Nemzeti hitvallás

Már a Nemzeti hitvallásnak is vannak a témánkat érintő vonatkozásai. Azon túl, hogy „büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit”, a jogalkotó vallja „a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye”.

Nemzetközi kötelezettségvállalások

Számos hazai munkajogi norma forrása Magyarország valamely nemzetközi kötelezettségvállalása (nemzetközi munkaügyi egyezmények, EU irányelvek). Az Alaptörvény szerint Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az Európai Unió joga megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt [E cikk].
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé [Q) cikk].

Munkaszüneti napjaink

A Munka Törvénykönyve munkaszüneti napjainak egy része – emelkedettebb megfogalmazásban - szerepel az Alaptörvényben. Magyarország nemzeti ünnepei:
•    március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
•    augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
•    október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja [J) cikk].

Miben fizetik a bért?

Magyarország hivatalos pénzneme a forint [K) cikk], így a magyar munkajog hatálya alatt dolgozó sem kaphatja más pénznemben díjazását.

Gyermekeink

Magyarország támogatja a gyermekvállalást [L) cikk]. Mindennek az elvnek számos munkajogi „leágazása” van. Így például felmondási tilalom alá kerül már a magzat megfoganásáért emberi reprodukciós eljárásban résztvevő, a terhes nő, aki szülési szabadságra, majd gyermek ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra megy (ő már a gyermek apja is lehet), de akár e szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig. Ugyancsak nem mondhat fel a munkáltató a szülőnek, ha beteg gyermeke ápolására táppénzes állományba helyezik. Az Mt. támogatja azt is, hogy a gyermekek szülőt „kaphassanak”. Így szintén felmondási tilalom alá kerül az örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállaló - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastárs - a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónapig, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartamára.
És ha megérkezett a gyermek, a szülők döntése alapján a nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőnek pótszabadság jár a gyermek tizenhat éves koráig. A rendes szabadságon kívül a felmondási tilalmaknál említett egyes munkaidő-kedvezmények is járnak. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt követően – akár az apát is - fizetés nélküli szabadság illeti meg
•    a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
•     a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
•    a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
A gyermek egészsége érdekében rendkívüli munkára nem vehető igénybe
•    a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, és
•    a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

A munka és Magyarország

Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait [M) cikk]. Mindez közvetetten érinti a munkaviszonyokat is. A tisztességtelen piaci magatartásnak a munkáltatók mellett alkalmazottaik is áldozatul esnének.

Az emberi méltóság joga – a munkavállalónak is jár

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Mindennek a munkaviszonyokban is érvényesülnie kell, hiszen valamennyi alkalmazott elsődlegesen ember – hiába helyezi fölé az utasítás joga a munkáltatót (III. cikk.).

A magánautonómia és az adatok védelme

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. Az informatika fejlődésével a távmunka egyre szélesebb körben terjed, ez azonban nem adhat a munkáltatónak alapot arra, hogy „telephelynek” tekintse a munkavállalója lakását.
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [VI. cikk.]. A munkaviszony létesítését megelőzően is csak olyan adatok kérhetők egy állás jelöltjétől, amely foglalkoztatásával kapcsolatos. Az Mt. kimondja, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.
A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

Az egyenlő bánásmód

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa [VII. cikk]. A munkaviszonyra és más foglalkoztatási jogviszonyra is kiterjedő, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján a világnézet alapján általában nem lehet megkülönböztetést tenni jogviszony létesítésétől annak megszüntetéséig az alkalmazottal szemben.
Az egyenlő bánásmódhoz is kapcsolódik a következő cikk, mely szerint a törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket [XV. Cikk]
Az Alaptörvény indokolása szerint az egyenlőséget a törvény nemcsak a bíróság előtti egyenlőségként, hanem annál általánosabban fogalmazza meg. Az általános jogegyenlőségi szabály mellett külön rögzíti azt is, hogy az alapvető jogokat mindenki számára bármely megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A megkülönböztetés alapjaként egyes helyzeteket kiemel az Alaptörvény, a felsorolás azonban nem taxatív, a nevesítve nem szereplő egyéb helyzetek alapján is tilos a hátrányos megkülönböztetés. A megkülönböztetés általános tilalma alóli kivételt jelent az Alaptörvény azon rendelkezése, amely alapján Magyarország az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket is tesz. E rendelkezés értelmében az egyenlőség tartalmi megvalósulását szolgáló, az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében tett pozitív megkülönböztetés megengedett. Az általános jogegyenlőségi szabály megfogalmazása mellett az Alaptörvény külön is kiemeli a nők és a férfiak egyenjogúságát mint a jogegyenlőség nemzetközi dokumentumokban is külön nevesített esetét. A gyermekek mellett különleges gondoskodásra szoruló és külön védelmet igénylő csoportként emeli ki a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Az idősek általában már nyugdíjban vannak, ugyanakkor a nőket és a megváltozott munkaképességűeket kiemelten védik egyes munkajogi szabályok.

Folytatjuk...