CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadott el a parlament
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára hétfőn az Országgyűlés.

2013. november 02.

A parlament 220 igen, 2 nem szavazattal, 72 tartózkodással elsőként jóváhagyta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabályt. Az új kódex normái - hívta fel a figyelmet a javaslat indoklásában a szaktárca - hosszú évtizedekig felvetnek még a Ptk. és a korábbi magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket.

Így a most elfogadott törvény célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó.

A jogszabály a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást - írták -, vagyis rendezi, hogy a kódex rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyokra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni.
Az új Ptk.-hoz igazítva - 254 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - változtatott a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is. Az előírásokat - amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem vonatkoznak - az új Ptk. hatálybalépése után kell majd alkalmazni.

A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait.
Az előbbibe tartozik, hogy az átalakulásról továbbra is két ülésen kell határoznia a társaság döntéshozó szervének, amely az elsőn az átalakulás tényét, a másodikon a vonatkozó dokumentumokat fogadja el.
Továbbra is főszabály a közzétételi kötelezettség, valamint az, hogy a változtatás bírósági bejegyzéssel zárul. A törvény tartalmazza a jogutódlás kérdéseit is.

Önálló fejezet taglalja például a részvénytársaságok egyesülését, szétválását, valamint a szövetkezetekre vonatkozó előírásokat.
A társaságoknak az új Ptk. életbelépésével nem kell azonnal változtatniuk a létesítő okiratukon, ezt elegendő lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék.

A jövőben egységes lesz a gondnokoltak nyilvántartása és az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok - az erről szóló törvényt szintén hétfőn hagyták jóvá a képviselők 254 igen, egy nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett.

A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni.

A két országos nyilvántartás működtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is ő kezeli a gondnokoltak nyilvántartását. A javaslat szerint a nyilvántartásokat elektronikus úton kezelik, abba a járásbíróságok vezetik be a törvény által előírt adatokat, az adatszolgáltatást viszont már az OBH elnöke végzi.

A nagykorúak védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell majd jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Végül a parlament - 259 igen szavazattal, 38 tartózkodás mellett - elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetően nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek közvetlenül az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak, és eligazítást nyújtanak a csak konkrét szabállyal rendezhető élethelyzetekben.

Így egyebek mellett továbbra is megmarad az a szabály, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály számára, illetve a felek megállapodása esetén.

Az elfogadott javaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.

(MTI)

További hírek