Nehezíti a jogalkalmazást és a felkészülést, hogy a második lépéshez kapcsolódó módosításcsomag 2015. január 1-jétől nem a már 2013 júliusában kihirdetett szöveggel lép hatályba, hanem a 2014 novemberében a parlament elé benyújtott új módosító törvényjavaslat szövegével. A törvénytervezet általi módosítások részletszabályait a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, így a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet újabb módosítása is követni fogja.

A 2013 júliusában elkezdődött törvénymódosítással alapjaiban megváltozik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítási módja, mely mind a foglalkoztatók, mind az igénylők számára egyszerűsítést eredményez. A vonatkozó törvényi szabályozás módosítása biztosítja, hogy az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultság, valamint az ellátások összegszerűsége a jogosult, illetve foglalkoztató egyedi nyilatkozata helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé teljesítendő adatszolgáltatásból kerüljön meghatározásra annak érdekében, hogy ne legyen szükség járulékos adatlapokra, amelyek az egészségbiztosítási ellátás (például táppénz, gyed, tgyás) igénybevételekor kitöltendőek. Így a munkáltató a NAV számára benyújtott egyetlen (úgynevezett 08-as) nyomtatványon teljesíteni tudja a munkavállaló egészségügyi ellátásához szükséges minden rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét. 2015. január 1-jétől a jövedelemadatokat tehát ezentúl nem a foglalkoztatóknak kell megadniuk, hanem a NAV küldi meg az OEP-nek.

Az első lépés végrehajtása során, azaz már 2013 nyarán bekövetkezett módosítások lényege:

Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban (az utolsó, azaz a keresőképtelenség időpontjában fennálló munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül az ellátás összege megállapításra.

Az ellátások összegszerűségére vonatkozóan maradt a régi számítási szabály, miszerint, ha a jelenleg fennálló jogviszonyban van az előző évben vagy az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számítva legalább 180 naptári napi jövedelem, akkor az képezi az ellátás alapját.

Amennyiben nincs, mert az igénylő munkáltatót váltott, akkor azt kell vizsgálni, hogy az igénylőnek van-e az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi, a Tbj. 5. §-a szerinti folyamatos biztosítási ideje.
− Ha van, akkor a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem számít. − Ha nincsen 180 napi folyamatos biztosítási idő, esetükben az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem képezi az ellátási alapot.
− Ha a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

Ez a módosítás csak azon biztosítottak esetében járhat más összegű ellátással a jelenlegihez képest, akik munkahelyet váltottak és az új, az ellátás igénylésekor fennálló munkavállalónál nincs 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmük. Természetesen, ha a korábbi jövedelemnél magasabb fizetésük van a jelenlegi munkáltatónál, akkor az esetükben az ellátás is magasabb lesz, ha alacsonyabb, akkor pedig alacsonyabb. Az esetükben szükséges új szabály behozatala (szerződés szerinti jövedelem alapulvétele), hiszen nem célszerű büntetni a minimálbér alapul vételével azokat a biztosítottakat, akik munkahelyet váltottak ugyan, de folyamatosan van részükről járulékalapot képező jövedelem és járulékfizetés.

A terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az eljárás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Bevezetésre került a 12−18 éves gyermek ápolása, kórházi tartózkodása címén is méltányosságból adható gyermekápolási táppénz megállapítása.

Kiegészült a keresőképtelenség fogalma: a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, 50 százalékos gyermekápolási táppénzre jogosult.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak időtartama alatt határozatban (első ízben) szerinti megállapított összegben kell folyósítani.

Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

A TB igazolványt nem az utolsó munkában töltött napon, hanem a biztosítási jogviszony megszűnése napján kell legkésőbb kiadni a biztosított részére. Az igazolványba nem kell az Art. 16. § (8) bekezdésében meghatározott alkalomszerű megbízási jogviszonyt bejegyezni.

Változtak a foglalkoztatói jövedelemigazolás kiadásával kapcsolatos szabályok is. A 217/1997. kormányrendelet úgy módosult 2013. július 15-től, hogy a jövedelemigazolást nem kell automatikusan kiadnia a foglalkoztatónak, hanem csak abban az esetben, ha azt a munkavállaló kifejezetten kéri. Az igazolásra pedig abban az esetben lehet szüksége a munkavállalónak, ha 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel terhességi gyermekágyi segélyt vagy gyedet igényel. Ebben az esetben ugyanis a terhességi gyermekágyi segély, illetve a gyed összegének a megállapítása során a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályokat is lehet alkalmazni, amennyiben az igénylőre ez kedvezőbb [Ebtv. 82/F. § (2) bekezdése]. Ehhez viszont szükséges az említett jövedelemigazolás.

A Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti írásbeli kérelmének átvételéről a foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia.

Ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélyt vagy az Ebtv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjat, akkor az igény bejelentésével egyidejűleg a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást.

Foglalkoztató hiányában a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.

Az új szabályokat a 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

A második lépés végrehajtása során alapvető változás, hogy nem kerül megkülönböztetésre az ellátás megállapításakor a rendszeres és nem rendszeres jövedelem, tehát minden olyan jövedelem ellátási alapot képez, amely után a biztosítottnak (jelenleg 3 százalékos mértékű) pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség van, azzal, hogy az ellátás összege nem haladhatja meg a szerződés szerinti jövedelem összegét.

A pénzbeli ellátás összege főszabály szerint az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül megállapításra, így biztosítva azt, hogy a bevallási határidőkhöz igazodva a NAV-tól a szükséges adatok megérkezzenek az OEP-hez.

A második lépés megvalósításával tehát a NAV adatszolgáltatása alapján történik a számfejtés, megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel, megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszak, megszűnik a foglalkoztatóktól a jövedelemadatokra vonatkozó adatkérés, olyan adatokat kell csak közölni, ami kizárólag a foglalkoztatónál található meg (például gyermektartásdíj fizetési kötelezettség).

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosított 31. § alapján az ellátás összegének megállapításánál a NAV-hoz bevallott jövedelemadatokat kell figyelembe venni. Ha az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok NAV felé történő módosítására kerül sor, akkor a módosított jövedelemadatokat a bevallásra kötelezett 15 napon belül írásban köteles közölni az ellátást folyósító szervvel.

A törvénymódosítás tervezet pontosít néhány fogalmat.
− Jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv-ben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem.
− Naptári napi jövedelem: a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem osztva a számítási időszak naptári napjainak a számával. Szerződés szerinti jövedelem esetében naptári napi jövedelem alatt a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét kell érteni.

Szerződés szerinti havi jövedelem:
− betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
− egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
− egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
− Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
− mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az ebbe a törvénybe foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ezen pénzbeli ellátások összegének megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb [Ebtv. 39/A. §-a].

Az Ebtv. 40. § (1a) bekezdéssel egészül ki: A szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Az Ebtv. 41. § (2) bekezdés módosuló b) pontja szerint nem jár terhességi-gyermekágyi segély, a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban − ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet − keresőtevékenységet folytat. (Jelenleg szintén kivétel a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás, a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj és a hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenység személyes folytatása is, tehát szűkíteni kívánják a tgyás mellett végezhető kereső tevékenységeket.)

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban − ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet − keresőtevékenységet folytat.

Az Ebtv. 45. §-a új (3a) bekezdése szerint ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, az ellenőrző (fő)orvos a főszabálytól eltérően – 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. (A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható főszabály szerint).

A mostanihoz képest más időszak alapján számolják majd a táppénz alapját 2015. január 1-jétől, a részletes szabályokat kormányrendeletben állapítják meg. A táppénz számítására vonatkozó 48. § a törvénytervezet szerint így szól:
− „Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső azon 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani, mely napokon a biztosított jövedelemmel rendelkezett. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
− Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
− Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való  jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
− Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
− Ha biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig
o    táppénzben,
o    baleseti táppénzben,
o    terhességi-gyermekágyi segélyben vagy
o    gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.
Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.
− A táppénz alap kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
− A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.
− Az (5) bekezdést akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Az Ebtv. 66. § (1a) bekezdéssel egészül ki: Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt a folyósító szerv a visszafizetésre kötelezett személy választása alapján, vagy önkéntes teljesítés hiányában a táppénzből, baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből utalásonként legfeljebb annak 33 százalékát levonhatja a fennálló tartozás erejéig.

Új szabály lesz az Ebtv. 81. § (2) bekezdésében, hogy az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett a bevallásának eleget tett. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette a bevallási kötelezettségét, akkor az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.