//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

- GAZDASÁGI HÍREK

Nemsokára kimutatja foga fehérét a bankadó
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik, már közép távon is jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének. A magyar bankadó mértéke egész Európában messze a legmagasabb, és ez épp a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti.

2010. november 10.

A Political Capital nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti, hogy sem a gazdasági termelés, sem a belső fogyasztás nem tud a korábban várt ütemben növekedni. Ezt a hatást erősíti, hogy a magyar bankok többsége külföldi tulajdonban van, így fennáll a veszélye, hogy a rosszabb hozamkilátások miatt az anyabankok kevesebb pénzt fektetnek majd a magyarországi leányvállalatokba.

Minél tovább marad a rendszerben a bankadó, annál inkább megtalálják a bankok annak módját, hogy a terheket áthárítsák az ügyfelekre. Idén ez várhatóan csak korlátozottan jelentkezik, hiszen a bankok számára a gyenge forintárfolyam miatt a legnagyobb kockázat már így is a nem fizető adósok számának drasztikus emelkedése, márpedig a devizahitelek „bedőlését” minden eszközzel igyekeznek elkerülni. Egyértelműen a bankadó hatásának tulajdonítható ugyanakkor, hogy több bank a devizahitel-kamatok csökkentését elhalasztotta. A magasan tartott törlesztőrészletek pedig visszafoghatják a vásárlóerőt, és ezen keresztül a gazdasági növekedést.

A bankadó a tervek szerint 2013-ig marad érvényben, elvileg csökkenő mértékben, ennek ellenére a kormány már törvénybe foglalta, hogy jövőre is 200 milliárd bevételt vár az extrateherből. Bizonytalan tehát, hogy mekkora hajlandóság lesz a következő években visszafogni az ideiglenesnek szánt adó mértékét. A 2011-es költségvetés tervezete alapján ráadásul a bankadó és az annak mintájára bevezetett további válságadók majdani kivezetése jelentős lyukat üt majd a 2013-as büdzsében, és erősen kétséges, hogy ezt a gazdasági növekedés remélt fellendülése teljesen el tudja-e fedni. A várható különbség pótlására a kormány elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól visszaszerzett vagyont fogja felhasználni, de az sem kizárható, hogy az extraadók 2013-tól nem vagy nem teljesen tűnnek el a rendszerből: ez viszont alááshatja a gazdasági szereplők kormányba vetett bizalmát, és megingathatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását.

A bankadó bevezetése felett érzett siker újabb extraadók kivetéséhez vezetett: a jövő évi hiánycél teljesítéséhez és az adócsökkentés folytatásához szükséges forrásokat részben a telekommunikációs, energiaipari cégek és kereskedelmi láncok megadóztatásával teremti elő a kormány. Ezek mellett a kiadási oldalt a kormány érintetlenül hagyja. A jól profitáló szektorok ilyen szintű megadóztatása bizonytalanságot kelt a gazdasági szereplőkben, és rontja Magyarország befektetővonzó képességét.

A magyar bankadó két szempontból számít egyedinek Európában: egyrészt GDP-arányosan a magyar teher messze a legmagasabb, másrészt Magyarország az egyetlen olyan ország – eddig – Európában, ahol annak ellenére fogadnak el bankadót, hogy a válság óta eltelt időszakban nem kellett jelentős állami forrásokkal segíteni a pénzintézeteket. E két tényező, valamint a hazai bankok csekély ellenállása mutatja talán a legjobban a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-kormány érdekérvényesítő erejét.

Az extraadók más országok számára is modellként szolgálnak, több ország vagy egyénileg elfogadta, vagy tervezi elfogadni a saját bankadóját, melyek jelentősen különböznek egymástól, mind GDP-arányos mértékükben, mind felhasználásuk módjában. Ilyen országok: Svédország, Nagy-Britannia, Németország,  Franciaország, Ausztria. Lengyelország, Horvátország és Románia pedig cask tervezik a bevezetést.

Magyarországon a bejelentése óta eltelt hónapok alapján a bankadó sikeresnek tekinthető: a pénzintézetek nem tudtak puhítani az előre bejelentett feltételeken, sem informális, sem kommunikációs szinten nem sikerült nyomást gyakorolni a kormányra.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)

További hírek