely tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2)-(5) bekezdései alapján központi államigazgatási szervnek minősülnek:
Központi államigazgatási szerv
- a Kormány,
- a kormánybizottságok,
- a Miniszterelnökség,
- a minisztériumok,
- az autonóm államigazgatási szervek, (a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet)
- a kormányhivatalok, (a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, az Országos
Atomenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal)
- a központi hivatalok,
- a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai (a rendőrség, a polgári védelem, a vám és
pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok).

A fentebb felsorolt szervezeteknél dolgozó köztisztviselők, illetve a kormánytisztviselők jogállásáról
szóló 2010. évi LVIII. törvény értelmében a kormánytisztviselők, tehát az országban sehol nem tölthetnek be önkormányzati képviselői tisztséget.

 

Az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos részletek innen tölthetők le!

Az alakuló ülés szabályaival kapcsolatos részleteket itt olvashatja!

További hírek