Saját fejlesztésű informatikai rendszerrel, cégminősítéssel, céginformációval és fizetési tapasztalatok felhasználásával alakította ki a Waberer’s kockázatkezelési rendszerét, mely már a teljes vevőszerzési és vevőgondozási folyamatba beépült, mondta Csikós Gergely, a Waberer’s Cégcsoport hitelezési és beszedési vezetője.

A folyamatok aprólékos definiálásának következtében, és a rendelkezésre álló minőségi információk miatt sok esetben már maga a kereskedő el tudja dönteni, hogy egy adott cég kockázatos-e, ami a Waberer’s 6000 vevője esetén nagy eredmény. A logisztikai szolgáltató pontosan definálta ez egyes esteket, például szigorú vevőmonitoringot alkalmaz, feketelistára helyezi a rosszul fizető ügyfeleket, napi kétszeri frissítést alkalmaz a  vevőteljesítéseiről.

Mivel naponta 750 megbízást kap a vállalat, a vevői nemfizetések hatalmas veszteségeket okozhatnak a vállalatnak, ezt oldotta meg a Waberer’s jól szabályozott folyamataival, a kereskedők bevonásával, és a minőségi információk felhasználásával.

Szilágyi Jenő, a Papyrus Hungária Zrt. regionális pénzügyi igazgatója a fizetési késedelmek drasztikus csökkentését célozta meg, hogy a vállalat likviditási helyzete javuljon, a leírási veszteségek csökkenjenek.  Egy év alatt sikerült a lejárt tartozások arányát  35 százalékos szintről 7 százalékra csökkenteni.

A vállalat nemcsak külső információkat és fizetési tapasztalatokat, hanem saját gyűjtött fizetési tapasztalatokat is felhasznál kockázatkezelésében. Az iparág főbb szereplőivel való összefogás és a fizetési tapasztalatok megosztása által sikerült ilyen hatalmas javulást elérni a cégnek.  A kezdeményezésnek a vállalati cash flow problémák csökkentésén túl, piacnevelő hatása is van, mivel a rosszul fizető vevők hosszú távon rávehetők, hogy változtassanak fizetési szokásaikon.

Dr. Balász Katalin ügyvéd tippeket adott a résztvevőknek, hogy milyen módon biztosíthatják magukat a nemfizetésekkel szemben és egy esetleges jogi útra terelés esetén mire kell figyelni. Már a szerződési feltételekben érdemes arra figyelni, hogy nem fizetés esetén a tartozás akár több módon biztosítva legyen.

Egyik legfontosabb, hogy minden írásban dokumentálva legyen, és amennyiben a nem fizetés megtörténik, a vevő valamilyen rögzített módon elismerje tartozását.  Nyár elején úgy tűnt, hogy a fizetési meghagyásos rendszer közjegyzői kézbe kerülése megoldást jelent és jelentősen gyorsítja a behajtási folyamatot. Mára azonban már nyilvánvaló, hogy ez a rendszer sem tudja maximálisan védeni a hitelezők érdekeit, sok esetben még mindig hosszú idő telik el az adós felszólításáig.

Balázs Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolás kezdeményezése előtt minden erőfeszítést meg kell tenni a tartozások behajtására, mivel felszámolási eljárás esetén már csak nagyon hosszú idő után és kis eséllyel jutnak a hitelezők pénzükhöz.

A nagykereskedelemben tevékenykedő Szatmári Kft. számára 15 ezres vevőállományának kezelése és a válság hatása szigorodó kockázatkezelési politikát hozott. Szatmári Melinda elmondta, hogy kockázatkezelésüket három fő irányvonalra építették fel.

Az első a belső kockázatkezelés, azaz az értékesítéssel együttműködve olyan szerződéses feltételek kialakítása, mely nem vagy késve fizetés esetén is biztosítékot ad a vállalat számára.

A második lépcső a minőségi céginformációra, vevőmonitoringra, csődfigyelésre és fizetési információkra való támaszkodás. Szatmári kifejtette, hogy a cégek hitellimitének meghatározásakor teljes mértékben a D&B által javasolt hitelkeretre támaszkodnak.

Harmadik lépcső pedig nagy összegű követelések hitelbiztosítóval történő biztosítása. A válság hatására a kereskedelem is jelentősen átalakult. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a  vevőminősítésre, és már vége annak az időszaknak amikor egy-egy vállalat hatalmas hitelkereteket kaphat.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)