Ezért a velük szembeni elvárhatóság magasabb mércéje illetve a fokozott gondosság a körültekintő eljárás kötelezettsége [Gt. 29. § (1) bekezdés] a kártérítés felelősségük nem teszik lehetővé, hogy vezetővé egy személy három társaságnál többen választható legyen. Új tisztség elvállalásakor 15 napon belül köteles azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő, írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt megszegi, akkor a további tisztségekre vonatkozó megállapodás nem érvényes, semmissé válik.

Vezető tisztségviselőnek minősül a közkereseti társaság és betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja, a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője. A vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A betéti társaságnál és a közkereseti társaságnál nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.

Milyen kizárási okok érvényesülhetnek egy cég ügyvezetőjének választásakor?

A kizárási okok elsősorban az ügyvezető büntetőjogi tisztaságát kívánják biztosítani, emellett a törvény a gazdasági feddhetetlenséget is megköveteli, hiszen nem lehet ügyvezető az sem, aki olyan gazdasági társaságban töltött be vezető tisztséget – a társaság felszámolásának kezdő napját megelőző 2 évben legalább 1 évig –, amelyet a bíróság felszámolással szüntetett meg, és az eljárás során nem tudta kiegyenlíteni köztartozásait. Ez a tilalom a gazdasági társaság megszűnését követő 3 évig áll fenn. Valójában ezzel a rendelkezéssel nem lehet megakadályozni azt, hogy egy tartozásokkal küszködő cég vagyonát a felszámolási eljárás megindulása előtt egy újonnan alapított gazdasági társaságba mentsék át, mivel azt nem zárja ki a törvény, hogy a felszámolással megszűnt cég, vezető tisztségviselője másik társaságot alapítson.

Az új Gt. szankcionálja azt is, ha valaki fantomcégnek volt vezető tisztségviselője, és a cégbíróság emiatt hivatalból törölte a cégjegyzékből az általa vezetett gazdasági társaságot. A törléstől számított két éven belül ugyanis a törölt cég vezetője nem tölthet be más gazdasági társaságnál vezető tisztséget.

Melyek azok a vállalkozást érintő feladatkörök, amelyekben az ügyvezető nem dönthet?

A Gt. megállapítja a taggyűlés kizárólagos hatáskörét és egyúttal azokat a kérdéseket, amelyekben az ügyvezetők nem dönthetnek. Ennek megfelelően az ügyvezető nem dönthet:
– a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában,
– pótbefizetés elrendeléséről és visszatérítéséről,
– nem határozhatja el osztalékelőleg fizetését,
– üzletrész felosztásához való hozzájárulásról és az üzletrész bevonásának elrendeléséről,
– nincs lehetősége a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozathozatalra,
– a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározásáról,
– az ügyvezető megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról,
– a saját maga feletti munkáltatói jog gyakorlásáról,
– a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,
– a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról,
– olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt,
– az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő-bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítéséről,
– a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, átalakulásáról,
– a társasági szerződés módosításáról, valamint
– azokról a kérdésekről, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Természetesen a társasági szerződés a fentieken felül további kérdéseket is elvonhat az ügyvezetőktől, és azokban a határozathozatalt a taggyűlés hatáskörébe utalhatja.

Mi az, amit csak az ügyvezető tehet meg?

Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek (korábban csak akkor, ha ezt a társasági szerződés előírta), hogy a saját tőke terhére történő kifizetés (osztalék, osztalékelőleg, üzletrész visszavásárlása) nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával, történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az előírás azt mondja ki, hogy az ügyvezető ezt a nyilatkozatot köteles 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel [Gt. 131. §-ának (3) bekezdése].

Milyen változások léteznek a gazdasági társaságok legfőbb szervének üléseivel kapcsolatban?

A legfőbb szerv összehívásának, és ott a döntések meghozatalának kötött szabályai vannak. A szabályok megsértésével hozott határozatok érvénytelenek. Ekkor megismételt ülésen, megismételt szavazással lehet a problémát orvosolni. A legfőbb szerv társasági formától függően lehet a tagok gyűlése, taggyűlés vagy közgyűlés. Ezek a szervek olyan kérdésekben dönthetnek, mint a beszámoló elfogadása, ügyvezető, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló megválasztása, a társaság megszűnése, vagy átalakulása. Döntéseit elsősorban az üléseken hozzák meg. Az ülések összehívásának, levezetésének szabályait a törvény és a társasági szerződés határozza meg. Lehetőség van azonban arra is, hogy a döntés ne az ülésen szülessen meg, illetve arra, hogy a tagoknak ne kelljen személyesen vagy meghatalmazott útján megjelenniük.

Ülés nélkül lehet döntést hozni olyan ügyekben, amelyeket a társasági szerződés meghatároz. Ülés nélkül, úgy lehet döntést hozni, ha a tagok (részvényesek) szavazataikat, jognyilatkozataikat bizonyításra alkalmas eszközök útján közlik, és ezek felhasználásával folytatják le a döntéshozatalt. Ha viszont bármelyik tag kéri, akkor az ülést a meghatározott szabályok szerint össze kell hívni.

A bt.-nél, a kkt.-nél a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak írásban a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyításra alkalmas eszköz felhasználásával [Gt. 20. §-ának (2) bekezdése];

A kft.-nél a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak írásban vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is [Gt. 93. §-ának (2) bekezdése], tehát a számviteli beszámoló jóváhagyására sem kötelező a taggyűlést összehívni [Gt. 147. §-ának (1) bekezdése];

A Zrt.-nél sem kötelező a közgyűlés tartása, ha az alapszabály előírja azt, hogy a részvényesek közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak [Gt. 242. §-ának (1) bekezdése];
Nyilvánosan működő rt.-nél viszont ez a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [Gt. 302. §-ának új e) pontja].

A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el.

A kft. esetében a legjellemzőbb jogviszony a megbízás, ha más nem az ügyvezetői elfogadó nyilatkozat alapozza meg ezt. Ebben az esetben az ügyvezető jövedelmét és adófizetési kötelezettségét a nem önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a megbízási díj 100%-át kell figyelembe venni a jövedelemadó-előleg számítása során, vagyis a 10%-os vélelmezett költséghányad az ügyvezető esetében nem alkalmazható.

Járulékfizetési kötelezettség akkor létezik, ha a díjazás eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének a 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, de ekkor a vezető tisztségviselő már biztosítottnak is minősül. Megbízási jogviszonyban viszont nem kell levonni a munkavállalói járulékot, továbbá a munkáltatónak nem kell megfizetni a munkaadói járulékot.

Ügyvezető, mint munkavállaló

Korábban, tehát 2006-ban az új gazdasági társaságokról szóló törvény egy radikális módosítást vezetett be. A vezető tisztségviselő nem láthatja el ezt a funkcióját munkaszerződés keretében. Jogviszonya a társasággal speciális társasági jogviszony, ahol háttérszabályként a polgári jogi megbízást kell alkalmazni. Más munka elvégzésére viszont akárhány munkaszerződése lehetett a vezető tisztségviselőnek, azokat nem érintette ez a korlátozás.

A gyakorlat azonban nem igazolta, hogy a módosítás igazán alkalmas lett volna a valódi élethelyzetek rendezésére. Így a módosítást követően nem sokkal a jogalkotó ismét változtatott és részben visszaállította a korábbi állapotot. Részben, tehát nem minden esetben!

2007. szeptember 1-jétől ezzel kapcsolatban a következő a helyzet:

A vezető tisztségviselőt megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a Polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Mit jelent ez?

2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő ismét munkaviszonyt létesíthet. Ha a vezető tisztségviselő nem áll munkaviszonyban a gazdasági társaságnál, akkor a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő jogviszonya alatt egy sajátos társasági jogi jogviszonyt kell érteni, amelyre elsődlegesen a Gazdasági társaságokról szóló törvény, másodlagosan, vagyis az ott nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége tehát ismét főszabállyá vált, amely főszabály alól természetesen vannak kivételek. Ez alapján az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja esetében az alapító okirat, illetve a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy náluk is biztosítja kifejezett rendelkezéssel a munkaviszony létesítésének lehetőségét. Ha azonban ezt a rendelkezést nem tartalmazza az okirat, akkor nincs lehetőség a munkaviszony létesítésére.

Ügyvezető felelőssége megbízási szerződés esetén

A módosítás a 2006/46/EK irányelv követelményeivel összhangban egyértelművé teszi, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő-bizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelő-bizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek abból származnak, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

A felügyelő-bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegéséből származnak.

A könyvelési feladatok ellátása pedig egy olyan speciális terület, amelyhez a társaság ügyvezetése egyáltalán nem ért, ezért az országos gyakorlatnak megfelelően a kötelező feladatok ellátása külsős könyvelő irodák bevonásával került sor.

Egy könyvelőiroda feladata nemcsak a gazdasági események későbbi rögzítése, hanem a naprakészség biztosítása is a bevallási kötelezettségek miatt. Egy könyvelőiroda feladata továbbá az ügyvezetés informálása is az operatív döntések előkészítéséhez. Különösen hangsúlyos ez egy számviteli tapasztalat és tudás nélkül eljáró ügyvezető esetében, aki a dokumentumok ellenjegyzése során nincs tisztában a különböző bevallások és eljárások menetével és céljával, kellő tájékoztatás hiányában nem tudhatja, milyen vonatkozása és súlya van a vonatkozó mögöttes tartalomnak.

Amennyiben a társaság egyes feladatait (eklatáns példaként éppen a könyvelést) megbízási szerződés keretében látják el, úgy ezen jogviszonyra a Ptk. 474–485. §-ai az irányadóak. A megbízó és a megbízott közötti felelősség kérdését pedig a Ptk. 318. § (1) bekezdése rendezi, amely kimondja, hogy a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének – ha jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye.

A jogszabály tehát visszautal a kártérítés általános szabályaira, azaz a Ptk. 339. § (1) bekezdésére, amely szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

A megbízás alapján. el1átandó feladatok tekintetében a vezető tisztségviselő a tagok felé fennálló felelősségét a megbízottra háríthatja erre vonatkozó szerződés megkötésével, és mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a megbízott kiválasztása és utasításokkal való ellátása esetén úgy is járt el, ahogy az adott helyzetben általában ez tőle elvárható.

A polgári jogi felelősség (jogellenes magatartás, kár, felróhatóság, okozati összefüggés a magatartás és a kár között) célja a teljes vagyoni reparáció biztosítása a károsult számára. Ezért a bizonyítási teher megoszlik a károkozó és a károsult között. A károsultnak jelen esetben a társaságnak kell bizonyítania a kárt, a kár mértékét és az okozati összefüggést, a károkozónak azaz a megbízott személynek pedig azt, hogy a magatartása nem volt jogellenes, illetve ha jogellenes volt, akkor az mennyire volt felróható.

Amennyiben a cég ellen felszámolási eljárás indul, e fokozott felelősségi szabály be nem tartásához új szankció is kapcsolódik. Eszerint a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel fordulhat a bírósághoz. Ebben kérheti annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezetői voltak – a felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző három éven belül –, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ennek következtében csökkent a társasági vagyon. Külön kiemeli a törvény, hogy amennyiben a vezető nem tett eleget a beszámoló – mérleg – letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének (azaz nem küldte el a cégbíróságnak, illetve az igazságügyi minisztériumnak), akkor a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

Ha megállapítják, vagy vélelem alapján beáll a vezetők felelőssége, akkor a hitelezők kártérítési igényüket közvetlenül a felelős vezetőnek címezhetik. Fontos kiemelni, hogy ez a felelősség nemcsak a cégjegyzékben bejegyzett ügyvezetőket terhelheti, hanem mindazon társasági vezetőket, akik a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakoroltak Az adott esetben ide érthető a főkönyvelő, pénzügyi vezető, de a napi ügyvezetésbe bekapcsolódó tulajdonos is!

Az egyszemélyes társaságok tagjának (részvényesének) felelőssége

A Gt. 173. §-ának (3) bekezdése az egyszemélyes kft., a Gt. 271. §-ának (3) bekezdése pedig az egyszemélyes rt. esetében alapozza meg – a konszernjogi szabályokra utalással – a tag, illetve részvényes korlátlan felelősségét a társaság tartozásaiért az egyszemélyesség külön cégbírósági bejelentésének elmulasztása, illetve hátrányos üzletpolitika folytatása esetén. Az egyszemélyi tag, részvényes a létesítő okiratban vállalhat korlátlan felelősséget az egyszemélyes társaság tartozásaiért. Ebben az esetben mentesül a fenti felelősségek alól.


A tagi jogviszony megszűnésének esetei

A Gt. szerint megszűnési okok lehetnek az alábbiak.

Közös megegyezés:

A tagok közös megegyezése, amely a tag és a társaság megegyezését jelenti, amivel lehetőség van az esetleg más okból eredő megszüntetési szándék békés rendezésére is. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a szerződő felek a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját tetszőlegesen határozzák meg, azzal a megszorítással, hogy annak időpontja legkorábban a megegyezés napja lehet.

Tag általi rendes felmondás:

A közkereseti társaságot lehet határozott és határozatlan időre alapítani egyaránt, de bármilyen időtartamra is hozták létre a társaságot, annak tagja jogosult tagsági jogviszonyát rendes felmondással megszüntetni. (Megjegyezzük, hogy a régi Gt., az 1997. évi CXLIV. törvény csak a határozatlan időre alapított közkereseti társaság esetében tette lehetővé a rendes felmondást.)

A felmondás kizárólag a tag joga, tehát a közkereseti társaság nem élhet a rendes felmondás jogával. A felmondás egyoldalú, de címzett jognyilatkozat, ami csak akkor hatályos, ha azt a közkereseti társaság képviselőjével vagy a tagsággal közölték – ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság BH 2001. 334 számú ügyben is.

A rendes felmondás gyakorlásának egyetlen megszorító szabálya, hogy a többi tagnak megfelelő időt kell biztosítani a felmondással előálló új helyzet kezelésére, az emiatt szükséges intézkedések megtételére, ezért a három hónapos időtartam meghatározása. E három hónapos határidő a címzett tudomásszerzésével kezdődik. A címzett a közkereseti társaság, amelyet a vezető tisztségviselő képvisel. Ha a felmondás alkalmatlan időre esik, akkor a határidő legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. Nincs szabályozva azonban az a kérdés, hogy a meghosszabbítás csak egy alkalommal lehetséges három hónappal, vagy összesen három hónappal, de többszöri döntésekkel.

A tagi jogviszony azonnali hatályú felmondása:

A Gt. lehetőséget biztosít a tagsági jogviszony azonnali hatályú felmondására is, amely jogosultság szintén kizárólag a tagot illeti meg. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A felmondás okát a tagnak konkrétan meg kell jelölnie úgy, hogy abból megállapítható legyen a felmondás megalapozottsága.

A taggyűléssel kapcsolatos jogok:

A taggyűlésen minden tag jogosult részt venni és szavazni. Sőt, a tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. Az ülésen kívül javasolt határozattervezet esetén a tag kérheti taggyűlés összehívását a határozattervezet megvitatására. A taggyűlésen felvett jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe a tagnak betekintési joga van, és ezekből az ügyvezető által hitelesített másolatot is kérhet. A tag jogosult arra, hogy tagi mivoltát a tagjegyzékben feltüntessék. Ha a társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag jogosult a cégbíróságtól kérni a taggyűlés összehívását.

Garanciális szabály, hogy a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyűlés egyhangú határozata szükséges.

Leipán Tibor
adószakértő