ÖSSZEFOGLALÓK
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató 1999. decemberig az általa megállapított és folyósított ellátásokat egyszerűen levonásba helyezte a fizetendő járulékokból és csak a különbözet befizetéséről kellett gondoskodnia (nettó befizetés). 2000. január 1-jétől az állami adóhatóság szedi be a két társadalombiztosítási ágat (nyugdíj- és egészségbiztosítás) megillető járulékot, ezeket külön számlákra is kell befizetni.
Az így befolyt járulékokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) utalja külön a Nyugdíjbiztosításhoz, illetőleg az Egészségbiztosításhoz. Így a társadalombiztosítási kifizetőhely által kifizetett ellátások már nem vonhatók le a fizetendő járulékokból. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes egészségbiztosítási szerv azonban megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a táppénz-hozzájárulást jelenleg az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szervnél igényelheti. Az egészségbiztosítási szerv az említett elszámolás adatait felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követően rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről. Az elszámolás adatait nem módosítják, ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a NAV munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról – az ellátásban részesülő személy nevének, taj számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével – az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
Az OEP területi igazgatási szerve a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az OEP területi igazgatási szervei az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldik meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.
Az ellátások elszámolásának új rendje 2011. április 1. napjától
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató az általa a bérfizetés napján kifizetett, illetve a kifizetésre elszámolt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta – erre a célra rendszeresített nyomtatványon – elszámolást nyújt be az egészségbiztosítási szervhez. (A Fővárosi, illetve megyei Kormányhivataloknál működő önálló társadalombiztosítási kifizetőhelyek az ellátások elszámolása nyomtatványt közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz nyújtják be.) Az elszámolást az OEP honlapján található „KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11 számú nyomtatványhoz” című útmutatóban foglaltaknak megfelelően kell kitölteni. Az ellátások elszámolása nyomtatványt a kifizetőhely a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Fővárosi, illetve megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez (röviden egészségbiztosítási szerv) személyesen vagy postai úton nyújthatja be. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a kifizetőhely nem az illetékes egészségbiztosítási szervhez nyújtotta be az ellátások elszámolása nyomtatványt, azt a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) előírásai szerint megküldi az illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szerv részére.
Az elszámolás alapján igényelt összeget csak szabályosan kitöltött ellátások elszámolása alapján fogják kiutalni. Az egészségbiztosítási szerv az elszámolást – a beérkezésétől számított nyolc napon belül – felülvizsgálja, és ha rendben találja, akkor az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül az átutalásról. A kifizetőhely által megküldött elszámoláson szereplő adatokat az egészségbiztosítási szerv nem módosíthatja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el, az elszámolt összeget kell átutalni.
A követelményeknek megfelelően kitöltött elszámolások átvételét az egészségbiztosítási szerv ügyintézője – iktatás után, rögzítve a beérkezés dátumát – aláírva, lebélyegezve az egyik példány visszaküldésével igazolja a kifizetőhelynek.
2011. április 1-jét követően a kifizetőhelyek, csak az új ellátások elszámolása nyomtatvány benyújtásával igényelhetik az általuk kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt. Ha a kifizetőhely a 2011. március 31-ig hatályos előírások szerinti nyomtatványon (régi nyomtatvány) kéri az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, illetve a baleseti táppénz kifizetését, az ellátások kiutalását nem fogják teljesíteni. Ilyen esetben a kifizetőhely által benyújtott régi nyomtatványt – végzésben – visszajuttatják a kifizetőhely részére. Amennyiben a kifizetőhely utólagosan kiállítja az új és szabályosan kitöltött ellátások elszámolása formanyomtatványt, az ellátásokat kiutalják.
Az ellátások elszámolása nyomtatvány benyújtását követően megállapított pénzbeli ellátások csak a következő havi elszámolással kerülhetnek megtérítésre, még abban az esetben is, ha a kifizetés a munkabérrel együtt már megtörtént.
Az elszámolás EB11-F1, EB11-E1, illetve szükség szerint az EB11-M1 és M2 jelű lapjának valamennyi sorát olvashatóan (tintával, írógéppel vagy számítógéppel) a valóságnak megfelelő adatokkal kell kitölteni. Az elszámolás minden oldalát el kell látni a foglalkoztató cégszerű aláírásával. Az ellátások elszámolása nyomtatványon szereplő aláírást – az ellátások elszámolása nyomtatvány feldolgozása előtt – minden esetben egyeztetik az aláírási címpéldányon szereplő aláírással. Abban az esetben, ha az elszámoláson nem cégszerű aláírás szerepel, az elszámolást nem dolgozzák fel, azt haladéktalanul – végzésben – visszaküldik a kifizetőhely részére.
Személyes benyújtáskor azonnal, postai úton történt benyújtás esetén a feldolgozás megkezdése előtt, az illetékes egészségbiztosítási szerv ügyintézője megvizsgálja az elszámolásban feltüntetett adatokat, illetve összehasonlítja az egészségbiztosító nyilvántartásában szereplő adatokat az elszámoláson szereplő adatokkal és a foglalkoztatóra vonatkozó azonosító adatokkal. Ha a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az előzőekben foglaltaknak, az egészségbiztosítási szerv azonnal megvizsgálja az eltérést és annak okát. Az egészségbiztosítási szerv a vizsgálat befejezését követően, annak eredményétől függően intézkedik a megállapított összeg kiutalásáról, vagy az ellátások elszámolása nyomtatvány javítás céljából történő visszaküldéséről.
Amennyiben a jogszabályban előírtak szerint a foglalkoztató kötelezett a táppénz-hozzájárulás megfizetésére, az elszámoláson minden esetben fel kell tüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét, amely táppénz hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások összegéből történő levonással kell megtéríteni. Amennyiben tehát az ellátások elszámolásában táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség alapját képező táppénz ellátás kerül feltüntetésre, de a kifizetőhely a táppénz-hozzájárulás összeget nem tüntetett fel az elszámolás erre szolgáló sorában, a hibás elszámolást javításra végzésben a kifizetőhely részére visszaküldik. A hiba javításáig az ellátást nem fizetik ki.
Abban az esetben, ha a kifizetőhely az ellátások elszámolásában nem tünteti fel az egy százalékos mértékű költségtérítést, a hibás elszámolást – javítás céljából, végzésben – a kifizetőhely részére vissza kell küldeni. A hiba javításáig az ellátást kifizetni nem lehet. Ha az ellátások elszámolásában közölt adatok számítógépes feldolgozása során hibaüzenet jelentik meg a képernyőn (pl. a táppénz hozzájárulás összege tévesen került feltüntetésre), akkor az ellátások elszámolása nyomtatványt javítás céljából – végzésben – a kifizetőhely részére visszaküldik. A hiba javításáig az ellátást kifizetni nem lehet.
Ha az ellátások elszámolása 31–35 soraiban összeg szerepel, akkor az illetékes egészségbiztosítási szerv az adatrögzítés előtt ellenőrzi, hogy az EB11-E1-es nyomtatvány 1–30 sorában jogcím szerinti feltüntetett ellátás összege fedezetet nyújt-e a 31-35 sorokban szerepelő megtérítendő ellátásra. Amennyiben az EB11-E1-es nyomtatvány 1–30-ig sorszámú vonatkozó sorában szereplő összeg fedezetet nyújt a 31–35 sorban/sorokban feltüntetett megtérítendő ellátás/ok összegére, akkor az ellátásokat ki fogják kifizetni.
Amennyiben az EB11-E1-es nyomtatvány 1-30-ig sorában szereplő összeg ellátásonként nem fedezi a 31–43 sorokban feltüntetett megtérítendő ellátás/ok összegét, és a kifizetőhely az ellátások elszámolása 45–49 sorait nem töltötte ki, akkor a kifizetőhely által benyújtott ellátások elszámolása nyomtatványban szerepelő ellátásokat nem lehet kifizetni. A benyújtott hibás elszámolási nyomtatványt – végzésben – a kifizetőhely részére javítás céljából visszaküldik.
Ha a kifizetőhely az EB11-E1 számú ellátások elszámolása 40–43 soraiban, illetve az EB11-F1 17. sorában nettó gyermekgondozási támogatás összeget tüntet fel, akkor az illetékes egészségbiztosítási pénztár az ellátások elszámolásának feldolgozását követően, az EB11-M1 mellékletben közölt adatok alapján, személyenkénti bontásban, külön levélben a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Ellátási Gazdálkodási Osztálya részére közli az érintett biztosított nevét, taj számát és a gyermekgondozási támogatás nettó összegét. A közölt adatokat az Ellátási Gazdálkodási Osztály a Magyar Államkincstár felé történő – személyenkénti külön – banki utalásnál, a közlemény rovatban tünteti fel.
Dr. Futó Gábor
További hírek
Használt autó értékesítésével összefüggő áfa kérdések
Szigorodnak az özvegyi nyugdíj feltételei
Egyéni vállalkozókat érintő újdonság a 2025-ös bevallásnál
Új uniós csomagolási rendelet augusztustól
Befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség
Webkereskedelem: kötelező elállási funkció júniustól
Különbözeti áfa esetén áfa levonási jog
Családi adókedvezmény súlyosan fogyatékos eltartottak után
Bevallás és számlázás külföldi megrendelő esetén
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
24
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR



