A korábbi két kormányzati ciklus idején 163 kisiskola kapujára került lakat, annak ellenére, hogy ezen intézmények működtetése, az ezzel járó kiadások csupán 1 százalékát teszik ki a közoktatás költségvetésének – mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, a költségvetés 300 millió forintot különített el a bezárt kisiskolák újraindítására, ám az ezzel járó gondokat csak négy település – Érnagypatak (Geszteréd), Lipót, Pecöl, Siklósnagyfalu – merte felvállalni. A 300 millióból 100 millió forinttal támogatta az államtitkárság tehát a négy önkormányzatot, a fennmaradó 200 millióból pedig azokat a falvakat segítik meg, amelyek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz fordultak, hogy megmentsék iskolájukat a bezárástól.

Az intézmények működtetése ugyanis két forrásból történik, részben a központi költségvetésből, ez hozzávetőlegesen 45 százalék, a maradékot az önkormányzatoknak kell finanszírozni. Sok helyen azonban olyan szegények a községek, hogy a pedagógusok bérének a kifizetése is gondot jelent, nem hogy az infrastruktúra üzemeltetése. A települések a most kapott összeget tehát főleg bérpótlásra és a közüzemi számlák finanszírozására fogják költeni.

Míg egy nagyvárosban többnyire érzelmi, kényelmi kérdés, ha egy-egy intézmény bezárása miatt két-három utcával távolabbra kell járni egy diáknak, addig a kistelepülésen a megmaradást jelenti az iskola. Nem csak azért, mert szellemi-kulturális centrum, közösségi tér, hanem azért is, mert az iskolájuktól megfosztott falvak, kisközségek sorvadásnak indulnak, a fiatalok és a kisgyermekesek pedig elköltöznek.

A kisiskola nem jelenti azt, hogy alacsony színvonalú lenne az oktatás, ezt számos példa bizonyítja – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár elmondta, hogy a mostani gyorssegély után hosszú távon a készülő közoktatási törvény fogja rendezni ezeknek az intézményeknek a helyzetét. Rendkívül fontos ugyanis, hogy megmaradjanak a településeken az iskolák, ha másképp nem, hát legalább az alsó tagozat, még ha összevont formában is. Ellenkező esetben arra kényszerülnek az ott élő fiatalok, hogy elhagyják otthonukat. A kisiskolák megőrzése tehát nem gazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés.

A sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy a 2011/12-es tanév nemzeti megnyitóját ezért egy olyan községben tartják, ahol ősszel újraindul a korábban bezárt iskolában a tanítás, mégpedig a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

A támogatott települések:

Bács-Kiskun megye: Tataháza (10 millió Ft), Kunbaracs (8 millió Ft). Baranya megye: Palotabozsok (5 millió Ft). Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Szuhogy (5 millió Ft), Rudolftelep (5 millió Ft), Szakáld (5 millió Ft). Győr-Moson-Sopron megye: Rábatamási (10 millió Ft). Heves megye: Rózsaszentmárton (5 millió Ft), Mezőszemere (10 millió Ft). Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jásztelek (8 millió Ft), Kőtelek (15 millió Ft), Tiszagyenda (10 millió Ft). Nógrád megye: Magyarnándor (10 millió Ft), Nagybárkány (15 millió Ft). Pest megye: Kemence (5 millió Ft). Somogy megye: Szentbalázs (10 millió Ft), Juta (5 millió Ft), Magyaratád (5 millió Ft). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Tiszakerecseny (10 millió Ft). Tolna megye: Gyulaj (5 millió Ft). Vas megye: Horvátzsidány (5 millió Ft), Hegyhátszentjakab (5 millió Ft), Veszprém: Bakonyszentkirály (10 millió Ft), Somlószőlős (10 millió Ft).

(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)