//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

- GAZDASÁGI HÍREK

Financial Times: Magyarország nincs a gyors kilábalók között
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és közép-európai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához - áll a Financial Times átfogó elemzésében.

2010. október 27.

A londoni gazdasági napilap szerint a térségben nem történt teljes "leolvadás", bár a balti köztársaságok és Ukrajna "békeidőben ritkán tapasztalható" mértékű visszaesést szenvedtek el. Kevés bank omlott össze, nem voltak rendszerszintű bankválságok, és nem sok kormány bukott meg. A szórványos utcai tiltakozások kevésbé voltak erőszakosak, mint a megszorító intézkedések elleni görögországi megmozdulások.

A populista és szélsőséges pártok nem törtek előre jelentősebben, bár Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik növelte támogatottságát - írta szerdai helyzetértékelésében a Financial Times.

A lap szerint a térséget részben a gyors és összehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát.

Közép-Európa emellett a nyugati gazdaságélénkítő intézkedésekből is hasznot húzott. A használt autók lecserélését ösztönző németországi program hatására például nem a hazai gyártású luxus limuzinok, hanem a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában készülő "olcsó kombik" értékesítése ugrott meg - írta a Financial Times.

A lap szerint a jövőre nézve két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a térség felzárkózása a nyugat-európai jóléti színvonalhoz hosszabb, bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amilyennek a válság előtt látszott. A szűkösebb és drágább hitelkínálat, valamint a lanyha nyugat-európai gazdasági növekedés és a felduzzadt államháztartási hiányok csökkentésének szükségessége lassabb gazdasági bővülést jelent.

Thomas Wieser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy véleménye szerint a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben a válság előtti ütemnél hozzávetőleg 2 százalékponttal alacsonyabb éves gazdasági növekedésekkel lesznek kénytelenek beérni. Wieser hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi, 5 százalékos éves növekedési ütemek "fenntarthatatlanok voltak..., ha (a kelet-európai EU-gazdaságok) fenntartható módon évi 3 százalékkal növekednek, az is jó".

A Financial Times elemzése szerint a második levonható következtetés az, hogy egyes közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkózása a nyugathoz sokkal gyorsabb lesz, mint más térségbeli országoké. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában "gőzerővel" zajlik a kilábalás; ezeket az országokat már a válság előtt végrehajtott beruházások alacsony költségű feldolgozóipari központokká tették.

A balti köztársaságokban már érződik a fájdalmas bér- és költségcsökkentések jutalma, Magyarország és Románia ugyanakkor az IMF által előírt deficitcélok teljesítéséhez szükséges takarékossági intézkedésekkel küszködik, miközben a növekedést is megpróbálja újraindítani.

A Financial Times felidézi, hogy a valutaalap és az EU a nyáron felfüggesztette a 20 milliárd eurós magyarországi finanszírozási program felülvizsgálatát, miután nézeteltérések támadtak a hiánycsökkentés módjának és ütemének kérdésében.

Magyarországon az idén várhatóan csak gyenge növekedés lesz, a román gazdaság teljesítménye pedig ismét csökkenni fog - áll a Financial Times szerdai elemzésében.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)

 

További hírek