A jogalkotó kiemelt célja a törvény megalkotásával, hogy a vasárnapot kiemelje a pihenőnapok sorából, különleges jelentősége miatt valóban az ország döntő többsége számára lehetővé váljon a pihenés.
Nem nehéz belátni, hogy a kereskedelemben dolgozók számára milyen kedvezményt jelent, ha a Munka törvénykönyve alapján járó heti két pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően. A jogalkotó ezúton is szeretné elősegíteni, hogy a családok (azok a családok is, ahol a szülők a kereskedelemben dolgoznak) együtt tölthessék a vasárnapot. A törvény kizárólag a vasárnap és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását; a többi esetben - így például szombaton is - csak időbeli korlátok közé szorítja. Általános szabályként az írja elő, hogy az elárusítóhelyek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon.

Kivételek a törvény hatálya alól

A törvény a tevékenységek jelentősége alapján egyeseket kivesz hatálya alól, vagy speciális előírásokat fektet le velük kapcsolatban.  A megfelelő szabályozás érdekében arra is lehetőséget biztosít, hogy a Kormány - indokolt esetben - így különösen az érintett település (vagy településrész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg.

Meg kell jegyezni, hogy a jogszabály nem korlátozza a családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek és a tilalmas időszakokban a tulajdonos, illetve segítő családtagjai dolgoznak.

A jogszabály kiemelten elismeri, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága, így annak működését csak a szükséges mértékben korlátozza. A nyitva tartás ily módon történő szabályozásának célja, hogy segítse a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, továbbá megfelelő pihenőidőt biztosítson. Deklarálja továbbá, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadsága, valamint a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között. A jogalkotó kinyilvánítja preferenciáit is amikor kimondja, hogy ha a kereskedelem szabadságának érdeke és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdeke összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartóerejét kell erősíteni.

A törvény hatálya

A jogszabály előírásai a kiskereskedelmi tevékenységre terjednek ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

Kivételek

A törvény hatálya nem terjed ki (azaz nem tiltott a vasárnapi munkavégzés):

   a gyógyszertárak nyitva tartására;
    a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására;
    a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed;
    a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre;
    az egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre;
    a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
    a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
    az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására;
    a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre;
    a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre;
    a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre;
    a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre;
    a vendéglátásra;
    a világörökségi területen található üzletekre, valamint
    a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

A törvény értelmezéséhez szükséges fontosabb fogalmak:

    kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;

    kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását;


    kiskereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap,

     kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;

    munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

    piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet;


    segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt;

    sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület;

    sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül;

    újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik;

    kiskereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is;


    vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet;

    vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is;


    virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.

A törvény pontosan meghatározza azon tevékenységek körét, amelyekre kiterjed a törvény hatálya.

Főszabályként a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, kis- és nagykereskedelmi tevékenységre terjed ki hatálya, de nem terjed ki a vendéglátásra, és a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységekre.

A Munka Törvénykönyvével összhangban tehát a törvény szerint vasárnap is lehet pl. étteremben étkezni, kávézóba, vagy éppen moziba menni. Ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (mivel azok célja a pihenés biztosítása).

A törvény nevesíti azon létesítményeket, tevékenységeket, amelyek nem esnek a hatálya alá, és így az előírt szabályoktól eltérő időben is nyitva tarthatnak.

A dohányboltok, illetve gyógyszertárak jelenleg is külön ágazati szabályozás szerint működnek - nem a kereskedelemről szóló törvény hatálya alatt - melyek specifikus termékek kiszolgálásával különös szabályozást indokolnak.

A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az utazás kényelmét szolgálják.

Kivételt jelentenek az egészségügyi, büntetés-végrehajtási, illetve katonai objektumok, amelyekben eleve korlátozott a kereskedelmi tevékenység, de amelyekben e tevékenység folyamatos biztosításának lehetősége az intézmények jellegére tekintettel egyébként indokolt.

Az üzemanyagtöltő-állomások a nemzetközi gyakorlat szerint indokolt kivételt jelentenek, hiszen az itt folytatott kereskedelmi tevékenység döntően az üzemanyag értékesítésére irányul (és nem a napi rendszeres bevásárlás lehetőségét teremti meg). A piacokat és vásárokat pedig hagyományosan vasárnap is tartanak, s ezt a hagyományt a törvény nem akarja megváltoztatni.

Mikor tiltott a vasárnapi munkavégzés?

Üzlet - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel -kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthat nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

Ettől eltérően az üzletek
     adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra,
     december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá
     minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak.

Adventre, illetve a tetszőlegesen megválasztott vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.

Ha december 24-e vasárnapra esik, abban az esetben az üzletek 6 óra és 12 óra közötti nyitvatartási időben tarthatnak nyitva.

Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

A törvény egyértelműen meghatározza, hogy a kivételekkel nem érintett üzletek hétköznapokon - ha azok között nincs munkaszüneti nap - valamint szombaton (ideértve azt is, ha a szombat munkanapnak minősül) reggel 6-tól este 10 óráig tarthatnak nyitva; vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak.

A törvény különös rendelkezéseket tartalmaz az üzletek december 24-i és december 31-i nyitva tartására és meghatározza azt is, hogy az üzletben a zárórakor már bent tartózkodó személyek legfeljebb 30 percen belül szolgálhatóak ki. A törvény lehetőséget biztosít továbbá arra is, hogy az adott naptári évben advent négy vasárnapján, valamint egy tetszőleges vasárnapon a kereskedő - saját döntése alapján - nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni.

Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet
    kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra,
    vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

Ettől eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

A sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.

A jogalkotó kivételszabályokat állapít meg a pékárut és tejterméket árusító üzletekre, amelyek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is – bizonyos keretek közt - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak. A törvény megteremti a lehetőségét annak is, hogy a Kormány - indokolt esetben - így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben.

Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

A törvény kiemelt célja, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozza akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
A nyitvatartási időre, az általános zárvatartási időszakra és az az alóli kivételekre vonatkozó előírások a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

Ebben a törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett - köteles
    az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,
    a második jogsértés esetén 30 napra,
    a harmadik jogsértés esetén 90 napra,
    bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

Az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben tevékenységet folytató köteles a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni, hogy az árbevételre vonatkozó e törvényben meghatározott követelményeknek - az ellenőrzés kezdő napját megelőző éves időszak átlagában - megfelel.

Arról, hogy az üzletben kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy a 6. §-ban foglaltaknak megfelel (azaz amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet) a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet - kétség esetén - a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően - de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal - igazolni.

A kereskedelmi hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésére tájékoztatást ad az üzlet üzemeltetőjének az adventi, illetve tetszőleges vasárnapi nyitvatartási szándékra vonatkozó bejelentéseiről. Az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokat - melyek a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazása szempontjából fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek - a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

A törvény szigorú, ismételt szabályszegés esetén kötelezően alkalmazandó üzlet-bezárást ír elő szankcióként, a fogyasztóvédelemről szóló törvény által lehetővé tett egyéb szankciók alkalmazásának lehetősége mellett. A törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezések kapcsán a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság együttműködjék.

A törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek főszabálytól eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.

A törvény módosítja a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt az alábbiak szerint:

 „A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja

    az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásának a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további korlátozását, valamint
    a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.

A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását - korlátozhatja akkor is, ha az üzlet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján nyitva tarthat. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárvatartási időszakot rendelhet el.

 Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásával összefüggő többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint az ellenőrzését rendeletben szabályozza.”

Módosításra került a Munka Törvénykönyve is

Az Mt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjelleggel,
c) a megszakítás nélkül,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során,
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
j) a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.”

A kiemelt idegenforgalmú települések sajátosságaira figyelemmel szükséges, hogy végrehajtási rendelet részletezze a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó eltérő feltételrendszert.

A kereskedelemről szóló törvény módosításával felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy az éjszakai nyitva tartás feltételeire a helyi sajátosságok figyelembevételével további korlátozásokat állapíthassanak meg.

A törvény 2015. március 15-étől lépett hatályba.