A mindennapos testnevelést, gyógytestnevelést érintő új szabályok

A R. 141. § (2) bekezdésében foglaltak lényege továbbra a mindennapos testnevelés ingyenességének biztosítása azokban az esetekben, amikor heti két testnevelés órát olyan iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, amelyet az iskola – megállapodás alapján – diáksport egyesületen keresztül biztosít. A testnevelési óra ilyen módon történő kiváltása a rendeletmódosítás szerint a tanuló választásán múlik.
A gyógytestnevelésben résztvevő tanuló értékeléséről a rendelet kimondja, hogy amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, ha gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.

A szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos változások

A R. 147. § (1) bekezdésének módosításával a szakértő az ellenőrzést megelőzően – a korábbi szabályozás szerinti két nap helyett – legalább hét nappal köteles felvenni a kapcsolatot az intézményvezetővel.
A R. újonnan beiktatott 155. § (1a) bekezdése szabályozza a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel történő megbízásnál követendő szempontokat. Eszerint „A kormányhivatal a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel elsősorban olyan szakértőt bíz meg, akinek a lakcíme a köznevelési intézmény ellenőrzéssel érintett feladatellátási helyétől számított ötven kilométeres körzeten belül van, vagy a lakcíméről az ellenőrzött feladatellátási helyet közösségi közlekedési eszköz igénybevételével egy órán belül eléri. Az alternatív nevelést, oktatást folytató intézmények ellenőrzésébe be kell vonni az adott alternatív nevelési-oktatási módszer területén jártas szakértőt vagy a nevelési módszer nemzetközileg vagy országosan elismert képviselőjét.” A rendeletmódosítással a szakértő megbízása előtti véleményezési jog helyett az intézmény fenntartója a szakértő személye tekintetében egyetértési joggal rendelkezik. A R. módosult 155. § (7) bekezdése szerint amennyiben a kormányhivatal nem talál olyan, a fenti feltételeknek megfelelő szakértőt, akinek a személyét a fenntartó is elfogadja, a fenntartó egyetértésével más szakértőt is felkérhet. Az ilyen megbízást a szakértő minden alkalommal indokolás és jogkövetkezmény nélkül visszautasíthatja.

A nem állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének kiadására és a működési engedély visszavonására vonatkozó eljárási szabályok változása

A kormányhivatal működési engedély kiadásáról szóló határozatának 2013. március 23-ától tartalmazni kell az alábbiakat is:
– minden intézménytípusban a gyermekétkeztetés ellátásának módját,
– szakképzés esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szakközépiskola esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti ágazat megnevezését, továbbá annak a tényét, hogy a gyakorlati képzés megszervezéséhez az iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,
– alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint azt a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,
– nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott óvodai nevelési formát, iskolai oktatási formát.
A R. 158. § (6) bekezdése szerint a kormányhivatal a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból,
a) ha megtagadja a működési engedély kiadását, vagy
b) ha a törvényességi ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, emiatt a kormányhivatal a működési engedélyt jogerősen visszavonta.
A másodfokú határozat a bíróság előtt megtámadható. Ez esetben a jogerős ítélet meghozataláig a nevelési-oktatási intézmény a nyilvántartásból nem törölhető.

Iskolai, kollégiumi könyvtár működésére vonatkozó szabályok

Az új szabályozás szerint
A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár
a) könyvtárhasználóinak körét,
b) esetén a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,
c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,
d) gyűjtőköri szabályzatát,
e) használatának szabályait,
f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,
g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat,
h) katalógusszerkesztési szabályzatát. [R. 167. § (3) bek.]
Kikerült az SZMSZ-ből a könyvtárostanár, könyvtárostanító munkaköri leírása.

Tagintézményenként legalább egy könyvtárszobát kell fenntartani. Ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy a telephelyen nem működik könyvtár (ha nem működik legalább négy osztály), a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható.
A R. helyiségek bútorzatára, berendezési tárgyaira vonatkozó melléklete kiegészült a könyvtárszobára előírtakkal.

A hit- és erkölcstan oktatás megszervezésének szabályai

A R. 182/A-B. §-a tartalmazza az állami általános iskolában szervezett, egyházi jogi személy által kijelölt hitoktatóval tartott hit- és erkölcstan oktatás megszervezésének szabályait. A 2013/2014. tanévre vonatkozó átmeneti rendelkezést a módr. 44. § (2) bekezdése tartalmazza.
Az általános szabály szerint az állami iskola igazgatója minden év március 1–14. között – a 2013. évben március 23. és április 5. között – kijelöli azt az időpontot, amikor az egyház képviselője tájékoztatót tarthat az iskolának, a tanulóknak és szüleiknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. A tájékoztató időpontját az igazgató azt megelőzően legalább tíz nappal közli az egyházzal. Az előzetes értesítés e szabályát 2013/2014. tanévben nem kell alkalmazni. Ha az egyház képviselője nem tud a tájékoztatón megjelenni, az egyház számára lehetőséget kell adni arra, hogy az egyház által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó írásos dokumentumokat a szülők megismerjék. Március 16–31. között – 2013-ban március 23–április 5. között – az iskola igazgatója az egyháztól kapott tájékoztatás szerint az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza
– a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházak megnevezését,
– az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét.
A tájékoztatás tényéről az igazgató értesíti az egyházi jogi személyt.
Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstan oktatás munkamódszerét.
Beiratkozáskor, illetőleg átiratkozáskor az egyház által nyilvánosságra hozott adatokat a szülő írásban is megkapja. A szülő írásban nyilatkozhat arról, hogy
a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy
b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára.

Amennyiben a szülő hit- és erkölcstan oktatást igényel, önkéntesen hozzájárul az ezzel kapcsolatos adatkezeléshez, ti. adatai így adhatók át a hit- és erkölcstan oktatást megszervező egyháznak. A szülő beiratkozáskor írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.
A szülő nem köteles a fenti nyilatkozatot megtenni. Amennyiben nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez.
Ha a szülő által választott egyház nem vállalja a hit- és erkölcstan oktatást, a szülő újból nyilatkozhat arról, hogy másik egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy az iskola által nyújtott erkölcstanoktatást igényli gyermeke számára.
Beiratkozáskor az egyház képviselője is jelen lehet és a szülő igénye esetén tájékoztatást nyújthat. Ha az egyház képviselője nem tud jelen lenni, az iskola igazgatója lehetőséget ad az egyház hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó dokumentumainak megismerésére.
A beiratkozást követő három napon belül az igazgató átadja az érintett egyháznak az az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók nevét és osztályuk megnevezését. Az átadást követő hét napon belül az igazgató a hit- és erkölcstan oktatást vállaló egyházak képviselőivel egyeztet a tanulócsoportok kialakításáról. Ennek során figyelembe kell venni, hogy
a) a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók,
b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

A hit- és erkölcstan óra a szülők írásos egyetértésével más időpontban és az iskolán kívül is megtartható, ha azt az egyház nem tudja az iskola által szervezett erkölcstan órával azonos időpontban megtartani.
A hit- és erkölcstan oktatására létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót (Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, illetve az illetékes tankerületet). Az iskola tanítási év közben a csoportbeosztást nem változtathatja meg. Ha a szülő a következő tanévben választását módosítani kívánja, ezt a szándékát minden tanév május 20-áig közölheti az igazgatóval és az érintett egyház képviselőjével. Ekkor azonban a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyházi jogi személy határozza meg. A hit- és erkölcstan oktatás értékelés a többi tantárgy értékelésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal egyező jogszabályi előírások alapján, az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint történik. A tanügyi dokumentumokban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni.
Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.
A 2013. szeptember 1-jétől hatályos 182/B. § (9) és (11) bekezdése szerint, ha az iskola a fentiek szerinti együttműködési kötelezettségét vagy a tárgyi feltételek biztosítását nem teljesíti, a fenntartó az egyházi jogi személy kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról és a feltételek biztosításáról. A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.

A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat érintő rendeletmódosítás

2013. március 23-ai hatálybalépéssel módosult a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 2. §-a, amely a következő (6) bekezdéssel egészült ki:
A Türr István Képző és Kutató Intézet részt vesz a 14. §-ban meghatározott, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés feladatainak végrehajtásában.

A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet módosítása

A rendelet 2013. április 2-án a módosított rendelkezésekkel lépett hatályba, tartalmi elemeinek többségét azonban a 2013/2014. tanévtől – felmenő rendszerben – kell alkalmazni. A rendelet 8. § (12) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében befejezte a tizenkettedik évfolyamot, a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből érettségi vizsgát tegyen.
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2017. szeptember 1-jétől veszti hatályát.

(Nagy Erzsébet)