Czomba Sándor emlékeztetett, tavaly általában 30-40 ezerrel dolgoztak többen éves szinten, mint az azt megelőző évben, ez a növekmény pedig a versenyszférában valósult meg. A tavalyi év végére nagyjából 260 ezer ember volt, akit megszólítottak a közfoglalkoztatás keretében. Döntő többségük, 180-190 ezer ember azonban rövid időtartamú, 4 órás foglalkoztatásban vett részt, tehát a megszólítottak létszáma éves szinten átlagosan semmivel sem volt több, mint 2010-ben, sőt kevesebb volt. "Nem igaz, hogy a közfoglalkoztatás húzta a foglalkoztatotti létszámot, a versenyszféra növekedése dominált ebben" - tette hozzá.

Mint mondta, ennek meghatározó jelentősége van, hiszen Magyarország számára a legfontosabb a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon munkahelyek létesítése. "Nyilvánvalóan olyan gazdasági környezetben és olyan térségekben, ahol nem áll rendelkezésre a versenyszférában megfelelő munkahely, ott a segély helyett a közmunka (...) fontos és szükséges alternatíva" - fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár hangsúlyozta: az is egyértelműen látszik, hogy amíg a gazdaság motorjai nem indulnak be, addig a foglalkoztatásban csodákat elérni nem lehet. Megjegyezte, a tanulmány akkor készült, amikor a 2012-es évi bérkompenzációval és egyéb lehetőségekkel kapcsolatos információk még nem álltak teljes egészében rendelkezésre. Ez jelentősen befolyásolja a jövőt érintő kérdésekre adott válaszokat - fűzte hozzá.

Kiemelte: a tanulmányban fontos üzenet a foglalkoztatáspolitika szempontjából, hogy a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében. A tanulmány alapján az államtitkár úgy látja, a szakképzett fizikai munkaerőre nagyon nagy szükség van, számítanak erre a vállalkozások. Mint mondta, megerősíti azt a meggyőződést, hogy a képzésnek, szakképzésnek, átképzésnek óriási szerepe van a magyar gazdaságban.

Elmondta: a bérkompenzáció kapcsán többször felmerült, hogy vajon a vállalkozások igénybe fogják-e ezt venni vagy sem. Meggyőződésük, hogy többségük élni fog ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozta, a bérkompenzáció fontos eleme, de csak egy eleme a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének, hamarosan munkahelymegőrző- és teremtő pályázatokon keresztül is szeretnék segíteni a munkaadókat, munkavállalókat. Ezeken a pályázatokon azokat a vállalkozásokat részesítik majd előnyben, akik a bérkompenzációt végrehajtották.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója aláhúzta: a tavaly ősszel készített felmérés során több mint 7000 céget kérdeztek meg, ezek mintegy 44 százaléka tervezi csökkenteni, 56 százalékuk viszont növelné a létszámot.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kérdésre válaszolva elmondta: becslése szerint a tavalyival megegyező mértékben, az idén is mintegy 25-30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés leginkább a vendéglátás és az ipar területén várható.

Parragh László azt kiemelte: a vendéglátásban 2,9-szer, az ipar területén pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel található létszám-növelő vállalat, mint például a mezőgazdaságban. A legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektor kíván létszámot bővíteni.

Parragh László azt mondta: a tanulmány szerint a vállalatok az idén hasonlóan ítélik meg a helyzetüket, mint tavaly, de az általános üzleti helyzet megítélésében van kedvező változás. Hozzátette: döntően az exportra termelő szolgáltató és tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek inkább optimisták. Emlékeztetett: 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette.

(MTI)