A változó, új, vagy hatályon kívül helyezett szövegrészeket az Ebtv. egyes szakaszaiban a jobb követhetőség érdekében félkövérrel jeleztük.

Az Ebtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: Helyi utazás költségeihez támogatás nem jár.

Az Ebtv. pontosítása, annak érdekében, hogy egyértelművé váljon a jogalkalmazás során, miszerint a helyi utazáshoz akkor sem jár utazási költségtérítés, ha a biztosított az utazáshoz az Ebtv. végrehajtási rendeletében [217/1997.(XII. 1.) Korm. rendelet] foglalt esetekben nem tömegközlekedési eszközt, hanem gépkocsit vett igénybe. A törvény jelenlegi szövegezéséből nem egyértelmű, hogy gépkocsival történő helyi utazáshoz nem jár támogatás.

Az Ebtv. 61. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki: A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.  

A jövőben a foglalkoztatók a pénzbeli ellátások iránti kérelmeket, hasonlóan az adóbevallásokhoz, elektronikus úton feldolgozható formában nyújthatják be az OEP-hez, annak honlapján közzétett program segítségével. A módosítással az ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá válik, azáltal is, hogy az igénybejelentéshez szükséges nyomtatvány elektronikus úton történő kitöltése esetén a hibák a minimálisra csökkenthetők.

Az Ebtv. 66. § (3) bekezdése az „és egyéb szerv” szövegrészt követően a „valamint az egészségügyi szolgáltató” szöveggel egészül ki.
    
2011. június 30-ig:
(3) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

2011. július 1-jétől:
(3) A foglalkoztató és egyéb szerv valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

Az Ebtv. 66. § (4) bekezdése a „vagy egyéb szervet” szövegrészt követően a „vagy egészségügyi szolgáltatót” szöveggel egészül ki.

2011. június 30-ig:    
(4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
    
2011. július 1-jétől:
(4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

Az Ebtv. 66. (5) bekezdése a „vagy egyéb szervet” szövegrészt követően a „vagy egészségügyi szolgáltatót” szöveggel egészül ki.

2011. június 30-ig:    
(5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

2011. július 1-jétől:
(5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

Az Ebtv. 66. §-a alapján lehetőség van a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezni a biztosítottat, a foglalkoztatót, valamint egyéb szerveket. Habár az egyéb szervbe kiterjesztő értelmezéssel beleérthető az egészségügyi szolgáltató, illetve annak orvosa is, annak érdekében, hogy felróhatósága esetén a keresőképtelenséget jogosulatlanul megállapító orvostól, illetve az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatótól vitathatatlanul visszakövetelhető legyen a már kifizetett pénzbeli ellátás, a viták elkerülése végett  szükségesé vált az Ebtv. 66. §-ának pontosítása.

Hatályát vesztette az Ebtv.:

40. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának” szövegrész.

2011. június 30-ig:    
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.    

2011. július 1-jétől:
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, (illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának) az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály. A 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

42/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „táppénz,” szövegrész

2011. június 30-ig:    
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.    

2011. július 1-jétől:
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő (táppénz), baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály, a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

43. § (1) bekezdésében a „vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon” szövegrész.

2011. június 30-ig:    
43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.    

2011. július 1-jétől:
43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, (vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon) keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően járó táppénz (ún. passzív táppénz)a törvényjavaslat indokolása szerint ellentétes mind a táppénzre vonatkozó alapelvekkel, mind pedig a biztosítási elvvel, az elsősorban szolidáris elemeket tartalmaz. Ezen ellátást sokszor nem valódi betegség miatt veszik igénybe, hanem inkább a munkanélküliség előli első menedékként. A táppénz alapvető rendeltetése, hogy a keresőképtelenség idejére a kieső keresetet pótolja, azonban a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony megszűnését követően az érintett személynek már nincs jogviszonya, és ezzel együtt olyan kieső keresete, amelyet a táppénzzel kellene pótolni. A passzív táppénz az ellátás jellege szerint nem tekinthető a biztosítási csomag integráns részének, hiszen elsősorban nem biztosítási elvű, hanem szolidaritási elvű szolgáltatást foglal magában, ezért ezen intézmény eltörlése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai vonatkozásában egyfajta profiltisztítást valósít meg.
Egyebekben jogtechnikai pontosításokról van szó.

43. § (3) bekezdése

2011. június 30-ig:
(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.   
(TÖRÖLVE!)

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

46. (1) bekezdés a) pontjában az „a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át” szövegrész

2011. június 30-ig:    
46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;
jár    

2011. július 1-jétől:
46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, (a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át);
jár

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. A passzív táppénz megszűnt.

48. § (8) bekezdésében az „a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának” szövegrész

2011. június 30-ig:
(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.    

2011. július 1-jétől:
(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, (a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának) harmincad részét.

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály.

48/A. §-a

2011. június 30-ig:   
48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.    
(TÖRÖLVE!)

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály.

50. § (3) bekezdése

2011. június 30-ig:   
(3) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.   
(TÖRÖLVE!)

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály.

50. § (4) bekezdés d) pontja

2011. június 30-ig:    
(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
d) a (3) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.    

2011. július 1-jétől
(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
(d) a (3) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.)

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni. A passzív táppénz megszűnésével összefüggő szabály.

80. § (4) bekezdésében a „táppénzről,” szövegrész

2011. június 30-ig:    
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzről, terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.    

2011. július 1-jétől:
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított (táppénzről), terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

A 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

40. § (2) bekezdés a) pontjában a „táppénz, baleseti táppénz” szövegrész helyébe a „baleseti táppénz” szöveg lép.

2011. június 30-ig:    
(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.    

2011. július 1-jétől:
(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A 2013. július 21-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

dr. Futó Gábor összefoglalója