//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A behajtási költségátalányról
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Általánosan jellemző a vállalkozásokra, hogy nem a megadott időre fizetnek, így a behajtási költségátalány olyan nehéz és komoly adminisztrációt jelent, amelyet nem egyszerű kezelni, így nagyon fontos, hogy év közben folyamatosan kezelni kell a kérdéskört.

2015. július 15.

Amikor a behajtási költségátalány felmerül, az a helyzet, ha a kötelezett a teljesítésével késedelembe esik, tehát nem határidőre fizet. Az lényegtelen a kérdésben, hogy mennyit és miért késett, számára a Polgári Törvénykönyvben előírt behajtási költségátalány szankció figyelembe veendő, számára fizetési kötelezettséget jelent. A Ptk. szerint akkor teljesül ez a fizetési kötelezettség, amikor a jogosult számára jóváírják, tehát nem akkor, amikor a számlát megterhelik.

Ha a fizetési kötelezettség beáll, 40 eurónyi Ft értékben kell behajtási költségátalányt befizetni a jogosult felé. Ha nem kéri a jogosult, kötelezettségként akkor is elő kell írni, és ráfordításként el kell számolni. Egyéb ráfordítás a behajtási költség átalánya a kötelezettnél és egyéb bevétel a jogosultnál.

A teljesítés önkéntes, az van elvárva kötelezően, hogy rögzítésre kerüljön, ha felmerül a behajtási költségátalány megfizetése.

A Polgári Törvénykönyvben rögzítve van az értéke (40 eurónak megfelelő forint), még a felek egybehangzó akaratával sem lehet kevesebb összegben megállapítani, illetve nem lehet a felek között létrejött szerződésben az intézménynek kizárni az alkalmazását, ilyenkor ez a szerződési rendelkezés semmisnek minősül.

Fizetésenként kell érteni a költségátalány megfizetését. Tehát, ha például részletfizetés esete áll fenn, ugyanarra a teljesítésre, és minden részlettel késik a kötelezett, akkor minden egyes részletre érvényes.

A tételeket nem számlánként kell kezelni, mert egy számlához több fizetés is tartozhat. A fizetési késedelem adja az okot a behajtási költségátalány elszámolására, nem a számla.

A 40 eurónyi kötelezettséget forintosítani kell, tehát a jogosultnak forintot kell kapnia, a kötelezettnek forintot kell fizetnie. A forintosítási szabályt a Ptk. mondja meg, fel sem merül a devizás tétel értékelésének lehetősége. A forintértéket úgy kell kiszámolni, hogy a késedelembe esés első napján érvényes Nemzeti Bank által megadott árfolyammal kell a 40 eurót forintosítani.

A behajtási költségátalánynál lényegtelen, hogy egy napot vagy egy hónapot késik a kötelezett, a kérdés vizsgálatakor az a fontos, hogy késedelmes-e a fizetés, vagy sem.

A költségátalány vizsgálatánál az első kérdés az, hogy honnan lehet tudni, hogy a fizetés késedelmes volt. Először is a szállítói analitikából érdemes ennek utánanézni, viszont ehhez, hogy tényleg pontos dátumot kapjunk a fizetésre, azt is meg kell nézni, hogy a szállításhoz kapcsolt idő, a szerződésben szereplő idő, és a felek akarata tényleg megfelel-e ennek az időpontnak. Előfordul, hogy a szerződésben megjelölt dátum eltér a számlán szereplő fizetési határidőtől.

A behajtási költségátalányhoz érdemes egy külön nyilvántartást készíteni, amennyiben több számlával dolgozik a vállalkozás, így egyszerűbb követni ezeket a tételeket.

Érdemes megkérni a partnereket, hogy mondjanak le ennek a behajtási költségátalánynak a megfizettetéséről. Ha a partner ebbe beleegyezik, és visszaigazolja, hogy lemond a követeléséről, akkor ennek alapján lehet könyvelni tételként, hogy tartozik a 47-es, követel a 98-as, és ebből kitűnik, hogy minden oldalt le kell könyvelni akkor is, ha a partner elengedi a behajtási költségátalányt.

A kötelezetti oldalra olyan végrehajtható konkrét előírás van, amelyet nemcsak figyelembe kell vennie a kötelezettnek, de teljesítenie is kell.

A behajtási költségátalány jár a jogosultnak, őt ez megilleti, akkor is, ha kéri, és akkor is, ha nem. A jogosult a behajtási költségátalány jogcímen számára teljesített összegeket csak akkor könyvelheti le egyéb bevételként, ha annak a pénzügyi teljesítése is megtörténik.

Miután a jogosultat megilleti a költségátalány, a nullás számlaosztályban kellene ezeket a tételeket nyilvántartani. A pénzügyi rendezés időpontjával kell ezt a nullás számlaosztályban vezetett tételt kivezetni.
Ha lemond a jogosult a követeléséről, akkor ennek a lemondásnak az időpontjával együtt kell kivezetni a nullás számlaosztályból ezeket a tételeket.

A 40 eurónak megfelelő forintról nem kell külön számlát kiállítani. Elegendő számviteli bizonylatnak az, hogy az a bankszámlájáról átutalta ezt a tételt, vagy a szállítói nyilvántartásból kigyűjti és alátámasztja, hogy hányszor 40 eurónyi forint behajtási költségátalányt kell vegyes tételként elszámolni.

Ha a partner lemond a költségátalányról, akkor ez lesz az alátámasztó bizonylat a könyvelésben, és így a rendkívüli bevételek közé történő kivezetést lehetővé teszi.
Az áfa kérdése természetesen fel sem merül a behajtási költségátalánynál.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

17

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR