A válasz során feltételezzük, hogy társas vállalkozói minőség nem merül fel, és valójában a munka törvénykönyve hatálya alá eső munkaviszonyról, illetőleg a Polgári törvénykönyv által szabályozott megbízási jogviszonyról van szó!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatályos rendelkezése, miszerint az öregségi nyugdíj megállapításának egyik feltétele az, hogy azon a napon, amely naptól a nyugdíjat megállapítják, az igénylő biztosítással járó jogviszonyban ne álljon.

A munkaviszony

A munkaviszony biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (akkor is, ha foglalkoztatás bármilyen rövid idejű részmunkaidőben történik). A munkaviszonyt tehát a nyugdíj induló időpontja előtt meg kell szüntetni. Nem elegendő például az sem, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon lenne, mert ilyenkor ugyan a Tbj. 8. §-a szerint a biztosítás szünetel, de maga a biztosítással járó jogviszony továbbra is fennáll. Ezt bizony (a jogviszony megszűnését) az erre rendszeresített nyomtatványon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság érdekében be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Megjegyezzük viszont, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezése szerint a munkaviszony megszűnését követő 45. napig az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennáll, csak a 46. naptól merül fel a napi 231, havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék. Ez persze csak akkor érvényes, ha eddig az időpontig a magánszemély nem létesít új biztosítással járó jogviszonyt.
Viszont a Polgári törvénykönyvünk szerint egy gazdasági társaság nem maradhat ügyvezető nélkül. Ezért szükséges a társasági szerződés módosítása is, amit be kell jelenteni a cégbírósághoz.
Annak nincs akadálya, hogy majd később a természetes személyt – immár, mint nyugdíjast – ismét foglalkoztassák ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben ismét módosítani szükséges a társasági szerződést, és megint bejelentést kell tenni az állami adóhatósághoz (most új biztosítási jogviszony keletkezése okán).
A nyugdíjhoz meg kell szüntetni a jogviszonyt azon nap előtt, amikor a nyugdíjat igénybe veszi. Utána majd később újra ő láthatja el az ügyvezetői tevékenységet.

A megbízási jogviszony

Bevezetésként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tbj. 4. § d) pontja értelmében társas vállalkozónak minősül
a) a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
b) a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az a) pont szerint (személyes közreműködésre tekintettel) minősül társas vállalkozónak.

Feltételezzük, hogy az érintett személy nem tagja ilyen gazdasági társaságnak, tehát az ügyvezetést „külsősként” látja el. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a Tbj.-nek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályai szerint kell elbírálni. A Tbj. idevonatkozó szabályai szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ez minimálbér 2015. évben havi 105 000 forint. Ennek harminc százaléka: 31 500 forint.
Amennyiben tehát a járulékalapot képező jövedelem ezt a 31 500 forintos értékhatárt egy adott hónapban nem éri el, biztosítással járó jogviszony nincs, ezt tehát a nyugdíjjogosultság érdekében megszüntetni nem kell.

Társas vállalkozó munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettsége

Kérdésként merült fel, hogy egy máshol főállású társas vállalkozó esetében meg kell-e fizetni a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot?
Első dolgunk tisztázni, hogy mit értsünk máshol főállású társas vállalkozón!
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékunk 8,5 százalékos mértékű, amelyen belül:
– 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, és
– 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a maradék
– 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék.
A kérdés jogos, mert a munkaerő-piaci járulékot nem kell minden biztosítással járó jogviszonyban megfizetni.

Ha a társas vállalkozót azért tekintenénk másutt főállásunk, mert máshol munkaviszonyban is áll

A Tbj. szabályai szerint nem köteles fizetni a munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.
Megjegyezzük, hogy ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy az alkalmazás teljes, vagy részmunkaidőben történik-e.

Ha többes vállalkozói jogviszonyról van szó

Igen gyakran előfordul, hogy egy személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozóként vagy egyidejűleg több gazdasági társaság tagjaként biztosított, főállású vállalkozónak minősül.
Biztosított főállású vállalkozó alatt azt értjük, aki:
– nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem saját jogán nyugdíjas személy, és nem olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte),
– nem áll olyan munkaviszonyban, amelyben a munkaidő eléri a heti 36 órát (ebből a szempontból az egyes részmunkaidő foglalkoztatások összeszámításra kerülnek),
– nem olyan személy, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A biztosított főállású egyéni és társas vállalkozó egyaránt köteles egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizetni. E járulékok alapja tényleges járulékalapot képező jövedelem. de havonta:
a) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
b) a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszeres összege
után meg kell fizetni.

Megjegyezzük, hogy a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó alapját ugyanígy kell meghatározni, azzal, hogy az adó alapja a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka.
Tényleges járulékalapot képező jövedelem ebben a körben:
– egyéni vállalkozó esetében: a vállalkozó kivét, átalányadózó esetén az átalányban meghatározott jövedelem,
– társas vállalkozó esetén: a személyes közreműködői díj, vagy, ha a tag ügyvezetőként minősül társas vállalkozónak, akkor az ügyvezetésért kifizetett (juttatott) díjazás.
A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.
A minimálbér összege 2015. évben havi 105 000 forint, a garantált bérminimum havi 122 000 forint.
Igen ám, de a Tbj. szabályai szerint ilyen esetben a járulékok (de ugyanígy a 27 százalékos szociális hozzájárulás adó) alapjaként a társadalombiztosítási minimálbér csak egyik jogviszonyban érvényesül.
Hogy melyikben, az alábbiakban fejtjük ki.

Egyéni és társas vállalkozói jogviszony találkozása

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg, mint társas vállalkozó is biztosított, minimum járulékalap összege (társadalombiztosítási minimálbér) az egyéni vállalkozói jogviszonynál érvényesül, a társas vállalkozásnál a minimum járulékalap nem vehető figyelembe, az egyes járulékokat (ideértve a munkaerő-piaci járulékot is) csak – ha egyáltalán van – a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozó azonban ezt a „sorrendet” megváltoztathatja! A társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum járulékalap után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában nem érvényesül a minimum járulékalap.

Többes társas vállalkozói jogviszony

Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaságban tagként személyesen közreműködik (több társas vállalkozásban minősül társas vállalkozónak), akkor a minimum járulékalap csak az egyik gazdasági társaságnál érvényesül, mint a fizetendő járulékok alapja. Ez előfordulhat akár úgy is, hogy az érintett természetes személy az egyik társaságban személyesen közreműködik, a másikban pedig tagként ellátja az ügyvezetést. A tag választja ki, hogy melyik gazdasági társaságon belül kell figyelemmel lenni a minimum járulékalapra. Erről a választásról a tag – évente egy alkalommal történő választása szerint – a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. A másik (többi) gazdasági társaságnál ilyenkor a járulékok alapja (ideértve a munkaerő-piaci járulékot is) csak a ténylegesen elért, járulékalapul szolgáló jövedelem lehet (ha van ilyen). A társas vállalkozó eme választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban nyilatkozik minden érintett társas vállalkozás felé. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a kiválasztott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ és erről a többi társas vállalkozást, amelynek tagjaként biztosított, a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti. Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.