A személyi jövedelemadó lesz az egyetlen adónem 2012-ben, amelynek a mértéke nem változik és marad 16%-on, két kivételtől eltekintve. Akárcsak 2011-ben, a vállalkozói SZJA az egyik, ahol az adó mértéke az adóalap nagyságától függ, így 500 millió forintig 10%, afölött pedig 19% lesz. A másik kivétel a tartós befektetési számlához kapcsolódik, ez azt jelenti, amikor a megtakarított pénzünket a bankba egy szerződéssel lekötjük. Ha 3 évig ott tartjuk, akkor a kamatadó mértéke 10%-os, ha pedig 5 évig, akkor a kamatadó 0%. Minden más jövedelemtípusnál az adó 16%. De természetesen az is igaz, hogy mégsem 16%-ot fizetünk, az adó mértéke mellett egy másik kérdés, hogy milyen adóalapra vetítve állapítjuk meg ezt az értéket. 2012-ben az adóalap kiegészítése 27% maradt egy csekély változással, mert a jogalkotás úgy alakult, hogy az alsó jövedelemsávban ezt a 27%-os adóalap-kiegészítést nem kell alkalmazni. Amennyiben az évi 2 424 000 Ft összeget – ez az alsó sáv – havi bruttóra levetítjük, akkor ez az állítás havi 202.000 Ft-ra igaz. Ezt úgy kell alkalmazni, hogy a jövedelem első 2 424 000 Ft-jára nincs adóalap-kiegészítés, az azt meghaladó részre pedig 27%-os adóalap-kiegészítést kell figyelembe venni, ez így egy sávosan progresszív adóalap. Tehát aki a 2 424 000 Ft összjövedelemmel rendelkezik, annak a tényleges adóterhe 16%-os, hiszen nincs adóalap-kiegészítése, aki pedig az efölötti jövedelemsávban keres, 20,32% adót fizet, a 27%-os adóalap-kiegészítést figyelembe véve.

Adójóváírás

A 2011. évhez képest az, aki adójóváírást nem érvényesített, ebben az új konstrukcióban évi 104 717 Ft adót spórol meg. 2012-től megszűnik az adójóváírás, így azt utoljára a 2012. január 15-ig kifizetett bérből kell számolni. A családi kedvezmények esetében két változás van: az egyik kedvezmény a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot illeti meg, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli. A másik változás az, hogy nem feltétel a családi kedvezmény folyósítása, elég a jogosultság is annak érvényesítéséhez. Tehát ha valaki nem kéri a családi pótlék igénybevételét, akkor is jogosult a családi kedvezményre.

Munkáltatói előleg megállapítása az adóalap tekintetében

Fontos, hogy a 2 424 000 Ft alatti jövedelemre, illetve ennek arányos részére nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni. A munkáltatónak úgy kell az előleget megállapítania, hogy év végén az elszámolandó adó minél kevesebb legyen.

Nyilatkozatok

Az előleg megállapításához szükséges nyilatkozatok közül az egyik önkéntes, a magánszemély kérheti azt a munkáltatójától, hogy nagyobb jövedelemhányadára alkalmazzon adóalap-kiegészítést, mint amit a normál számvitel szerint alkalmazni kellene. Ez azért lehet fontos a számára, mert más forrásból is vannak jövedelmei, így nyilvánvaló, hogy máshogy fog alakulni az adófizetési kötelezettsége. A másik egy kötelező nyilatkozat, amelyben a magánszemély arról nyilatkozik, hogy 2012-ben a várható jövedelme 2 424 000 Ft fölött lesz vagy sem. Ha a magánszemély ezt a nyilatkozati kötelezettségét elmulasztja, akkor a különbözetre 12% adóbírságot kell fizetnie.

Kifizetői adóelőleg-megállapítási szabályok

Főszabály, hogy a kifizető minden kifizetésnél alkalmazza az adóalap-kiegészítést, annak összegétől függetlenül. Akkor nem kell alkalmazni, ha a magánszemély előzetesen írásban nyilatkozik, hogy az ő várható éves jövedelme a 2 424 000 Ft-ot nem fogja meghaladni. Két kivétel van továbbá a kifizetőknél: az egyik a Tb-ellátás kifizetője – kivéve a munkáltatót –, a másik, a munkanélküli ellátás kifizetője.
A saját előleg fizetésekor, amikor önálló tevékenységet végző magánszemélyként, egyéni vállalkozóként fizetjük az előleget, a törvény szerint az adóalap-kiegészítéssel az előleg megállapításakor a magánszemélynek számolnia kell, de ha ő tudja, hogy 2 424 000 Ft alatt lesz a jövedelme, akkor nyilván adóalap-kiegészítés nélkül fogja kiszámítani az adóelőlegét. Ilyenkor nem kell nyilatkozatot tenni. A másik változás, hogy az előleg megállapítása során családi kedvezményt figyelembe vehet.

Költségnyilatkozatok

2012-ben az önálló tevékenységnél legfeljebb a bevétel 50%-ig nyilatkozhat magánszemély. Ha a magánszemély nem nyilatkozik semmit a költségelszámolásával kapcsolatban, akkor a kifizető a bevétel 90%-ára állapít meg adóelőleget. Nem önálló tevékenység költségtérítése esetén ez a költségnyilatkozat a költségtérítés 100%-áig terjedhet. Van néhány eset, amikor a kifizetőnek nem kell előleget megállapítani. A kifizető bizonyos magánszemélyektől nem von előleget akkor sem, ha kéri (ezek a magánszemélyek az őstermelő, a családi gazdálkodó és az egyéni vállalkozó). Mindenki mástól, ha számlát ad, akkor kell előleget levonni.