CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Parlament előtt a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvényjavaslat-csomag
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Több hónapon át tartó szakmai és politikai egyeztetéseket követően az Országgyűlés előtt van a közigazgatási reform egyik legfontosabb állomását jelentő törvényjavaslat. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtotta a járások kialakításával összefüggő törvényjavaslat-csomagot, amely közel száz - köztük a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációval összefüggő - törvény módosítását tartalmazza. A tervezet részletezi mindazon, törvényben rögzített hatásköröket is, amelyek a járási hivatalokhoz kerülnek.

2012. április 02.

A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. A cél egy olyan modern járási rendszer kialakítása, amely hozzájárul a mai közigazgatásnál hatékonyabban működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme, amelynek kialakításáról 2011 őszén határozott a Kormány, s amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján uniós forrásokat is csoportosítanak át.

A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatalok) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek fő szabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Azok az ügyek, amelyeknél szükséges a helyi viszonyok ismerete (pl. birtokvédelem, helyi adóvégrehajtás, hagyatéki eljárás), vagy az azonnali helyi reagálás pl. katasztrófa helyzetben, ill. néhány, a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó törvényi szintű hatáskör a javaslat szerint szintén a jegyzőnél maradna, többek között a hajléktalan ellátással, a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladat is.  A járási hivatalhoz kerülnének ugyanakkor a  gyámügyi igazgatási feladatok, egyes, jelenleg a jegyzőnél lévő közlekedésigazgatási feladatok, a hadigondozási feladatok, kereskedelmi-engedélyezési feladatok, illetve a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott idegenrendészeti feladatok.

A járási hivatalok tehát kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, nem önkormányzati feladatokat.

A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A Kormányablak rendszer kialakítását követően még várhatóan egy évig működni fognak a fővárosi, megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái, hogy az állampolgárok ügyeinek intézése során az új rendszerre történő átállás ne jelentsen fennakadást.

A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek.

A járási hivatalok kialakításával és az államigazgatási feladatoknak a járási hivatalok által történő átvételével együtt megtörténik a jelenlegi polgármesteri hivatalokhoz tartozó hatáskörök „megosztása” és az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, valamint ezen feladatok ellátását biztosító eszköz- és feltételrendszernek az átvétele is. Ennek megfelelően azon polgármesteri hivatali köztisztviselők, akik államigazgatási ügyeket látnak el, jogutódlás útján átkerülnek a járási hivatalokba és a járási hivatal kormánytisztviselőjévé válnak.

A törvényjavaslat megalkotását  az önkormányzati érdekszövetségekkel, a szakszervezetekkel folytatott széles körű szakmai konzultáció-sorozat előzte meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) januárban bocsátotta társadalmi vitára a járásokkal kapcsolatos területi tervezetét, kifejezetten azzal a céllal, hogy az érintettek véleményezhessék a munkaanyagot. Az egyeztetés során 757 javaslat érkezett be, amelyeket a kormánymegbízottak segítségével dolgozták fel. A javaslatok – a fővárosi kerültek kivételével – összesen 309 települést érintettek, ezek közül másik járáshoz csatolásra 263 település, más járási székhely kijelölésére pedig 46 településre érkezett javaslat. A törvényjavaslat eredetileg februárban került volna az Országgyűlés elé, de a tárca úgy ítélte meg, hogy további egyeztetésre van szükség, így   széleskörű  konzultáció-sorozat indult. Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár részvételével több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megkeresésére mind a 19 megyében, két hónapon át  polgármesterekkel és jegyzőkkel egyeztettek, de részt vettek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint külön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma ülésén minden önkormányzati érdekszövetség jelenlétében tárgyaltak a járási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatról. A cél az volt, hogy a lehető legszélesebb körben ismertessék a járási rendszer létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat, meghallgassák az észrevételeket. Ennek okán a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is konzultáltak.

A járási rendszer kialakítása szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait.

A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet még az első félévben elfogadhat a kabinet.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Sajtó Osztály)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

20

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR