CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A 98 százalékos különadó fizetésének szabályai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Részletes tájékoztatót adott ki az adóhivatal a 2010. évi XC. törvény egyes rendelkezései kapcsán fizetendő különadóval kapcsolatos szabályokról.

2010. október 13.

A különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésére irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb  működéséről szóló 2009. CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a következők szerinti különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

A különadó alapjának minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemélyt megillető rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét. Rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel – különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj –, amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg.

A fentiekben leírtaktól eltérően egyrészt nem minősül a különadó alapjának a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része, még abban az esetben sem, ha a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege kevesebb, mint az említett 2 millió forint. Így például, ha a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 5 millió forint, és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 800 000 forint, akkor a különadó alapja nem 4,2 millió forint (5 millió csökkentve 800 ezerrel), hanem 3 millió forint (5 millió csökkentve 2 millióval). Másrészt a különadó alapjának minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegéből a 2 millió forintot meghaladó rész is. Például, ha a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel 10 millió forint, és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 3 millió forint, akkor a különadó alapját a következőképpen kell kiszámítani.

Egyrészt főszabály szerint a különadó alapjának minősül a bevételből a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó része, azaz 7 millió forint (10 millió csökkentve 3 millióval). Ugyanakkor a különadó alapjának minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegének 2 millió forint feletti része is, azaz további 1 millió forint (3 millió csökkentve 2 millióval). A különadó alapja tehát a példa szerinti esetben 8 millió forint.

Nem kell figyelembe venni a számítás során a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell megállapítani.

A tájékoztató részletes szövege innen tölthető le!

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

19

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR