Az Országgyűlés újból, és megváltozott tartalommal megszavazta a magánszemélyek különadójának szabályait. Ehhez – amint az első különadónak a 2010. évi XC. törvényben történő megállapításakor –  újfent módosították az Alkotmányt.
Az Alkotmány-módosítás egyrészt szűkíti az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét. Az Alkotmány – egyébként 1989. október 23-tól, a Magyar Köztársaság kikiáltásától – mostanáig hatályos szabálya megállapította: az AB felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat [32/ A. §.]. A módosítás alapján a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről, járulékokról, vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az AB csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez, az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret, a vallásszabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz való jog Alkotmány szerinti sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Az AB az előbb felsorolt tárgyban rendelkező törvényeket csak az említett jogok sérelme esetén semmisítheti meg.

E szerint lényegtelen, hogy a különadó sérthet más alkotmányos jogot?

A különadó ugyan sértheti a visszaható hatály miatt a jogállamiság, és ezen belül a jogbiztonság követelményét, az ilyen hivatkozással benyújtott indítványok alapján megítélésem szerint az AB nem vizsgálhatja felül, és nem semmisítheti meg az érintett rendelkezéseket. Ugyancsak ez a helyzet, ha valaki a tulajdonhoz való jog megsértésére alapozza az indítványát.

Mennyiben áll mindez összhangban az EU szabályaival?

A tulajdonhoz való joggal kapcsolatban meg kell említenünk az Európai Alapjogi Chartát, amely valamennyi uniós tagállam állampolgárára kiterjedő hatállyal rendelkezik. Azaz, az ebben foglalt jogosítványok vonatkozásában már egyetlen tagállam sem szelektálhat. A Charta 17. cikke szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik”.
A Polgári Törvénykönyv 94. §-a szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet, általános szabályként pedig a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre, így a különadó hatálya alá tartozó bevételekre is. Ennek alapján kérdés, hogy a korábban jogszerűen kifizetett díjazások, amelyekre a munkavállaló (közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész, rendőr, katona, börtönőr vagy tűzoltó) a kifizetéssel tulajdonjogot szerzett, utóbb ilyen módon - a Chartával összhangban is - elvonható-e.

A korábbi AB-határozat a különadóval kapcsolatban követelményként állapította meg a különadó jó erkölcsbe ütközését, és az adóév, esetünkben 2010 elejéig visszamenő hatállyal lehetett volna megfizettetni.

Az Országgyűlés a különadó megalapozottságához módosította az Alkotmány 70/ I. § (2) bekezdését is. A módosítandó szabály is a közelmúltban, idén augusztusban került megállapításra. Ennek értelmében a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg. Az új 70/ I. § (2) bekezdése annyiban változik, hogy a 98 %-os különadónak már nem feltétele a jövedelem jó erkölcsbe ütközése. Továbbá bármely kötelezettség, így a különadó is nem az adóév kezdetére visszamenőleg, hanem az adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően állapítható meg. És még egy alkotmányos különbség: az augusztusi Alkotmány-módosítás nem határozta meg a külön mértékű kötelezettség maximumát. Az új szabály szerint ez a jövedelem mértékét nem érheti el. Ad abszurdum, az Alkotmány új szövege alapján akár 5 Forint is meghagyható.

A nyugdíjasokra nem vonatkozik a különadó?

A különadó tekintetében az október 1-től hatályba lépett szabályokhoz képest az első változás, hogy annak hatálya nem terjed ki azokra, akiknek foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott nyugellátás kerül megállapításra. Ha például a magánszemély már nyugellátásban részesülőként dolgozik, e kivétel nem vonatkozik rá, igaz az esélye is kisebb, hogy „befusson” a különadó hatálya alá, hiszen a törvény alapján végkielégítésre nem lesz jogosult. Az esély ugyanakkor nem kizárt: például a maximális 8 hónapos felmentési idővel vezető és beosztott közalkalmazott vagy köztisztviselő 2 vagy 3,5 millió Ft. feletti jövedelme már „különadózhat”.

Fizetnek-e különadót, akiknek öt éven belül jogviszonyuk jogellenes munkáltatói megszüntetését állapította meg a bíróság?

Kiterjed a különadó hatálya - a korábbiakkal szemben - a munkáltató által megszüntetett és 2005. január 1-jét követően megszűnt jogviszonyok esetén a megszüntetés jogellenességét kimondó bírósági határozatban megállapított összegekre. Az elfogadott törvényjavaslat szövege alapján kérdés, hogy a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén a bíróság által megítélt kártérítés (pl. közalkalmazottaknál, köz- és kormánytisztviselőknél) is bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy annak összege után egyébként nem kell adózni.

Mekkora jövedelem után kell a 98 %-os különadót befizetni?

Az új különadó elődjétől eltérően már differenciáltan szabályoz. A tágabb értelemben vett közszféra csúcsvezetői (állami vezetők, jegyzők és főjegyzők, a közvállalatok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai) a jogviszonyuk megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó 2 millió Ft feletti összeg után 98 %-os különadót fizetnek. A „többiek” 3,5 millió Ft feletti bevételeik után adóznak így. Még egy eltérés a két csoport között! Utóbbiak esetében nem számít be a különadó alapjába a jubileumi jutalom és jogviszony megszűnésének évében esedékessé vált és ki nem adott rendes szabadság pénzbeli megváltása. Mindebből megfordítva az következik, hogy a 2 millió forint feletti bevétel alapján különadót fizető vezetői körnek a kifizetett szabadság-megváltás teljes összegben beszámítandó a kétmilliós határ megállapításakor.

Mikor lép hatályba a különadó új szabálya?

2010. december 30-tól, de szabályait – az Alkotmány fentebb idézett módosított szabályával a háttérben – már a 2005. január 1. napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Ha jövedelem jogosultja azóta elhunyt, az örökösnek nem kell fizetnie.