1. A munka világa

Szabadság és felelősség, XII. cikk
"(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson."

továbbá:

Szabadság és felelősség, XVII. cikk
"(1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz."

valamint:

Szabadság és felelősség, XVIII. cikk
"(1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét."

Az 1989-es Alkotmány - vagyis az 1949. évi XX. törvény jelenleg hatályos szövege - a következőkben rendelkezik a munka világáról:

"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

valamint:

"66. §
(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják."

Érdemes a szöveg pontos összehasonlításával érzékeltetni, milyen különbségek figyelhetők meg a két alkotmányos/alaptörvényi szintű szabályozásban. A hatályos Alkotmányban az "egyenlő munkáért egyenlő bért" szabály külön is megjelenik, míg az új Alaptörvény ezt külön nem nevesíti - igaz ugyanakkor, hogy az Alaptörvény szövege kimondja, hogy mindenkinek joga van a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
Az Alaptörvény nem említi sarkalatos (kétharmados) törvényként a sztrájkjogról szóló jogszabályt.
Az Alkotmányban szereplő "pihenéshez" való jog helyett az Alaptörvényben a pontosabb, "napi és heti pihenőidőhöz" való jog jelenik meg, a szabadság tekintetében szintén pontosabban fogalmaz jogalkotó: a "rendszeres" helyett "éves" fizetett szabadságról beszél.
Az Alaptörvény külön említi a munkaadói és munkavállalói szervezetek együttműködését.
Kiemelkedő újdonságként rögzíti továbbá a gyermekek foglalkoztatásának általános tilalmát (törvényben meghatározott esetek kivételével).
A gyermekek és szülők védelmére vonatkozó részekben is van eltérés, mivel a hatályos Alkotmány megfogalmazása szerint "a nők és a fiatalok" védelmét biztosítják külön szabályok a munka végzése során, az Alaptörvényben pedig ezt "gyermekekre és szülőkre" vonatkozóan láthatjuk, tehát a nők mellett a gyermekes családok munkavállaló férfitagjaira is kiterjesztik a külön intézkedéseket.

2. Nyugdíj

Szabadság és felelősség, XVI. cikk
"(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni."

Az Alaptörvény elfogadását megelőző viták során többször előkerült ennek a bekezdésnek a tényleges tartalma. Világos, hogy a szolidaritási alapú nyugdíjrendszer keretei között lehetséges e szabály érvényesítése.

Szabadság és felelősség, XIX.cikk
"(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja."

A fenti bekezdés lényegében rögzíti a 2011-ben már hatályos nyugdíjszabályok alapján fennálló, gyakorlatilag kétpilléres nyugdíjrendszert. Ez azt is jelenti azonban, hogy a de jure még létező magánnyugdíjpénztárak jövőbeni sorsa kérdésessé válik, amennyiben sem az egységes állami nyugdíjrendszerbe, sem pedig az önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények közé nem sorolhatók be.
A nők kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó, szintén a közelmúltban hatályba lépett szabályozást is megerősíti a fenti passzus.

3. Egészség- és környezetvédelem

Szabadság és felelősség, XX. cikk
"(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő."

valamint:

Szabadság és felelősség, XXI. cikk
"(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni."

A jelenleg még hatályos Alkotmányban részben szerepelnek a fentiek (a testi és lelki egészséghez való jog vonatkozásában), valamint az I. fejezet 18. § szerint "a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez."
Az alaptörvényi szinten megjelenő, az élelmiszer-biztonságra és az ivóvíz-tisztaság védelmére vonatkozó új elemek viszont előrevetítik a kapcsolódó ellenőrzések szigorítását.  
Újdonságnak minősül még a "szennyező fizet elv" érvényesítése (aki a környezetben kárt okoz, az viselje a helyreállítás költségét), amely a környezetvédelemmel csak közvetve kapcsolatban álló számos - nem kétharmados többséggel megszavazásra kerülő, vagyis sarkalatos - törvény módosítását is előkészítheti; ezekre nemcsak hatósági oldalról, de a vállalkozások részéről is fel kell készülni. Szintén új elem a "hulladékimportálás" alaptörvényi szintű tilalma is.

4. Közteherviselés, adórendszer

Szabadság és felelősség, XXX. cikk
"(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani."

Már a jelenleg hatályos Alkotmány szövege is rendelkezik a közteherviselésről, az Alaptörvényben először láthatjuk azonban, hogy a "családbarát" adórendszert, vagyis valamiféle családi adókedvezményt ilyen szinten rögzít a jogalkotó. A jövőben tehát alkotmányellenes lehet minden olyan adótörvény, ami nem veszi figyelembe valamilyen formában (vagy önmagában vagy kapcsolódó más jogszabályban) a gyermeknevelés kiadásait.

Az állam, 40. cikk
"A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg."

Kiegészítésképpen fontos megjegyezni, hogy korábban (2011-ig) a közteherviselésre és a nyugdíjrendszerre (lásd részben fentebb) vonatkozó szabályokat még alapvető szinten sem határozták meg kétharmados törvényben. Most erre is sor kerül. Különösen érdemes ez az alaptörvényi rendelkezés az adószakértők, adótanácsadók (nota bene: adójogászok) figyelmére, hiszen sarkalatos törvény fogja meghatározni a rendre elfogadásra kerülő adó- és járulékszabályozás alapvonalait is.
Kérdés, hogy erre sor kerülhet-e akár már a 2012. évre vonatkozó adótörvények benyújtása vagy elfogadása előtt.

5. Közpénzek felhasználása

Az állam, 39. cikk
"(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható."

A hatályos Alkotmányból nagyrészt kimaradó, az Alaptörvényben azonban határozottan jelen lévő közpénzügyi kérdések között találjuk a fenti bekezdést. Hogy mi minősül átlátható tulajdonosi szerkezetnek, felépítésnek és tevékenységnek, cégjogi szempontból mindenképpen érdekes kérdés. Erre tehát külön figyelmet kell szentelnünk.

6. Pénzügyi szervezetek felügyelete

Az állam, 42. cikk
"A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."

Röviden: kétharmados lesz a PSZÁF-törvény, ami jelenleg egyszerű többséggel módosítható. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működése erőteljesen befolyásolja a bank- és biztosítási szektor vállalatainak tevékenységét, így szempontjukból ez a szabály is figyelemre méltó.