Külföldre utazó tanulók jogi státusza

Kérdés:
Két tanulónk tanév közben 4 hónapot Németországban fog eltölteni, mivel szüleik ott fognak dolgozni. Kint iskolába is járnak, sőt már a leckeküldés módja is meg lett beszélve. A kérdésem arra vonatkozna, hogy mi lesz a gyerekek jogi státusza. Magántanulónak kell lenniük, vagy vezetőként engedélyezhetem távollétüket? Mivel februárban érkeznek haza, a féléves jegyeikért vizsgát fognak tenni.

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése szerint az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt a magyarországi tanulói jogviszonya szünetel. Ám a tanuló a külföldön tartózkodás időtartama alatt - a szülő döntése alapján - lehet magántanuló is. Ez esetben osztályozó vizsgát tehet, és tanulói jogviszonya továbbra is fennáll.

Tanulók voltak, vagy mégsem?

Kérdés:
(...) iskolánkba beírattak 2 gyermeket, akik 2 napot jártak hozzánk, majd nem jöttek. A beiratkozásuk után, mi elküldtük az előző iskolába az értesítést a beiratkozásukról. A mai napon az előző iskola felhívott, hogy a gyermekek újra oda járnak, és csak a nyomtatványból értesültek róla, hogy nálunk is voltak. Az igazgatónő kijelentette, hogy nem hajlandó kiírni a gyerekeket arra a 2 napra, mivel náluk nem szakították meg a jogviszonyukat. A mi iskolánkban a naplókba is beírásra kerültek, valamint étkeztek is, melyet egy étkezési programban rögzítettünk, így nem tudjuk Őket "semmisnek" tekinteni. Kérem, mondják el a véleményüket az esettel kapcsolatban!

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 66. § (1) bekezdése értelmében a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az átvevő iskola igazgatója dönt. Ebből következik, hogy az átvevő iskolával a tanulói jogviszony létrejöttét nem befolyásolja, ha az átadó iskola a távozási papír kiadását megtagadja. A Kt. 75. § (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy megszűnik a korábbi iskolával fennálló tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 18. § (1) bekezdése szerint a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a tanuló születési anyakönyvi kivonatát és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat kell bemutatni. Amennyiben a tanulót régi iskolája „visszavette”, ugyanígy megszűnik a jogviszonya a korábbi átvevő intézménynél. Az „átadó” intézmény vezetőjének a tanuló iskolaváltásával kapcsolatban nincs mérlegelési jogköre.

Szakképesítések után járó illetménynövekedés

Kérdés:
Tanítónak adható-e további szakképesítésért járó illetménynövekedés abban az esetben, ha a saját osztálya mellett alsó tagozatban másik osztályban is tanítja azt a tantárgyat, amelyre műveltségterületi (szakkollégiumi) szakképesítése van?

Válasz: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A (5) bekezdése szerint a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít. Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése előírja, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani. A fentiekből következik, hogy amennyiben a tanító a műveltségterületnek (szakkollégiumnak) megfelelő tantárgyat legalább heti 2 órában tanítja, részére a további szak hasznosításáért százalékos illetménynövekedés jár.

Gyógytestnevelési pótlék

Kérdés:
A tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés (pedagógus szakvizsga) alapján gyógytestnevelést tanító (1-6. évfolyamon) kollégáknak jár-e Kjtr 15.§ (13.) bekezdése alapján a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?

Válasz: Abban az esetben, ha a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon végzett pedagógus pedagógiai szakszolgálathoz tartozó feladatot lát el, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (13) bekezdése alapján megilleti a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék.   

Egy magántanuló esete

Kérdés:
Iskolánkban a szakértői- és rehabilitációs bizottság véleménye alapján egy sajátos nevelési igényű tanuló magántanulói státuszba került. felkészítése heti 10 órában történik. Probléma a következő: a tanuló december óta folyamatosan hiányzik, erről az értesítést az illetékeseknek megküldtük. A tanulónak félévkor osztályozó vizsgát kellene tenni, de annyi a hiányzása, hogy az szinte értelmetlen. Mi a teendő? Elhalasszuk a vizsgát? Mennyi mulasztás után kell (lehet) évfolyamismétlésre küldeni?

Válasz:
Tekintettel arra, hogy az SNI tanuló tankötelezettségét fejlesztő felkészítés keretei között teljesíti, esetükben a hiányzás és annak következményeit tekintve a tanórákról való hiányzás szabályait kell alkalmazni, amelyeket a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a tartalmaz. Eszerint, ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a rendeletben meghatározott mértéket, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Felhívom a figyelmét arra, hogy az egyéni fejlesztő felkészítés otthoni ellátás keretében is megszervezhető.