//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A civil törvény és közhasznúsági minősítés változásairól
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A törvény tárgyi hatálya elsősorban az egyesületekre, alapítványokra terjed ki, a polgári jogi szabályok alapján létrehozott egyesületekre, alapítványokra vonatkoznak a rendelkezések.

2015. július 17.

Vannak olyan különös egyesületi formák, amelyeknek csak abban az esetben kell a civil törvény vonatkozásában az előírásoknak eleget tenni, ha más jogszabályi vonatkozás az irányukban nincs, illetve az kifejezetten visszautal a civil törvényre. A civil törvény külön megemlíti a különös egyesületi formákat.
A pártokra vonatkozóan külön törvényi szabályozás él, tehát nem a civil törvény alapján fogja a működését beszabályozni.
A szakszervezetekre, szövetségekre vonatkozóan nincs külön jogszabály, így a civil törvény előírásait kell az esetükben alkalmazni.
A közhasznú szervezetekről külön szól a civil törvény, először is meghatározza, hogy milyen szervezet tekintheti magát közhasznú minősítésűnek, illetve melyek azok a sajátosságok, amelyek adott esetben gazdálkodásukra, a tevékenységük felügyeletére vonatkozóan speciálisan szabályozandók.
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével egy jól végiggondolt szabályozás került kialakításra a civil szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére vonatkozóan. A korábbi szabályozásban sok gondot okozott, hogy a származtatott jogi személyeket (jogi személy szervezeti egységek) hogyan kell működtetni, milyen szabályok az irányadóak a működtetésükre vonatkozóan, amely a nyilvántartásoktól megkezdve egészen a beszámoló elkészítéséig kiterjedt, továbbá adózási konzekvenciái is vannak. Az érintett szervezet, akár alapítvány, akár egyesület alapító okirata tartalmaz olyan előírást, hogy egyes szervezeti egységei jogi személyiséggel ruházódnak fel, akkor nagyon alaposan át kell nézni a jogi szabályozást, mert a változás komoly, de meglehetősen jól végigkövethető szabályozás alakult ki.

A Polgári Törvénykönyvben található meg, hogy mely szervezetek esnek a civil törvény hatálya alá, fogalmilag itt határozzák meg, hogy pontosan milyen szervezetekről van szó.
Az egyesület és az alapítvány jogi személy. Más a létrehozásukra vonatkozó szabályozás. Az egyesületet legalább 10 személy hozhatja létre és működtetheti egy adott cél megvalósítása érdekében. Az alapítvány egy konkrét célra rendelt vagyon, amelyet kezelni kell a cél elérése érdekében.

A civil társaság újszerűen 2012. január elsejétől bekerült a civil törvényben, és azzal a sajátossággal bír, hogy különleges szervezeti formája nincs, nem jogi személy. Lehet közös célok elérése érdekében a szervezetet létrehozó személyek által működtetni, hasonló a működtetése a polgári jogi társasághoz.

A civil törvény sajátos fogalomrendszerrel dolgozik. Az adomány és a tartós adományozás azért lényeges, mert a civil szféra szervezetei részesülnek adományokban. A támogatásnak, mint fogalomnak, nincs meghatározása a civil törvényben, az adományozásra viszont van külön fogalom meghatározás. Ha valaki ellenszolgáltatás nélkül valamilyen vagyon elemet, szolgáltatást, pénzösszeget a civil szervezet rendelkezésére bocsát, akkor azt adománynak kell tekintetni. A tartós adományozás külön minőséget jelent, és alapvetően az adományozással érintett szervezetet szorítja bizonyos keretek közé.

A gazdálkodó tevékenység és a gazdálkodási tevékenység vonatkozásában sok probléma adódik, a két fogalom nem ugyanaz. Gazdálkodó tevékenységet minden szervezet folytat, hiszen, ha létrejön egy szervezet, akkor a működéséhez kapcsolódóan vagyoni hátteret kell rendelni, és ezt működtetni kell, ha ez nem eredményérdekeltségi szempontok alapján zajlik, attól még a vagyon felhasználása gazdálkodás jogcímén történik. Ha például valaki elszámol postaköltséget, és illetéket fizet be, akkor az már a gazdálkodási tevékenységbe beleillik, de idetartozik a tagdíj elszámolása, vagy ha támogatások, adományok érkeznek a civil szervezethez. Mindenkire érvényes, hogy gazdálkodói tevékenységet folytat. A számviteli törvény rendelkezései erre a gazdálkodói tevékenységre is irányadóak.
A gazdasági vállalkozási tevékenység már azzal a tartalommal kerül megjelölésre, amikor üzletszerűség jelenik meg a civil szervezet által végzett tevékenységben. Civil szervezetet alapvetően vállalkozási tevékenységre nem lehet, ezt a civil törvény úgy nevesíti, hogy elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységre nem alapítható civil szervezet, tehát ha valakinél a célok között egy ilyen tevékenység kerülne megjelenésre, akkor az a bírósági bejegyzésig biztosan nem jut el. Ettől függetlenül, ha csak jogszabály, vagy maga a létesítő okirat nem mondja ki, akkor van lehetőség az alaptevékenység, cél szerinti tevékenység elősegítése, anyagi forrásai megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet folytatni, üzletszerűen, anyagi nyereségért. Idetartozik a befektetési tevékenység is. A civil szférában működő szervezeteknél előfordul, hogy vannak olyan vagyoni elemeik, amelyek pénzformában vagy tárgyiasult vagyoni formában állnak a rendelkezésre, és ezeket az elemeket befektetik, ilyen lehet például az ingatlan bérbeadása.
A civil törvény szerinti gazdasági vállalkozási tevékenység, a társasági adó fogalmai szerint vállalkozási tevékenységnek tekintendő.

Az alapító okiratban meghatározott tevékenység, amelyre létrehozták a szervezetet, a társasági adótörvény értelmezése szempontjából alaptevékenységnek vagy célszerinti tevékenységnek minősül. Ha a tevékenység végzése eredménnyel jár, nem a vállalkozási szabályok szerint, tehát nem az eredményérdekeltség szabályai szerint kell, hogy elszámolásra kerüljön, adózási kötelezettség sem fog - társasági adó vonatkozásában -, ehhez társulni.

A civil szervezet dönti el, hogy milyen cél kerüljön az alapító okiratába. A Polgári Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy mi az, amire nem lehet a civil szervezeteket létrehozni, de ezen belül szabadon lehet a célokat meghatározni. Vannak olyan korlátok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egy már működő civil szervezet a későbbiekben a céljait módosítsa, amelyre korábban létrehozták.

Az induló tőke a civil törvény meghatározása szerint az a vagyoni elem, amelyet a civil szervezet az alakulásakor a létesítő okiratában meghatározottan kapott a létrehozóktól.

A költségvetési támogatás azért lényeges, mert azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek jelentős költségvetési támogatási bevételük van, további, alapvetően a tevékenységük felügyeletével kapcsolatos jogszabályoknak is eleget kell tenni.

A közhasznú tevékenység, közcélú feladat kérdésköre mindig sok problémát vet fel. Sokszor szinonimaként használjuk ezeket a fogalmakat, holott nem ténylegesen ugyanazokat a tevékenységeket takarják. Például közcélú akkor is lehet egy tevékenység, ha az nem minősül közhasznúnak. Közhasznú minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladatok elvállalása, teljesítése érdekében történik.

A vezető tisztségviselő és a legfőbb szerv kérdését érdemes egyértelműen tisztázni, már csak a beszámoló szempontjából is. Például a beszámolót a vezető tisztségviselő írja alá, de a legfőbb szerv hagyja jóvá.

A civil törvényi szabályozásnak újszerű előírása van a közhasznú minősítésre vonatkozóan, tehát ki kérheti, ki kaphatja meg a minősítést, és így az általa végzett tevékenység közhasznú lesz, és így a támogatások vonatkozásában, a kifizetéseknél kivételezett szabályozási háttérrel kell számolni.

Tavaly május 31.-ével volt az első olyan határidő, amikor kérni kellett a közhasznú szervezeti minősítés fenntartását. Azért volt ez lényeges, mert az új feltételrendszer a beszámolóban lévő adatok alapján egy sajátos társadalmi támogatottsági és erőforrás ellátottsági kritériumrendszerben való teljesítések alapján adja a közhasznú minősítést. Az új előírások alapján a beszámolóhoz elkészített közhasznúsági melléklet tartalma döntötte el alapvetően, hogy ki indulhat esélyesen a közhasznúsági minősítés elérésében. Ha valaki nem teljesíti a kritériumrendszer feltételeit és korábban közhasznú szervezet volt, vagy elmulasztotta a határidőket, akkor a törvény további feladatokat jelöl ki a részére, 60 napon belül (május 31-től számítva) a létesítő okiratát módosítani kell, és a bírósági nyilvántartás tartalmát is, ha nem tarthatja meg a közhasznú minősítését, habár korábban az volt.
A közhasznúsági feltételrendszer három pilléren alapszik. Az első, hogy a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez hozzájáruljon a tevékenység, amelyet a szervezet végez. Az erőforrás vizsgálata a második, végül a harmadik a megfelelő társadalmi támogatottság. Az erőforrás és a társadalmi támogatottság mérésére a civil törvény kritériumokat határoz meg. Az erőforrás vizsgálatánál a két év átlagában vett éves bevételnek az egymillió forintot meg kell haladnia, vagy két egymást követő évben az adózott eredmény nem lehet negatív, tehát nem lehet veszteségesen folytatni a tevékenységet. A megfelelő társadalmi támogatottságnál is vagylagos kritériumokat hoz a törvény. Az SZJA 1% címén kapott bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2%-át vagy közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét, vagy legalább 10 fő közérdekű önkéntes segíti tevékenységét. Az önkénteseknél nagyon oda kell figyelni arra, hogy aki ingyen végzi a munkáját, az nem önkéntes, hanem a külön törvényi előírást kell figyelembe venni, például a minisztériumi regisztrálást.
Ha a szervezet nem felel meg a közhasznúság kritériumainak, 60 napon belül köteles kérni közhasznú jogállásának törlését.
A közhasznú jogállást a közhasznú nyilvántartásba vétellel szerzi meg a szervezet. Minden beszámoló letétbe helyezésekor a bíróság vizsgálja, hogy fennállnak-e a feltételek a közhasznúságra vonatkozóan, és amennyiben nem, akkor megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, törli a szervezetet a közhasznú nyilvántartásból. A döntésről a bíróság határozatot hoz. A közhasznú szervezet köteles a közhasznú jogállás megszűnésekor esedékes köztartozásait, és a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből fakadó kötelezettségeit időarányosan rendezni.

További hírek