A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területi felügyelőségeinek munkaügyi felügyelői végezték 2010. év végéig. 2011. január 1-jével megszűntek az OMMF regionális felügyelőségei és integrálódtak a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010.(XII. 27.) Korm. Rendelet szerint, 2011. január 1-től a regionális felügyelőségeknél folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben, a továbbiakban a kormányhivatal keretében működő felügyelőségek járhatnak el. A hatósági ellenőrzés lefolytatására és intézkedés foganatosítására változatlanul a munkaügyi felügyelők jogosultak.

A munkaügyi eljárás folyamata

A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemre folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál. Általános szabály szerint a munkaügyi felügyelő a felügyelőség területén (megye) lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Különös szabály, hogy az OMMF kormánytisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában, végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltató képviselőjének. Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi, /erre főleg a helyszíni ellenőrzés akadályozása szolgálhat alapul/ a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti/. (a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) 4 § (3) bek. a) pont.)
Fő szabályként érvényesülő törvényi előírás, hogy az ügyfelet a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról értesíteni kell. Ha azonban az előzetes értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyezteti, akkor elegendő az ügyfélnek az ellenőrzés megkezdésével párhuzamosan történő szóbeli tájékoztatása. A munkaügyi felügyelő a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.  
A munkaügyi hatóság az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején folytathat helyszíni ellenőrzést, tehát az ellenőrzés helyszínén munkavégzésnek kell lennie. Ennek számít az üzemen kívüli munkahely ellenőrzése is, amikor a hatóság a vagyonőrök vagy portások foglalkoztatását vizsgálja.

A munkaügyi felügyelő úgy köteles a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, hogy az ne akadályozza, a munkáltató munkáját a rendeltetésszerű tevékenységét. Amennyiben a munkáltató úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzés szükségtelenül akadályozza a munkavégzést, az üzemszerű működést, akkor panasszal élhet az ellenőrzés lefolytatásának módja ellen a területi felügyelőség igazgatójánál. A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) szabálya szerint az ügyfél vagy meghatalmazottjának a jelenléte csak akkor feltétele a helyszíni ellenőrzés megkezdésének, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Mivel a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének és lefolytatásának nem akadálya, ha a munkáltató vagy annak törvényes képviselője nincs jelen!

Hogyan zajlik a helyszíni ellenőrzés?

A munkaügyi felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások, munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, azokról másolatot készíthet. A Met. nem szűkíti le a felügyelő által betekinthető íratok körét, a leggyakrabban ellenőrzött dokumentumok az alábbiak:
-    a munkaszerződések, munkaszerződés - módosítások, a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések,
-    a munkáltató által adott egyéb tájékoztató,
-    az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartása,
-    igazolás a munkaviszony létrejöttének bejelentéséről, a megszüntetés kijelentéséről,
-    a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartása,
-    munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodás, idegen munkavállalók munkavégzését megalapozó polgárjogi szerződések (bérmunkaszerződés),
-    a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartása, a munkabér elszámolásáról készített bérjegyzék,
-    a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációja, a munkavállaló tájékoztatása a teljesítmény követelményekről, azok kiigazításáról módosításáról,
-    az átirányítás, a bel- és külföldi kiküldetés, a kirendelés nyilvántartása,
-    a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása,
-    a rendes szabadság, betegszabadság, és egyéb munkaidő kedvezmények nyilvántartása,
-    a munkaidő beosztás írásbeli közlése,
-    a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése,
-    a munkaidő kedvezménnyel kapcsolatos adatok nyilvántartása (szülési szabadság stb),
-    a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolások,
-    a munkavállaló részére kiadott munkabér elszámolás,
-    a menetlevél, tachográf,
-    építési napló,
-    cégkivonat, társasági szerződés.

Bizonyító erővel rendelkezhet még a számítógépes adathordozó, ami a munkavégzéssel kapcsolatban információval szolgálhat. A fentiek alapján a munkaügyi hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatásra vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható.
A hatóság helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A munkáltató a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít.

A lefoglalt iratokat a hatóság fő szabály szerint nyolc napon belül visszaadja a munkáltatónak, kivéve, ha arra a továbbiakban is szüksége van az eljárás eredményessége érdekében.

Mit kell tartalmaznia a helyszíni eljárás során készített jegyzőkönyvnek?

A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv a kötelező tartalmi elemeken (az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya, a helyszín, és az időpont megjelölése, az aláírások) túlmenően, az alábbi ellenőrzési elemeket, a konkrét esettől függően tartalmazhatja:
-    a helyszíni ellenőrzést végző személyek megnevezése,
-    az ellenőrzés során tapasztalt, az üggyel kapcsolatos lényeges körülmények megállapításokat,
-    az ügyfél, valamint az ellenőrzés során más személyek által tett nyilatkozatokat,
-    a lefoglalást, ebben az esetben, a jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és más tárgyi bizonyítékokat,
-    a rendőrségi közreműködés igénybevételét,
-    az ellenőrzés helyszínén tartózkodó és az ellenőrzéshez igénybe vett idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként való alkalmazását, a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát, az igénybevétel esetén az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell a tolmács jogairól, és kötelezettségeiről és ennek megtörténtét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A helyszíni jegyzőkönyv jelentősége abban van, hogy ha a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen a munkaügyi felügyelő hivatalból eljárást indít az ellenőrzött munkáltató ellen, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyv bizonyítékként szolgál.

Vasas János összeállítása