A Magyarország Alaptörvényéből kiemelt részeket a követhetőség kedvéért nem tematikusan, hanem a jogszabály szövegén belüli sorrendjük alapján soroljuk fel:

1. A családok védelme

Alapvetés, L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

A családok védelme érdekében alkotott új sarkalatos törvényből következően közvetve változhatnak a szociális intézményrendszerre vonatkozó egyes szabályok is.

2. Szociális biztonság

Szabadság és felelősség, XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is
megállapíthatja.

Szintén a szociális intézményrendszert érinti közvetve és közvetlenül is az előbbi cikk. Az utóbbi évek szociálpolitikájából következő jogalkotás folytatásának tekinthető az a passzus, miszerint a szociálist intézkedés jellege és mértéke igazodhat az intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez (lásd közmunka: segély helyett munkát, Út a munkához program stb.)
Érdekes kérdéseket vet föl az állampolgár "önhibáján kívül bekövetkezett" munkanélküliségének definíciója is, amit külön jogszabályban kell majd rögzíteni.

3. Az állam / Országgyűlés

2. cikk
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

Új választójogi törvény készül, amely érinti a választási igazgatásban dolgozók munkáját. Külön érdekesség, hogy milyen rendszerben kívánják szabályozni a jövőben a nemzetiségek képviseletét. 

4. Az állam / Kormány

17. cikk
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

Az alaptörvényben megerősítésre kerülnek az elmúlt egy-másfél esztendő közigazgatási reformjai  (kormánytisztviselői jogviszony, területi és fővárosi kormányhivatalok rendszere).

5. Az állam / A bíróság

26. cikk
(2) A hivatásos bírákat — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — a köztársasági elnök nevezi ki . Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte . A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár
betöltéséig állhat fenn.

A bírói kart érintő legjelentősebb - a sajtóban korábban éles vita tárgyát képező - változás, hogy a bírók szolgálati jogviszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik. Így a bírák idősebb generációjának kell nyugdíjba vonulnia; az ehhez kapcsolódó részletszabályok megalkotása még feladatokat jelent a jogalkotó számára.

6. Az állam / A helyi önkormányzatok

31. cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.
(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
(3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.

...

32. cikk
(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet
felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.
Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.

...

34.cikk
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly meg őrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását
feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

...

35. cikk
(2) A helyi önkormányzati képvisel őket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.

Az új alaptörvény új önkormányzati törvény megalkotását - illetve a jelenlegi jogszabály átfogó módosítását - kezdeményezi.

A készülő önkormányzati törvény munkaaanyagáról bővebben itt olvashat >>>

Fontos kérdés, hogy a korábbi szabályozáshoz képest a kormányhivataloknak valamelyest nagyobb befolyásuk lesz a helyi önkormányzatok tevékenységére. Már biztos az is, hogy a jövőben öt évre választunk önkormányzatokat.
Különösen érdekes továbbá az önkormányzatok kölcsönfelvételére és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó passzus, ami már a jelenleg hatályos államháztartási törvényben is megjelenik.

7. Az állam / A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

46. cikk
(6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának
szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
 
A rendvédelmi testületek dolgozóit érinti a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését szabályozó kétharmados törvény. Kérdéses azonban, hogyan változnak majd a jelenlegi szabályok.

***

Töltse le ingyenesen online jogtárunk, a JogTárház demo változatát, és nézze meg benne a teljes Alaptörvényt - és minden más jogszabályt, amelynek hatályos vagy korábbi állapota érdekli.

A JogTárház demo letöltéséhez kattintson ide >>>