Görögország azonban csak az egyik színtér Kína nagy ívű európai stratégiájában. Kína fontos partnerévé válik a válság által megtépázott más európai államoknak is, miközben számos bajba került európai céget szerzett meg. Peking nem egyszerűen több üzletet kíván szerezni saját vállalatainak, hanem egyben nagyobb befolyást is szeretne gyakorolni arra, hogy milyen gazdaságpolitikát alakítanak ki Brüsszel és Németország hatalmi tényezői - írta a The New York Times.

"A jelek arra mutatnak, hogy szeretnék beleütni orrukat Európa bizniszébe" - jelentette ki Carl. W. Weinberg, a High Frequency Economics elemző cég vezető közgazdásza, aki szerint ez igen okos és világos üzenet. Azt jelzi, hogy "Kína olyan erő, amellyel számolni kell." Még inkább alá fogja húzni ezt Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök e heti portugáliai és franciaországi látogatása.

Európa idei pénzügyi válsága kedvező vásárlási lehetőségeket teremtett a pénzben bővelkedő befektetési alapoknak vagy például Katarnak, amely nemrég 5 milliárd dolláros projektről állapodott meg Görögországban. A rohamot azonban Kína vezeti. Görög, spanyol és más leértékelődött államadósságokat, továbbá kikötőket, autópályákat és iparvállalatokat vásárol Európa keleti és déli peremének küszködő országaiban. Többek között Írország és Magyarország is verseng a kínai beruházókért - említette meg az amerikai lap, Magyarország esetében további részletek nélkül.

Kína görög és olasz kikötőkre, továbbá olyan autópályákra koncentrál, amelyek Kelet-Európát Németországgal és Törökországgal kapcsolják össze - és idővel még jelentősebb infrastruktúra-beruházásokat is megszerezhet. Ezek a lépések nagyobb jelenlétet biztosítanak Kínának az európai elosztási és termelési láncban, ami Peking reményei szerint arra ösztönözheti Európát, hogy támogassa Kína álláspontját a Kereskedelmi Világszervezetben.

Legutóbbi európai körútján Ven Csia-pao Brüsszelben emlékeztette a politikusokat arra, hogy Kína a legnehezebb órákban Görögország, Spanyolország, Olaszország és más bajbajutott európai országok "barátjaként" lépett fel, és olyan időpontban vásárolta állampapírjaikat, amikor a többi befektető eltűnt. A maga részéről viszont figyelmeztette a térségbeli vezetőket, hogy "ne gyakoroljanak nyomást a jüan felértékelése érdekében".

Az elmúlt néhány hónap során Kína ígéretet tett görög államkötvények vásárlására, amikor majd Athén ismét forgalmazza azokat, és 625 millió dollár értékben már vett is spanyol államadósságot. Kína számára az, hogy több mint 2300 milliárd dollárnyi valutatartalékának egy szerény, de növekvő részét inkább európai beruházásokra, semmint alacsony hozamú amerikai kincstárjegyek vásárlására fordítja, portfoliójának diverzifikálását segíti elő. Ugyanakkor Peking arra is számít, hogy ez a törekvése hozzájárulhat a kínai valuta felértékelésére irányuló politikai nyomás csökkentéséhez.

Ezek a kínai beruházások, emelte ki Jens Bastian, egy görög külpolitikai alapítvány elemzője, nem véletlenül alakultak így. "A kínaiak óriási valutatartalékokkal rendelkeznek, és azoknak az országoknak a számára, amelyek felé most fordulnak, létfontosságú a külföldi beruházás."

Noha a kínaiak közvetlen beruházásai Európában még szerények a többi térségekben befektetett tőkéjükhöz képest, az elmúlt két évben gyorsan nőttek - és idén tavasszal az Egyesült Államokat megelőzve Európa lett Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A válság által sújtott Írország is ki akar hasítani magának egy szeletet, Athlone városában Kína számára "európai befektetési kaput" terveznek.

A pekingi milliárdok segítik a világvállalattá fejlődő kínai cégek érdekeit is. Ven Csia-pao athéni látogatása során 4,5 milliárd dolláros kínai hitelkeretet nyitottak görög hajózási cégeknek - de szinte kizárólag kínai gyártmányú hajók vásárlására. További 5 milliárd dollárt nyújt a görögöknek a kínai Cosco állami hajózási vállalat, amely Athén kikötőjét, Pireuszt lízingeli. A nagy utaskikötőt sokkal nagyobb teherárú központtá fejleszti, amely 2015-re jelenlegi kapacitását megduplázva 3,7 millió konténernyi forgalomra lesz alkalmas.

Olaszországban a Cosco Nápoly kikötőjét bővíti, a kínai Hajnan (Hainan) tartomány HNA szállítási cége pedig óriási légikikötőt épít Rómától északra a Kínából érkező teheráru fogadására. Ven Csia-pao 2015-re további 100 milliárd dollárnyi forgalmat helyezett kilátásba Olaszországgal.

Egyes beruházások már aggodalmat keltettek. Tavaly Kína európai cégeket megelőzve nyert meg egy lengyel autópálya megépítésére kiírt pályázatot, kínai cégek és munkások részvételével, amihez ráadásul EU-támogatás is jár. Angela Merkel német kancellár válaszként a kölcsönösséget sürgette.

Az elkövetkező évtizedben napirendre kerül a Duna megtisztítása a háborús akadályoktól és teljesen hajózhatóvá tétele, Németországból vasút építése Macedóniába, autópályáé Törökországba. Kína igyekszik szerepet vállalni a Nyugat- és Kelet-Európa találkozási térségében még hiányzó szállítási infrastruktúra megépítésében.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)