Személyi jövedelemadó

Az adó mértéke, számításának módja

A törvény alapján a személyi jövedelemadó-kulcs egységesen 16 százalék lesz 2011. január 1-jétől, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése) jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében is alkalmazandó.
A törvény szerint a „szuperbruttósítás", vagyis az adóalap-kiegészítése 2011- ben is megmarad, tehát az összevont adóalapot 27 százalékkal kell megemelni. Az elfogadott jogszabály a "szuperbruttót" két év alatt vezetné ki a rendszerből: 2012-ben már csak a jelenlegi mérték felével, vagyis 13,5 százalékkal kell emelni az adóalapot, 2013-tól pedig ismét csak a bruttó jövedelem lesz az szja alapja.

Adójóváírás, családi kedvezmények

Az adójóváírás továbbra is igénybe vehető, és a törvény nem rendelkezik - a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben - annak kivezetéséről. A változások azonban az adójóváírás mértékét és jövedelemkorlátját érintik: jövőre a havi maximális mérték 12 100 forint lehet, amit 2 750 000 forint jövedelemkorlátig lehet majd teljes összegben igénybe venni. Az adójóváírást 3 960 000 forint összegig csökkenő mértékben lehet érvényesíteni.

Az szja-t érintő jelentős módosítás a nagy mértékű családi kedvezmények rendszere, amelyek 2011-től vehetők igénybe, jövedelemkorlát nélkül. Fontos hangsúlyozni, hogy nem adóvisszatérítésről, hanem az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó. A jogszabály szerint egy vagy két gyermek esetén 62 500 forint, három vagy több gyermekeseknél pedig 206 250 forint ez az összeg minden eltartott gyermek után. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak köre:
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

A családi kedvezmény igénybevételéről és megosztásáról nyilatkozni lehet, akár egy gyermek esetén járó kedvezményt is megoszthatnak a házastársak, illetve élettársak egymás között.A megosztást már az adóelőlegről tett nyilatkozatban is kérni lehet, amennyiben a megosztás igénye később merül fel, erre az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban is sor kerülhet.

Az osztalék adózása

Az osztalék után fizetendő adó mértéke 16 százalék lesz és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli majd, kivétel abban az esetben, amennyiben az osztalék EGT (uniós)-tőzsdéről származik. Ebben az esetben az osztalék után egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettség nem merül fel.

Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások, béren kívüli juttatások, természetben adott jövedelem

2011-től a nem pénzbeli kifizetések szabályozása megváltozik, a természetbeni juttatás kategóriája megszűnik. A törvény három új kategóriát hoz létre:
a) kifizetőt terhelő adó mellett adható
juttatások,
b) béren kívüli juttatások,
és
c) a béren kívüli juttatások közé nem sorolt, nem-pénzbeli juttatások.

Azon jövedelmek esetében, melyeknél a kifizetőt terheli majd az adófizetési kötelezettség, az szja alapja a bevétel értékének 1,19-szerese.

Az alábbi esetekben juttatáshoz kapcsolódóan a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli:
- egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben juttatott utazási és szállásköltség-térítés, a résztvevő magánszemélynek nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék, ha a rendezvény alapvetően vendéglátásra, szabadidő programra irányul,
- a kifizető által, törvény vagy más jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen
átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás),
- telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel,
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát,
- az olyan adómentesnek vagy üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 1 százalékát,
- nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék (üzleti ajándék a korábbi 10 ezer forintos értékhatár helyett a minimálbér 25%-áig juttatható),
- a béren kívüli juttatás, ha a juttatás értéke meghaladja az adott juttatási formára érvényes kedvezményes adózású értékhatárt.

A béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadó alapja a bevétel értékének 1,19-szerese, és a juttató munkáltatót 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

A munkáltatót további járulék vagy egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem terheli az alábbi
esetekben:

- üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
- étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelem esetében a havi 18 000 forintot meg nem haladó értékrész,
- az adóévben Széchenyi Pihenő kártya-számlára utalt – külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – legfeljebb 300 000 forint támogatás,
- az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben,
- iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész,
- iskola rendszerű képzések átvállalt költsége legfeljebb a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó értékben,
- a munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet,
- a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba minimálbér 50 százalékát,
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

Az első két felsorolásban nem nevesített „nem pénzbeli juttatások” esetén a kifizetőt járulékfizetési, a magánszemélyt személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelem adózásához, tehát a jövedelemadó alapja a juttatott érték 1,27 szerese, valamint társadalombiztosítási járulék és egyéni járulékfizetési kötelezettség merül fel.

Adónyilatkozat

A sokszor emlegetett "söralátét" méretű bevallás, vagyis a bevallási kötelezettség egyszerűsített, speciális esete, amelyet a munkavállalók (magánszemélyek) három esetben választhatnak:
1. A magánszemély összes jövedelme – egyéb feltételek mellett – egyetlen munkáltatótól származott, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, a levont adóelőleg és a fizetendő adó különbözete összesen nem haladja meg az ezer forintot,
2. A magánszemély az adóévben kizárólag kifizető(k)től származó bevételt szerzett, amely kifizetésenként nem haladja meg a 100 000 Ft-ot,
3. Az a magánszemély, aki a munkáltató(k)tól származó jövedelem mellett más kifizetőtől is szerzett kifizetésenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy az adóelőleg levonását a kifizető(k) pontosan teljesítették.
Az adónyilatkozat alkalmazásához további feltételeket is meghatároz az újonnan elfogadott szabályozás, például, ha költségelszámolást alkalmaz a magánszemély vagy az adójáról rendelkezni akar, akkor adónyilatkozattal nem teljesítheti az adóbevallási kötelezettségét.

Rendelkezés az adóról

Az önkéntes pénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a magánszemély által befizetett összegek után a jóváírás 30 százalékról 20 százalékra csökken.

Adómentes bevételek

2011. január 1-jétől adómentes bevételek lesznek:
- nyugdíj
- felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
- a környezeti katasztrófával (vészhelyzettel) összefüggésben a munkáltató által adott segély, támogatás
- a lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás (ideértve a munkáltató általlakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).
Amennyiben a magánszemélynek több munkáltatója is volt, ez utóbbi támogatás a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig számít adómentes bevételnek. Az ötmillió forintos értékhatárt a 2010. január 1-jétől nyújtott támogatásoktól kezdődően kell figyelembe venni. A korábbi évekkel megegyezően a lakásnak meg kell felelnie a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja 2011. január 1-jétől a kamatkedvezmény 1,19 szerese, az adó mértéke 16 százalék lesz.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba kerül be, azaz a 16 százalékos személyi jövedelemadót az adóalappal növelt összegre kell számolni. Az ingatlanbérbeadással kapcsolatban megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség, amely arra az esetre vonatkozott, ha egy magánszemély az állandó lakóhelyét adta bérbe. Ezzel egyidejűleg azonban a költségek és az értékcsökkenés elszámolható.


Járulékfizetés

Járulékalapra vonatkozó szabály változása
 
Eddig a minimálbér kétszerese után kellett megfizetni a járulékokat, ez a szabály megszűnik, és 2011-től a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját. Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – a garantált bérminimum lenne a járulékalap.

Nyugdíjpénztári járulék mértékének változása

A munkavállalói nyugdíjpénztári járulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő, és a 10 százalékos kulcsot a 2011. január
10-ét követő jövedelemkifizetésekre kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2011-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint, napi összege 170 forintra emelkedik.

Magán-nyugdíjpénztári befizetések

A törvény értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagok 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban kizárólag állami nyugdíjbiztosítási járulékfizetésére kötelezettek, vagyis ebben az időszakban a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0% lesz. 2010-ben 3 hónapon keresztül 9,5% járulékot kötelesek fizetni az állami nyugdíjpénztárba, míg 2011-ben 11 hónapon át 10% lesz ez a járulékkulcs (lásd a nyp-járulék változását fentebb).

Járulékkedvezmény GYES-ről visszatérő munkavállalónál

A törvény szerint a GYES-ről visszatérő munkavállalót a munkáltató köteles 4 órában újra foglalkoztatni. Járulékkedvezményt vehet igénybe azonban a munkáltató abban az esetben, ha a GYES-en lévő munkavállaló helyettesítését ellátó személy részmunkaidős továbbfoglalkoztatását is vállalja, legalább egy évig. Ebben az esetben 20%-os járulékterhet kell megfizetni mindkét munkavállaló után, a kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe.

Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény

Munkaerő-kölcsönzés esetén is meg kell fizetni a továbbiakban rehabilitációs járulékot, mert az ezt mentesítő szabály kikerül a törvény hatálya alól.


Társasági adó

Az adó mértéke 2013-tól

A nyári adócsomagban meghatározott jelentős adócsökkentés után a most elfogadott törvény főként jogharmonizációs módosításokat tartalmaz. Lényegi vállalás azonban, hogy a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 2013. január 1-jétől lineáris, 10 százalékos kulcsot vezetnének be az adóalap nagyságára való tekintet nélkül.

Adóváltozások

További fontos változás, hogy a külföldi szervezetekre vonatkozó 30 százalékos forrásadó-kötelezettség jövőre megszűnik.2011. január 1-jétől megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem 75 százalékának mentességére vonatkozó szabály.

Transzferár

A szokásos piaci ár meghatározásához bevezetésre kerül az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer. Ez a költségekre, árbevételre vagy eszközökre vetített nyereség vizsgálata, amelyet az ügyleten realizálnak. A nyereség-megosztásos módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Az adózónak továbbra is lehetősége lesz az eddigieken kívül más módszert is alkalmaznia megfelelő indoklás esetében.

Adóalapcsökkentő a kármentő alapnak juttatott támogatás

Adóalap csökkentő tényezőnek ismeri el a törvény - a közhasznú szervezeteknek juttatott támogatás mellett - a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás értékének 50 százalékát, legfeljebb az adózás előtti eredmény mértékéig. Ezen kedvezményt már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni.

Feltöltési kötelezettség

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókra és külföldi vállalkozókra vonatkozó feltöltési kötelezettség kötelező – az éves szinten számított árbevételben meghatározott – alsó korlátja 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik, amit már a 2010.december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre is alkalmazni kell.

A következő részben az Art., a számviteli törvény és az áfa-törvény főbb módosításait, valamint a különadókat és a könyvvizsgálói kamarát érintő módosításokat tárgyaljuk.

Kapcsolódó ajánlataink:

Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó + JogTárház
Optimális adó- és járulékfizetés az új előírások alapján + JogTárház