A közigazgatás, a közszolgálat működési színvonalának javulása ugyanis a hivatásukban elkötelezett, jól képzett, és a teljesítményben motivált tisztviselőkön alapul. A leendő törvény ezeket a támpontokat garantálja minden közszolgálati dolgozó számára.

Jó állam, jól dolgozó közszolgálati tisztviselők
A magyar közigazgatás fejlesztését szolgáló Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Program a közigazgatás megújításának kiemelt területeként határozza meg a tisztviselői kar megújítását, a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező személyi állomány és új életpálya-modellek kialakításával.

Mint ismert, a kormány júniusban döntött a közszolgálati életpályák összehangolásáról, majd októberben megtárgyalta és a további jogalkotási munka alapjául elfogadta a Kormányzati Személyzeti Stratégiát. A közszolgálat többszereplős irányítása ugyanis korábban odavezetett, hogy az ágazati érdekek megakadályozták az egységes közigazgatási személyzetpolitika érvényesítését.

A Kormányzati Személyzeti Stratégia egyik végrehajtási eszköze a most elkészült törvényjavaslat is, amely világos és egységes szabályokat tartalmaz a közszolgálati tisztviselők számára. Célja a Magyary Program fő személyzetfejlesztési célkitűzéseinek, nevezetesen a személyi igazgatás rendszerszerű megközelítéssel történő fejlesztésének és a közszolgálati életpálya kialakításának végrehajtása.

Az életpálya-elemek kialakításánál további szempont az életpályák összehangolása, azaz a kormánytisztviselői, a hivatásos szolgálati és a hivatásos katonai életutak azonos elvek mentén történő szabályozása. Ennek eredményeként a jövőben nem egymás mellett, elszigetelten futnak az egyes életutak, hanem - a lehetséges mértékig - közös keretekre építve. Így a karrier nem csak egyirányú előmenetelt jelent, hanem az életutak közötti mozgást, váltást is, biztosítva a hivatásos állományból kikerülők közigazgatásban történő elhelyezkedésének elősegítését. A hivatások közötti átjárhatóság lehetősége – a többi jogállási törvény megfelelő módosításával együtt - a kormánytisztviselők, a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál (pl. nemzetbiztonsági szolgálatoknál) dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más közintézményeknél dolgozó köztisztviselők számára biztosít karrierlehetőséget. Az egyes hivatások közötti átjárhatóság érdekében a hivatásos állományból a közigazgatási szerveknél elhelyezkedni kívánók számos könnyítési lehetőséget kapnak, így például bizonyos feltételekkel mentesülnek a képesítési feltételek és a próbaidő kikötése alól, a közigazgatási gyakorlati időbe be kell számítani a hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatot, illetve, szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatnak minősül a közigazgatási tapasztalat.

Nem e törvényjavaslatban szerepel, de fontos kiemelni, hogy az átjárhatóságra is figyelemmel kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének, képzéseinek kialakítására, továbbá az egyes hivatások vizsgarendszereinek összehangolására is, ez utóbbi azonban alapvetően módszertani feladat.

A parlament elé benyújtott javaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, továbbá az autonóm szerveknél, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A Rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni. S emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállása is az új törvényben kerül szabályozásra.

A törvényjavaslat - fő szabályként - 2012. március 1-jén lép hatályba, így kellő felkészülési idő áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára.

Egységes, átfogó szabályozás
Az eddigi széttöredezett közszolgálati szabályozás helyett az új törvényjavaslat magába foglalja és összehangolja a jelenlegi köztisztviselői és kormánytisztviselői törvények rendelkezéseit. A törvényjavaslat továbbá - a szociális partnerek régóta hangoztatott kívánságának megfelelően - tartalmazza az új Munka Törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára is irányadó szabályait is, a közigazgatás specialitásainak figyelembevételével. A munkaügyi szabályoktól eltérő speciális rendelkezések annak szem előtt tartásával került kialakításra ki, hogy magasabbak a köz szolgálatából fakadó elvárások, és elsődleges cél a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom helyreállítása.

Az eddigi gyakori módosítások helyett tehát átfogó javaslat kerül a parlament elé, amely orvosolni tudja az elmúlt húsz évben a közszolgálati dolgozókkal kapcsolatos stratégiai gondolkodás hiányát. Az új egységes szabályozáson belül azonban megmarad a kormánytisztviselők és a köztisztviselők közötti szükséges differenciálás.

Változások a jogállás szabályozásában
Ahogy a kormány azt a Magyary Programban is hangsúlyozta, a közszolgálat színvonalának és hatékonyságának javításához elengedhetetlen az is, hogy az Állam, mint munkáltató a saját alkalmazottaival kapcsolatos személyzetpolitikáját átgondolja, javítsa. Hiszen a jól irányított és hivatásukat magas színvonalon teljesíteni képes tisztviselőkkel az esetlegesen előforduló szervezeti és működési nehézségeket is meg tudja oldani a közigazgatás. Ezt a kiszámítható életpálya segítheti, miközben a változásokhoz rugalmas alkalmazkodás és a teljesítmény elismerése is fontos, amikor a közszolgálatban dolgozó tisztviselőkre vonatkozó szabályokat rögzítjük.

A törvényjavaslat az életpálya kialakítása érdekében tett lépések folyamatában egy állomás. Emlékeztetőtőül: az Országgyűlés korábban döntött a jogviszony létesítés és a megszüntetés szabályairól [2011. évi LII. törvény], a mostani törvényjavaslat gyakorlatilag átveszi a már kialakított szabályozást, továbbá megkezdi a jogviszony tartalmi kérdéseinek újraszabályozását. Ezek közül a jelentősebb új szabályok:

    átalakul a teljesítményértékelés rendszere;
    a rugalmasság érdekében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben (kb. 230 ezer forintban) meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is;
   a munkaköri pótlék megállapításának lehetősége lépést tesz a munkakör-alapú rendszerre való áttérés irányába; bevezetésére 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban (fontos, hogy ehhez többletforrás nem szükséges);
    a törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is. Minden közszolgálatot ellátó tisztviselőtől elvárható a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. A vezetőkkel szemben támasztott további alapelvek, a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése, a számonkérési kötelezettség.

Külön kiemelendő, hogy a törvényjavaslat lépéseket tesz a közigazgatás egyik strukturális problémakörének, a generációváltásnak a megoldása irányába is. A fiatalok közigazgatási pályára történő orientálása érdekében – a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program sikerére is figyelemmel - törvényi szinten rögzítésre kerülnek az ösztöndíjas foglalkoztatás főbb szabályai. Így például az ösztöndíjasként eltöltött idő beszámít a kormánytisztviselők besorolásánál, a vizsgák letételéhez szükséges jogviszonyban töltött időtartamba.

A törvényjavaslat átalakítja az érdekegyeztetés rendszerét, ennek keretében egyrészt létrehozza az állami közszolgálat szakmai kamaráját, a Magyar Kormánytisztviselői Kart, másrészt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot.

Ha a parlament a törvényt elfogadja, létrejön a Magyar Kormánytisztviselői Kar. A Kar létrehozásának célja, olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. A tagság kötelező. A Kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait a törvénytervezet keretei között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja. Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A Kar állami felügyeletét az ügyészség látja el.

A központi érdekegyeztetés eddigi két fóruma egységesítésre kerül és Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság)