A Kormány tavalyi megalakulásától kezdve folyamatosan arra törekszik, hogy az előző kormányzati ciklus idején felvett hatalmas devizahitel állomány által okozott kockázatokat kezelje, és megoldja a bajba jutottak problémáit - mondta az államtitkár. Mint emlékeztetett: első intézkedések között fogadták el a lakáscélú devizahitelek megszüntetéséről szóló határozatot, ami megakadályozta, hogy a probléma tovább nőjön. A Kormány döntött a kilakoltatási moratórium fenntartásáról és többszöri meghosszabbításáról is.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben fogadott el egy törvénycsomagot a lakáshitelesek védelmében. A kormánypárti képviselők által kezdeményezett jogszabály értelmében a bankok csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos középárfolyamán számolhatják a hiteleket, kötelesek ingyen lehetővé tenni az előtörlesztést és az adósoknak lehetőségük van a futamidő alatt egyszer maximum öt éves futamidő-hosszabbítást kérni.

Kovács Zoltán emlékeztetett: hosszú tárgyalások után a Kormány idén májusban egyezett meg a Magyar Bankszövetséggel az öt pontos Otthonvédelmi Akciótervről. A cél az volt, hogy összeegyeztessük az egyéni felelősséget, a bankok felelősségét és az állam lehetőségeit - húzta alá. Az ötpontos csomag tartalmazza az árfolyamgátat, a fokozott és limitált árverési rendszert, a Nemzeti Eszközkezelő felállítását, az otthonvédelmi kamattámogatást és nagyon szigorú feltételek mellett a devizahitelezés újraindítását is - ismertette az államtitkár.

Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta: a probléma nemzetközi forrása a 2007-ben kezdődött világgazdasági válság, emiatt pedig a piacok túlzott kockázatkerülése. A helyettes államtitkár a devizahitelezés felfutásának hazai gyökerei között a felelőtlen banki magatartást és a rossz szabályozást említette. Az árfolyamokat elemezve Nátrán Roland rámutatott: a forint/euró árfolyam stabil, a forint svájci frankkal szembeni gyengülése tehát nem belső okoknak, hanem az euró és a svájci frank közötti árfolyammozgásnak köszönhető.

A devizaadósok a mai naptól igényelhetik hitelnyújtó bankuktól az árfolyamgát alkalmazását. A rendszer részleteiről szólva Nátrán Roland elmondta, hogy aki él a lehetőséggel, annak törlesztőrészletét 180 forint/svájci frank, 250 forint/euró és 2 forint/yen árfolyamon rögzítik legkésőbb 2014 december 31-ig. Az időszak alatt a különbözetet egy speciális hitelszámlán tartják nyilván a bankok, aminek egyenlege után nem számolhatnak fel profitot, csak a forrásszerzés költségeit. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az árfolyamgát után sem nőhet 15 százalékos mértéknél jobban a havi törlesztőrészlet. További előny, hogy az adós számára semmilyen plusz banki költséggel nem jár a konstrukció és a Közjegyzői Kamarával kötött megállapodás szerint a közjegyzői díj is a lehető legalacsonyabb lesz. Az eljárás egyszerű és gyors lesz, a Kormány szándéka szerint pedig már a szeptemberi törlesztőrészletekre is vonatkozhat az árfolyamgát - ismertette Nátrán Roland.

Kiemelte: egy átlagos devizahiteles háztartás esetén a számítások szerint egy 64 800 forintos törlesztőrészlet 2011-re 120 200 forintra nőtt, árfolyamgáttal viszont 86 700 forintra csökkenthet. 2011. december 31-ig lehet jelentkezni a programba, addig mindenkinek van ideje átgondolni a helyzetét, és felelős döntést hozni - zárta előadását Nátrán Roland.