Május elején a Közoktatás-politikai Tanács ülésén Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ismertette azokat a kérdőíveket, és a rájuk adott válaszokat, amelyeket az iskolák igazgatóihoz juttatott el a szaktárca, kikérve véleményüket a készülő közoktatási törvény néhány tervezett változásáról. Ezek érintik az intézmények fenntartását, a nagyobb állami szerepvállalást, valamint a pedagógusok új alapokra helyezett munkaidő megállapítását és bérrendszerét.

Az államtitkár arról számolt, hogy a megkérdezettek 61 százaléka, 1967 igazgató jelzett vissza. A többség támogatta az államtitkárság által felvázolt irányvonalakat. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a különböző településtípusok eltérő aktivitást mutattak, a legtöbb kérdőív a legsúlyosabb anyagi helyzetben lévő községekből érkezett. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felvetésére reagálva kifejtette: az államtitkárságnak csak az intézményekhez van közvetlen hozzáférési lehetősége, a több mint 150 ezer pedagógus megkérdezésére nincs módja. Hoffmann Rózsa azt is elmondta, hogy információi szerint sok iskolában a tantestület véleménye alapján születtek meg a válaszok.

A PDSZ a minisztérium tudtával változatlan formában eljuttatta a kérdőívet tagjaihoz, és a szakszervezeti felmérés eredményei azt mutatták, hogy néhány kérdésben - már csak a megkérdezettek pozíciójából adódóan is - nézetkülönbség van az intézményvezetők és többi pedagógus között.

A két felmérés eredményeinek összehasonlításakor világosan látható, hogy a finanszírozásban, illetve általában az intézmények fenntartásában való állami szerepvállalás növelését az intézményvezetők és a PDSZ által megkérdezett pedagógusok is inkább támogatták. A támogató válaszok aránya nem mutatott jelentős eltérést azzal kapcsolatban sem, hogy a megkérdezettek egyetértenek-e a pedagógusok állami alkalmazásával.  
Érdekes azonban, hogy a szakszervezet felmérésében a gimnáziumi pedagógusok körében a válaszadók 40,2 százaléka nem értett egyet a pedagógusok állami alkalmazásával olyan formában, hogy a munkáltatói jogok továbbra is az igazgató hatáskörében maradnak, míg az ezt támogatók aránya 42,2 százalék volt.

Az államtitkárság által megkérdezett intézményvezetőknek több, mint a fele értett egyet azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 %-át kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett
munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki
munkatársait. Ezzel szemben a PDSZ által megkérdezetteknek mindössze 2,5 százaléka gondolta, hogy ez helyes lenne.

Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal, miszerint a pedagógusok megtartott tanóráinak kötelező számát a tanított szakoktól, a csoportok létszámától vagy egyéb szempontoktól függően lehessen differenciálni, a NEFMI felmérésében résztvevő iskolaigazgatók többsége (55,4 %) igennel voksolt. A PDSZ által megkérdezett pedagógusoknak viszont több, mint háromnegyede (77,8 %) nem támogatta ezt a felvetést.

A szakszervezet felmérésében az összes megkérdezett 18 százaléka gondolta, hogy helyes lenne a kötelező óraszám ilyen meghatározása, az általános iskolában tanítóknál ez arány 6 százalékkal volt kevesebb. Érdemes kiemelni, hogy az e tekintetben erősen érintett szakközépiskolai pedagógusok esetében a javaslattal egyetértők aránya kiemelkedően magas volt a többi iskolatípusban dolgozókhoz képest (42,9 %).

A PDSZ és a NEFMI felmérésének részletes összehasonlítását itt töltheti le >>>

* * *

Hoffmann Rózsa: az életpálya-modell új szemléletű bérrendszer bevezetését teszi lehetővé

Az új közoktatási törvényen belül a pedagógus életpálya-modell egy új szemléletű bérrendszer bevezetését teszi lehetővé, amely nem a tanítandó kötelező óraszámot, hanem a törvényes heti negyven órás munkaidőt veszik alapul, amelynek mintegy 80 százalékában kellene az iskolában tartózkodni - erről a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Magyar Önkormányzatok Szövetségének konferenciáján beszélt május 26-án.

Az államtitkár azt mondta: lehet, hogy feszítettebb munkatempó alakul ki ily módon, de az egyidejűleg bevezetendő pedagógus életpálya-modell révén kiszámítható tisztességes jövedelmet kap cserébe a pedagógustársadalom.

A konferencián videó kapcsolaton keresztül és személyesen tették fel kérdéseiket a résztvevők, akik elsősorban a bérezés, a fenntartás, a minőségellenőrzés részleteire, az iskolabezárásokra voltak kíváncsiak.

Hoffmann Rózsa válaszaiból kiderült, hogy csak a közoktatási törvény elfogadása után vezethető be az életpálya-modell. Ha még a nyári ülésszakon megszavazzák a jogszabályt, akkor a tervezett intézkedések egy része jövőre bevezethető lenne. A modell értelmében három évenként automatikusan, valamint a két alkalommal végzett minősítés után nőnek majd a bérek, melyek viszonyítási alapja a mindenkori minimálbér lesz. Elhangzott továbbá, hogy a szakmai ellenőrzést nem a kormányhivatalok végzik, hanem iskolában dolgozó elismert szakemberek, akik egyben e feladatra képzett szakértők lesznek. Nem terveznek változást az ingatlanok tulajdonjogában, a nemzetiségi iskolák finanszírozásában, az iskolaigazgatók kinevezésének időtartamában, s a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti oktatásra és a testnevelésre. Az elszegényedett, az iskoláik bezárására készülő önkormányzatokat pedig arra biztatta az államtitkár, hogy tartsanak ki az új jogszabályok bevezetéséig. A legnehezebb helyzetbe került iskolák számára rövid időn belül támogatási lehetőség nyílik meg az Oktatásért Felelős Államtitkárságon - mondta az államtitkár.

(kormany.hu)