Az új rendszer alapkoncepciója az, hogy elválasztja az állami és az önkormányzati felelősségi körbe tartozó ellátásokat. Az állam nyújtja a jövedelempótló, míg az önkormányzatok nyújtják a lakhatáshoz, megélhetéshez szükséges ellátásokat. A szociális törvény csak a járási hatáskörbe tartozó kötelező ellátások (az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) szabályait tartalmazza. A rendszeres szociális segély, mint ellátási forma megszűnik 2015. február 28-ával, az óvodáztatási támogatás pedig a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jével.

A méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok hatályukat vesztik, a kötelező segélyek közül pedig kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Fenti ellátásokat a települési támogatás keretében szabályozhatják az önkormányzatok. A települési támogatás formáit, feltételeit és mértékét – mint majd látni fogjuk – szabadon határozzák meg a helyhatóságok. Az új rendszertől a Kormány azt várja, hogy a rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, továbbá megakadályozza a segélyekkel való visszaéléseket. A módosító szabályokat a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény tartalmazza.

A szociális hatáskört gyakorló szervek

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott szociális feladat- és hatásköröket 2015. március 1-jétől
– a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
– a települési önkormányzat jegyzője,
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy
– a szociális hatóság
gyakorolja. A jövőben a képviselő-testület állapítja meg a települési támogatást és a köztemetést. A február 28-ig képviselő-testületi hatáskörbe tartozó méltányossági ápolási díj, közgyógyellátási jogosultság és adósságkezelési szolgáltatás a települési támogatás formájaként nyújtható, az önkormányzati segély új elnevezése pedig rendkívüli települési támogatás lesz.

A felsorolás tartalmazza ugyan a jegyzőt, azonban nincs olyan ellátás, amelyet az Szt. alapján a jegyző állapítana meg. A jegyzőnek elsősorban az önkormányzat által nyújtott települési támogatásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában (a képviselő-testület által megállapított szociális ellátásokra vonatkozó nyilvántartás vezetése, az országos nyilvántartásokba adatok rögzítése, a közműszolgáltató részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatással kapcsolatos adatszolgáltatás) jut szerep. 2015. február 28-ig a jegyző hatáskörébe tartozott a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és a lakásfenntartási támogatás megállapítása. Március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás járási hatáskörbe kerül, a rendszeres szociális segély megszűnik, a lakásfenntartási támogatás megállapítása pedig a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó települési támogatásba épül be.
A járási hivatal hatáskörébe tartozik továbbra is az időskorúak járadéka, az ápolási díj, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása. A jövőben a járási hivatal nyújtja a foglalkoztatást helyettesítő támogatást továbbá az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást (ez az ellátás lép egyébként részben a rendszeres szociális segély elnevezésű ellátás helyébe).
A felsorolás nem tartalmazza a polgármestert, mint szociális hatáskört gyakorló szervet. Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos szabálya szerint a polgármester hatáskörébe tartozott az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről való gondoskodás (köztemetés). E hatáskör március 1-jétől a képviselő-testülethez került. Nincs akadálya azonban annak, hogy a képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. §-ának (4) bekezdése alapján valamely hatáskörét – így akár a köztemetésről való gondoskodást is – rendelettel a polgármesterre vagy a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre illetőleg a társulására ruházza át.

A települési támogatás

A települési támogatás nyújtása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A törvény példálózó jelleggel sorolja fel a települési támogatás egyes formáit. Ezek a következők:
– a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
– a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
– a gyógyszerkiadások viseléséhez,
– a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére
nyújtott támogatás.

Fenti rendszeres ellátások mellett a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Rendkívüli települési támogatásban az Szt. alapján elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Az Szt. ugyancsak példálózó jelleggel sorolja fel a hátrányos helyzet eseteit. Rendkívüli települési támogatás – az önkormányzati segélyhez hasonlóan – különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez nyújtható.
A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból egyaránt megállapítható. Hivatalból különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére állapítható meg.
Míg a 2015. február 28-ig hatályban lévő szabályok szerint az önkormányzati segély nyújtása esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehetett alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (ez az összeg: 37 050 Ft-nak megfelelő összeg), az Szt. nem szabályozza, hogy az egyes települési támogatások körébe tartozó ellátások milyen feltételekkel és milyen jövedelemhatárig nyújthatók. A mértékükkel kapcsolatban csupán annyit ír elő a jogszabály, hogy a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a 28 500 Ft-ot). Ez alól a szabály alól kivétel a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás, melynek havi összegével kapcsolatban nem tartalmaz korlátozást a jogszabály.
Ugyancsak változás, hogy az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összegével kapcsolatban sem tartalmaz előírást az Szt. A hatályát vesztő rendelkezés szerint ennek összege nem lehetett kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költség 10%-ánál, de elérhette annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztette. Mivel e szabály március 1-jétől hatálytalan, az önkormányzatnak nem kell rendelkeznie rendeletében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegéről sem.
A 2015. február 28-ig hatályos szabályozás szerint a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kellett dönteni a segélykérelemről az általános ügyintézési határidő helyett. Mivel az Szt. módosítását követően ilyen előírást már nem tartalmaz a törvény, így a döntés meghozatalára az általános 21 napos ügyintézési határidő áll rendelkezésre.
Az Szt. felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználásuk ellenőrzésének szabályait. Az önkormányzat 2015. február 28-ig köteles elfogadni a települési támogatásra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendeletét.

Az Szt. átmeneti rendelkezései

A 2015. március 1-jén aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el, így a folyamatban lévő ügyek iratait 2015. március 6-áig át kell adni az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal jár el továbbá a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait szintén 2015. március 6-áig kell átadni az illetékes járási hivatal számára.
A 2015. március 31-ét követően indult települési támogatással kapcsolatos ügyekre vonatkozó Szt.-ben meghatározott adatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által vezetett Pénzbeli és Természetbeni ellátások Rendszerébe (PTR) is rögzíteni kell. A 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyekben megállapított jogosultságokat 2015. május 1-je és július 31-e között kell a jegyzőnek rögzíteni, amennyiben a jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart. Azon ügyeket, amelyek vonatkozásában a jogosultság szeptember 30. előtt megszűnik, nem kell rögzíteni a rendszerben.
Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben az Szt. 2015. március 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mivel a rendszeres szociális segély, mint ellátási forma megszűnik, meg kell vizsgálni, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők jogosultak lesznek-e foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. A jegyzőnek így 2015. február 28-áig az Szt. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek ellátásra való jogosultságát. Ha a jegyző a felülvizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a jogosultsági feltételek fennállnak
– az egészségkárosodás alapján és a 14 éven aluli kiskorú gyermek nevelésére tekintettel nyújtott rendszeres szociális segélyt egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jogcímén,
– azon személyek ellátását, akik az önkormányzat rendelete alapján illetőleg arra tekintettel váltak jogosulttá a rendszeres szociális segélyre, hogy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik – amennyiben az előírt együttműködést vállalják – foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogcímen,
kell megállapítani 2015. március 1-jétől.
Amennyiben az ellátott az együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja, 2015. február 28-ával meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát.

A módosítás hatálybalépésekor már megállapított, határozott időre járó ellátások (így a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás és az adósságkezelési szolgáltatás) a módosításkor hatályos feltételek alapján, a határozott idő lejártáig március 1-ét követően is folyósítandók.
A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani. A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg a jogosultság időtartama fennáll, vagy amíg az ellátás megszüntetésre nem kerül.
A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben ugyancsak a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a jogosultság fennállásáig. A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – szintén a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.
2015. március 1-jétől hatályát veszti az Szt. azon előírása, amely szerint az önkormányzat a lakásfenntartási támogatáshoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokra jogosult, azonban e támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont, továbbá azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően került megállapításra.
Nem az Szt., hanem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozta az óvodáztatási támogatást, melynek megállapítása szintén jegyzői hatáskörbe tartozott. Mivel e támogatás is szociális ellátásnak tekinthető, az ezzel kapcsolatos változásokra is itt hívjuk fel a figyelmet. A Gyvt. óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályai is hatályukat vesztik 2015. április 1-jétől. A megszűnéssel kapcsolatos átmeneti rendelkezések előírják, hogy 2015. június 4-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem nem nyújtható be. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására a 2015. június 5-én folyamatban lévő ügyekben a Gyvt. 2015. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a jogosultságot 2015. október 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani, és a támogatás első alkalommal történő folyósítására tárgyév június 30-áig kerülhet sor. A 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével meg kell szüntetni.

A települési támogatás finanszírozása

A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény alapján a központi költségvetés a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok szociális feladatainak ellátásához támogatást nyújt. A támogatás 18 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok esetén 100%-ban, a 24 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok esetén 50%-ban, a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok esetén pedig 25%-ban illeti meg a települési önkormányzatot, azaz a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok által nyújtott települési támogatáshoz a központi költségvetés forrást biztosít. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a emellett előírja, hogy a helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel, vagyis amennyiben a központi támogatás az önkormányzat szociális feladatainak ellátására nem nyújt fedezetet, annak kiegészítésére a helyi iparűzési adóbevétel szolgál.