Az új munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök a munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.

Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadta az érdekképviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.

A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.

Egy biztos - folytatta a miniszterelnök -, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot - ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral -, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát.

Orbán Viktor azt mondta, úgy látja, egyetértés van a Kormány és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények - jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a Kormány.

A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat.

A miniszterelnök azt mondta, azokat a hozzászólásokat, amelyek "osztályharcos gyökerekről fakadnak", nem tudják érdemben megfogadni, felfogásuk szerint ugyanis "nem az osztályharcra kell törekedni, hanem az osztálybékét kell célul kitűzni, ha úgy tetszik, osztály-együttműködést kell létrehozni, ami a mi nyelvezetünkben egy szélesebb értelmű nemzeti együttműködést jelent".

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi munka törvénykönyvéhez.

A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.

A jogszabályt a parlament végül az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadta el; az ellenzéki frakciók nemet mondtak rá.

(MTI, kormany.hu)