Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvénynek alapvetően három fő célja van. Egyrészt a munkaviszonyt, foglalkoztatási viszont rendező jogszabályok, továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításával annak megteremtése, hogy akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet.
Másrészt a törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását célozza a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetésével kapcsolatban. Harmadrészt a törvény a fentiek mellett a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeinek meghatározását célozza.

A munka törvénykönyve új, 44/A. §-a egy speciális korlátozást vezet be a munkavállalói státusz kapcsán. Mint ismeretes, az életkori feltételeken túlmenően gyakorlatilag bárki létesíthetett munkaviszonyt.
Az új rendelkezés szerint azonban a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki meghatározott bűncselekményeket követett el, azaz aki
a) a bűntettesek nyilvántartásában szerepel, az alábbiak miatt:

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzlet-szerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt,
b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

Mint látható, a jogalkotó kiemelt figyelmet szentel a gyermekek védelme kapcsán annak, hogy olyan személy, aki súlyos bűncselekményt követett el, ne dolgozhasson olyan munkáltatónak, amely kiskorúak (18 év alattiak) nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi. Kiemelést érdemel, hogy itt a munkáltató tevékenységéről van szó, tehát az érintett akkor sem dolgozhat, ha ténylegesen a gyermekekkel esetleg nem is foglalkozik (pl. takarító, portás). A bűncselekmények köre széles, és figyelmet érdemel az, hogy nem csak a kiskorúak sérelmére elkövetett tényállásokat említi meg a jogalkotó (pl. családi állás megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése), hanem a kiemelten súlyos bűncselekményeket (pl. emberölés, kábítószerrel kapcsolatos esetek, szexuális bűncselekmények, stb.).

Magyarázatot igényel a „bűntettesek nyilvántartásában szereplés” fogalma. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény több típusú bűnügyi nyilvántartást szabályok, ezek egyike a bűntettesek nyilvántartása, de van nyilvántartás a büntetőeljárás hatálya alatt állók tekintetében is.

A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján nem mentesült. A mentesítést a Btk. szabályozza: a mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesítés beállhat törvény erejénél fogva, így például elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján; foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján; szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével, stb.. A mentesítés történhet bírósági határozat, illetve kegyelem folytán is.
Azaz, a bűntettesek nyilvántartásában az szerepel, akivel szemben elmarasztaló ítélet született és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult. Az Mt. új szabálya szerint a fent meghatározott bűncselekmények miatt indult eljárás már önmagában akadálya a munkaviszony létesítésének, amennyiben a munkáltató gyermekkorúakkal foglalkozik.

További magyarázatot kell fűzni ahhoz az esetkörhöz, ha a munkavállaló vagy a leendő munkavállaló a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. A Büntető Törvénykönyv értelmében a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

A foglalkozástól eltiltás büntetés fenti rendelkezése kifejezett védelmet jelent a gyermekek számára abban a tekintetben, hogy a sérelmükre elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője eltiltható legyen bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek során a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, értve ez alatt többek között a pedagógusokat, a gyermekvédelmi intézményekben bármilyen munkajogviszonyban foglalkoztatottakat. A foglalkozástól eltiltás e formája új jogintézmény, 2013. július 1-jétől hatályos.

A fentieken túlmenően további – szigorúbb – szabálya az Mt.-nek, hogy nem foglalkoztatható ilyen tevékenység körében az, akivel szemben a fenti a) pontban meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

Azt a tényt, hogy a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy megfelel a fenti feltételeknek, az érintett
– a munkaviszony létrejötte előtt, vagy
– a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni.

E körben utalunk a hatósági erkölcsi bizonyítvány szabályaira. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (ez a személy a kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (azaz hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d) nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy
e) mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni – erre irányuló kérelem hiányában is – azt, hogy mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell benyújtani. A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.

Ha a munkavállaló igazolja, hogy megfelel a fent meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkavállaló részére köteles megtéríteni.

Ha a fent meghatározott
a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy
b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut,
a munkaviszonyban az érvénytelenségre vonatkozó szabályt kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

Az új, gyerekvédelmi szabály adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen az erkölcsi bizonyítvány beszerzése révén a munkáltató a leendő munkavállaló úgynevezett különleges adatait kezeli. E körben visszautalunk az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre (ún. Infotv.), amely szerint „különleges adat” – többek között – a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. A bűnügyi személyes adat nem más, mint a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.

Az Infotv. elvi jelleggel mondja ki, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (ún. kötelező adatkezelés).
A fentiek irányadóak a különleges adatok kezelésére is.

A munka törvénykönyvének új szabálya tartalmazza a munkáltató adatkezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazást is (melynek folytán a munkáltató által kezelt különleges adatok kezelése jogszerűnek tekintendő): a munkáltató a „büntetlenségi” feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezelheti a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a munkavállaló azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. Az ekként megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – munkaviszony létesítése esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelheti, ezt követően köteles az adatokat törölni.

Végezetül, felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem csak az Mt., hanem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény is változik a gyermekvédelmi előírásokra figyelemmel.

Felvetődhet a kérdés, hogy az Mt. új, gyermekvédelmi szabályát mely időpont tekintetében kell alkalmazni. A módosító jogszabály ezzel kapcsolatban módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvényt (Mth.), amelynek értelmében a gyermekvédelmi szabályokat a 2014. július 1-jén fennálló munkaviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az ezen időpont után indul büntetőeljárás a foglalkoztatottal szemben az Mt. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) eltérő szabályokat állapít meg az Mt.-hez képest:
Ha a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele a „büntetlenségi” követelményeknek való megfelelés. E szerint közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető a büntetőeljárás jogerős befejezéséig azzal, aki az Mt.-nél már ismertetett bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, továbbá azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy azzal sem, aki a fentebb meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a fenti a) pontban meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
E szabályokat a 2014. július 1. napján fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha ezen időpont után indul büntetőeljárás a fentebb meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) szintén módosításra kerül 2014. július 1. napjától. A Kttv. értelmében, ha az államigazgatási szerv feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának a feltétele – az általános szabályokon túlmenően – az alábbiaknak való megfelelés: kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető a büntetőeljárás jogerős befejezéséig azzal, aki a már említett bűncselekmények miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, valamint aki foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és azzal, aki a fenti bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll. Kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a fenti bűncselekmények miatt
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
Hasonló feltételek irányadóak kormányzati szolgálati jogviszony kormányzati ügykezelői munkakörre és a közszolgálati jogviszony közszolgálati ügykezelői munkakörre tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző államigazgatási szerveknél.