CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Törvényjavaslat az ügyészség megerősítése érdekében
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kormány elfogadta a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését, illetve törvényjavaslatát az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításról. A javaslat célja, hogy tovább erősítse a legfőbb ügyész függetlenségét és szakmaiságát. Az Alkotmánybíráékhoz hasonlóan 6 évről 9 évre emeli a legfőbb ügyész megbízatási idejét, és a kinevezés feltételeként írja elő az ügyészi tapasztalatot.

2010. október 14.

A megbízatás meghosszabbítása annak érdekében javasolt, hogy az ügyészségnek az Alkotmánybíróság által is hangsúlyozott függetlensége még inkább kifejezést nyerjen. A legfőbb ügyész megbízási idejének meghosszabbításának különös jelentősége van a legfőbb ügyész függetlenségében.

Ez a legfőbb ügyész függetlensége különösen fontos, ha arra gondolunk, hogy az általa irányított ügyészségnek kiemelt szerepe van a korrupció elleni bűnüldözésben. A kormány által javasolt változtatások között van a legfőbb ügyész kiválasztásának további politikamentesítése is. A törvénymódosítás értelmében ezentúl legfőbb ügyésszé "kívülről" nem választható senki, csak olyan személy lehet a legfőbb ügyész, aki ügyészi tapasztalattal eleve rendelkezik. Ügyész az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi jogi végzettséges van, és külön jogszabály szerinti szakvizsgával rendelkezik. Eddig a legfőbb ügyésszé történő kinevezéshez is elég volt az ügyésszé történő kinevezés feltételeit teljesíteni. Összefoglalva tehát: ha támogatja az OGY a törvényjavaslatot, akkor a jövőben a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.

A jogszabálytervezet javaslatot tesz arra is, hogy katonai ügyész kinevezésének az általános feltételeken túl az is, a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. Az életszerűséget szem előtt tartva, arra is javaslatot tesz a tárca, hogy egy ügyész, ha (baleseti) rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy a 65. életévét betöltötte, vagy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri, akkor szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel megszüntetheti.  
A most elfogadott törvényjavaslat mellett az Országgyűlés hétfőn megkezdte annak az alkotmánymódosításnak az általános vitáját, amely a legfőbb ügyész jogállását érinti. Ennek is kiemelt célja, a legfőbb ügyész függetlenségének megszilárdítása.

A legfőbb ügyész a törvényjavaslat szerint a jövőben nem interpellálható, vagyis nem köteles interpellációra válaszolni. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert az interpelláció a politikai ellenőrzés parlamenti eszköze, és az Országgyűlés az interpelláció elfogadásáról való döntés során politikai véleményt formál a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyészség tevékenységéről, ezért az interpelláció nehezen illeszthető az ügyészség alkotmányos jogállásához. 

További hírek