CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Nyugdíj a főnöktől - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Milyen adó- és járulékmegtakarítási lehetőségeket rejt egy vállalati nyugdíjalap bevezetése és működtetése a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára. Sinka Júlia adószakértő a Magyarországon elérhető egyetlen foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást vette górcső alá.

2012. február 14.


Ahogyan a régi vicc mondja, „ketten vagyunk megelégedve a fizetésünkkel. Én és a főnököm. Ő az enyémmel, én pedig az övével.”

Amióta lehetőség van a béren kívüli juttatások nyújtására- és itt most kicsit „pongyolán”  fogalmazva valamennyi cafeteria elemre gondolok, nem csak azokra, amelyek az adótörvény szerint megmaradtak e kategóriában – minden évben, főként év elején a törvényváltozások kapcsán, fellángol a szakmai vita, mi a jobb, minden lehetséges forrást bérként kifizetni vagy béren kívüli juttatásokra is áldozni.    

A munkabérekből levont járulékok alapozzák meg az egészségügyi ellátásunkat-  tartós betegség esetén nem közömbös a táppénz nagysága sem-, és majdani nyugellátásunkat.  

A cafeteria-elemek mellett szól az a munkaadói elvárás, hogy a lehető legkisebb közteherrel a legmagasabb nettó értékhez jusson a dolgozó.

A munkavállaló ugyanezt szeretné, lehetőleg úgy, hogy ha már kell adót, járulékot fizetni, azt fizesse inkább a cég.

Ami igaz: a béren kívüli juttatások mind kategorikus besorolásukban (megkülönböztetjük ezeket egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként, béren kívüli juttatásként, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokként), mind összetételükben, mind a hozzájuk kapcsolódó közterhek nagyságrendje tekintetében markáns változásokon – egyre szigorodó feltételek mellett, egyre kevesebbet adhatunk- mentek keresztül az utóbbi néhány évben.

Az azonban a 2012. évi szabályok tükrében is biztos, hogy még mindig olcsóbbak, mintha ugyanazt az összeget bérként számfejtve kapná a munkavállaló.
Az, hogy a lehetséges juttatások közül ki minek örül leginkább, az számos körülménytől – életkor, érdeklődés, családi állapot, szociális helyzet, stb.- függ.
 
Ami azonban minden munkavállalóban közös, hogy – szerencsés esetben- mindenki megöregszik egyszer. Akkor pedig szó szerint életbevágó kérdés, hány forintot hoz majd havonta a postás nyugdíjfizetéskor.
Van néhány olyan béren kívüli juttatás, amely –illetve egymással való kombinációjuk - a fentebb részletezett valamennyi elvárásnak eleget tesz: megalapozza az egészségügyi ellátást, a nyugdíjat, ráadásul mindkét félnek – munkaadónak és munkavállalónak egyaránt –kevesebbe kerül, mint a bér.

Jelesül:
•    az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakra,
•    az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra, illetve
•    a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre
gondolok.
Az alábbiakban – viszonylagos újdonsága miatt - ez utóbbit vesszük górcső alá.

 Röviden szólva egy olyan rugalmas nyugdíjcélú juttatási formáról van szó, amellyel a munkaadó akár munkavállalói csoportonként is differenciálva – vagy a szolgáltató által kínált portfoliók közül választva, vagy egyedi konstrukciók kidolgozásával-  , adóoptimalizált nyugdíjkonstrukciókat hozhat létre, melyeket nem muszáj munkavállalói befizetésekhez kapcsolnia.   
Ezzel hosszú távon is nem elhanyagolható pénzügyi motivációt nyújthat a vállalkozás foglalkoztatottainak, ráadásul úgy, hogy a juttatás versenyképes a munkaadó esetleges külföldi érdekeltségeiben dolgozók hasonló juttatásaival is.

A társadalombiztosítási nyugdíjkorhatár elérésekor a tag nyugdíjszolgáltatást igényelhet egyösszegű kifizetés vagy pedig határozott idejű járadékszolgáltatás formájában, a várakozási idő és a feltételes jogszerzés időtartamára – 5-10 év - vonatkozó előírásokat is figyelembe véve.  

A munkavállaló feltételes jogszerzési időtartam lejártát követő halála esetén a halálozás időpontjában fennálló tagi egyenleget egy összegben kifizetik a törvényes örökösöknek, illetve az érintett munkavállaló által megjelölt kedvezményezetteknek.
 
A konstrukció előnye, hogy
•    a tagi számlákon nyilvántartott megtakarítások befektetései kamatadó mentesek (SZJA-törvény 1. számú melléklete 6.4. pont b) alpont),
•    járulék- és adómentes juttatás, a minimálbér 50 százalékáig terjedő éves összegben (SZJA-tv. 71.§.(3) bekezdése, az ott részletezett feltételekkel).

Nagyon fontos, hogy az SZJA-törvény tárgyalt juttatást szabályozó 71.§.(6) bekezdése szerint e paragrafus alkalmazásában munkáltatónak-munkavállaló viszonynak minősül a társas vállalkozás és személyesen közreműködő tagja közti jogviszony is (71.§.(6) bekezdés a) és b) alpontjai).
Azaz a juttatást a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai is a munkaviszonyban állókkal azonos feltételekkel kaphatják.
Két helyről, illetve kétféle jogcímen azonban nem kapható adómentesen a juttatás. Így ha valaki munkaviszony mellett társas vállalkozó is, nem kaphatja mindkét helyről, illetve mindkét jogiszony alapján a támogatást.  
 
Az alábbiakban megvizsgáljuk azt a helyzetet, hogy adott összegű munkáltatói befizetés a foglalkoztatói nyugdíjszámlára, illetve munkabérként történő kifizetése milyen nagyságrendű nettó értéket jelent a munkavállalónak és milyen nagyságrendű közterhekkel kell számolnia a feleknek.
Tegyük fel, hogy a munkaadó éves szinten 46.500,-Ft-ot befizet a foglalkoztatói nyugdíjpénztárba. Az itt elért hozam 6,8  százalék/év. Ha a juttatást bérként kapja a munkavállaló és a nettó kifizetés összegét lekötött bankszámlán helyezi el, az érintett bank ugyancsak  évi 6,8 százalék kamatot fizet.
(Természetesen a bankszámlán lekötött tőke kamatainak tőkésítésével a hozamok növelhetőek, de most ezzel a lehetőséggel nem foglalkozom.)
Fontos, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató naptári évenként a befizetéseknek átlagosan 94 százalékát írja jóvá a tagi számlán.

Fentiek adózás- és járulékfizetés utáni eredményét az alábbi táblázatban foglaltam össze (feltételezzük, hogy a magánszemély összevonás alá eső éves összes jövedelme meghaladja a 2.424.000,-Ft-ot. Az eltérés ahhoz az esethez képest, ha nem haladja meg ezt a korlátot a jövedelem, a 46.500,-Ft-ra vetítve nem éri el azt a határt, amely már torzítaná az összehasonlított adatokat):

 

Megnevezés

Munkabér

Lekötött betét

Munkáltatói befizetés foglalkoztatói nyugdíjszámlára

Bruttó kifizetés

46.500,-

28.448,-

46.500,-

Befektetés hozama (6,8%)

/ nyugdíjszámlán a kamat alapja a befizetés 94%-a/

-

1.934,-

2.972,-

27% szociális hozzájárulási adó (munkáltató)

12.555,-

-

-

16% SZJA (munkáltató)

/adóalap számításánál a szorzó 1,19, így az adóteher 19,04%/

-

-

8.854,-

27% Eho (munkáltató)

-

-

-

Munkáltatói teher összesen

59.055,-

0,-

55.354,-

10% nyugdíjjárulék (munkavállaló)

4.650,-

-

-

8,5% EBMPJ (munkavállaló)

3.953,-

-

-

16% SZJA (munkavállaló) /adóalap számítása során a szorzó  1,27/

9.449,-

-

-

16%  kamatadó 

-

309,-

-

Munkavállalói teher összesen

18.052,-

309,-

0,-

Nettó érték

28.448,-

30.073,-

49.472,-

Nettó érték bruttó kifizetéshez mért aránya

61,18%

64,67%

106,39%

Nettó érték összes munkáltatói teherhez mért aránya

48,17%

50,92%

89,37%

Nyugellátás alapja

Munkavállalói 10% járulék= 4.650,-

-

46.500,-+ hozam

 

Az adatok magukért beszélnek: „adótudatos” vállalkozásoknak érdemes fontolóra venniük a fentiekből adódó lehetőségeket.

Sinka Júlia adószakértő
   

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizet