Jogok és kötelezettségek rendszere

Az egyéni és a közösségi jogok érvényesülése

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [a továbbiakban: Kt.] meghatározza azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek megilletik a tanulót a tanulói jogviszony, illetve a kollégiumi tagsági jogviszony fennállása alatt, illetőleg amelyeket a tanulónak teljesítenie kell mindaddig, ameddig az adott iskola, az adott kollégium tanulója. A tanulói jogok és a tanulói kötelezettségek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony fontos jellemzője, hogy a joggyakorlás és a kötelezettségek teljesítése közösségi keretek között valósul meg. A tanuló az iskola, illetve a kollégium által nyújtott szolgáltatásokhoz az esetek túlnyomó többségében nem egyedül, hanem osztályközösségben, illetve kollégiumi csoport keretei között jut hozzá. Ezért az egyes tanulói jogok gyakorlásánál mindig a többiek hasonló joga az, amely korlátot jelent mindenki részére. Az egyes tanuló a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogainak érvényesítésekor mindig köteles figyelembe venni tanulótársainak jogait, amelyek között kiemelkedő jelentőségű a tanuláshoz való jog. Igaz ez a megállapítás még akkor is, amikor a törvény szóhasználata alapján a tanulónak valamely kérdésben választási lehetősége van, illetőleg, amikor a tanulói jogok látszólag teljesen egyénre szabottak, és látszólag nem kapcsolódnak mások jogaihoz. A tanulói jogok érvényesülésében, a tanulói kötelezettségek teljesítésében kiemelkedő szerepe van az iskola és a kollégium házirendjének.

A tanuló életkora és a jogok, kötelezettségek rendszere

A jogkorlátozás tilalma

A közoktatásról szóló törvény a tanulói jogokat és kötelezettségeket egységesen, életkortól függetlenül szabályozza. Ebből az következik, hogy az egyes jogok gyakorlásánál, illetve kötelezettségek teljesítésénél nincs lehetőség az adott jog korlátozására vagy a kötelezettség teljesítése alóli mentesítésre azon az alapon, hogy a tanuló hányadik életévében jár. Természetszerűen ez nem jelenti azt, hogy a tanuló életkorát az iskolának, illetve a kollégiumnak nem kell figyelembe venni, hiszen nem vitathatóan az életkor előrehaladtával változik, fejlődik a tanuló személyisége.

Ebből következően az egyes jogok gyakorlásánál, illetve az egyes kötelezettség teljesítésénél más-más kereteket, feltételeket és elvárásokat lehet és kell megfogalmazni az iskola, a kollégium házirendjében.

A gyermeki jogok alapjai

A közoktatásról szóló törvénynek a gyermeki jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozási köre korántsem tekinthető megszokottnak, hagyományosnak. A tanulói jogok és kötelezettségek törvényi szinten történő szabályozása első ízben az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényben jelent meg. Ez a szabályozás a maga idejében azért tekinthető „szokatlannak”, mivel az ezt megelőző, az oktatás egyes kérdéseit szabályozó jogszabályok a tanulói jogok tekintetében általában nem tartalmaztak rendelkezéseket. A közoktatásról szóló törvény lényegében az 1985-ös törvényi szabályozás alapul vételével szabályozott e körben. A gyermeki jogok törvény szintű szabályozásánál döntő fontosságú volt az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény. Ez az egyezmény fogalmazza meg a „gyermek mindenekfelett álló érdekét”, a gyermeknek a saját személyazonossághoz, családi kapcsolathoz való jogát, a gyermek szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, a tájékozódáshoz való jogot, a lelkiismeret- és vallásszabadság jogát, az egyesülés és békés gyülekezés jogát, a magánélethez, lakáshoz, levelezéshez, becsülethez, jó hírnévhez való jogát, a szülők gyermekük neveléséhez való jogát, az államnak azt a kötelezettségét, hogy megvédjék a gyermeket az erőszaktól, a támadástól, a fizikai és lelki durvaságtól, az elhanyagolástól, a rossz bánásmódtól vagy kizsákmányolástól, a gyermek különleges gondozáshoz való jogát, a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, ehhez kapcsolódóan az esélyegyenlőség biztosítását, a gyermek megfelelő fejlődéshez való jogát.

A közoktatásról szóló törvénynek a gyermeki, tanulói jogokat és kötelezettségeket meghatározó rendelkezései arra a kérdésre adnak választ, hogy az egyént megillető alkotmányos jogok milyen módon érvényesülhetnek közösségi keretek között. A közoktatásról szóló törvényben található gyermeki, illetve tanulói jogok levezethetők az Alkotmányból a gyermek jogairól szóló egyezményből és más, nemzetközi egyezményekből.

Az alkotmánybírósági iránymutatás

Az Alkotmánybíróság konkrét ügy kapcsán mutatott rá arra, hogy „a gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak... Ahol a törvények nem szabályozzák a kis- és fiatalkorúak joggyakorlását, az alkotmány alapján esetről esetre kell meghatározni, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásában gyakorolhat maga, illetve, hogy ki gyakorolja nevében és érdekében...”

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései arra a kérdésre adnak választ, hogy a „mindenkit” megillető állampolgári jogok gyakorlása milyen korlátokkal valósulhat meg az iskolában, illetve a kollégiumban. A közoktatásról szóló törvény egyrészről meghatározza a joggyakorlás kereteit és korlátait, másrészről felhatalmazást ad az iskolának és a kollégiumnak arra, hogy meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek megtartásával a tanuló gyakorolhatja jogait. [21/1996. (V. 17.) AB h.]


A tanulói kötelezettségek

A házirend szabályozási köre

Az iskola és a kollégium házirendjében kell meghatározni, hogy a tanuló milyen módon köteles végrehajtani a közoktatásról szóló törvényben, valamint a más jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit. Nem tartozik a házirend szabályozási körébe a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos rendelkezések megállapítása, mivel ezeket a kérdéseket az iskolai pedagógiai programban, illetve a kollégiumi pedagógiai programban kell meghatározni. A tanulói kötelezettségek magukban foglalják az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltak megtartásának kötelezettségét. Ezért a jól elkészített intézményi szabályzatok alkalmasak annak meghatározására, hogy milyen elvárásoknak kell eleget tenniük a tanulóknak. A szabályozás során az iskoláknak és kollégiumoknak arra kell figyelmet fordítaniuk, hogy a különböző intézményi dokumentumokban található előírások egymástól kellően el legyenek határolva, illetőleg, hogy az egymással összefüggő kérdések szabályozása összhangban legyen egymással. A szabályozásnak egyértelműnek, közérthetőnek és végrehajthatónak kell lennie arra tekintettel, hogy számon kérhetők legyenek. A tanuló ugyanis felelősséggel tartozik, ha az intézményi szabályzatokban foglaltakat megszegi.

A szankcionálás lehetősége

A kötelességszegő tanulóval szemben az iskola fegyelmi büntetést állapíthat meg, illetőleg fegyelmező intézkedéseket alkalmazhat. A fegyelmi büntetések körét a közoktatásról szóló törvény határozza meg. A fegyelmező intézkedések meghatározására az iskola, illetve a kollégium jogosult a házirendben. A tanuló kártérítési felelősséggel tartozik az általa vétkesen okozott kárért. [Kt. 40. § (8) bek.]

A foglalkozásokon való részvétel kötelezettsége

A tanulói jogviszonyból, illetőleg a kollégiumi tagsági jogviszonyból származó legfontosabb kötelezettsége a tanulónak, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, illetőleg a szakmai gyakorlaton.
[Kt. 12. § (1) a) pont]

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra két nagy csoportra osztható: a kötelező és a szabadon választható tanítási órákra. A helyi tantervekben kell meghatározni, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulójának részt kell vennie, továbbá, hogy melyek azok a tanítási órák, amelyek közül a tanulónak választania kell, és választása alapján, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie a foglalkozásokon. Emellett vannak olyan órák, amelyek kiválasztása tanulói döntés függvénye. Abban az esetben azonban, ha a tanulót a kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tantárgy tanítása az év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. [243/2003. (XII. 17.) Korm. r. 4. §]

A házirendben e kötelezettséghez kapcsolódóan kell meghatározni az iskolai, illetve a kollégiumi tanulói munkarendet, valamint a tanórai foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások rendjét. [Kt. 40. § (8) bek.]

Ugyancsak a házirend szabályozási körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen módon igazolhatja a tanuló távolmaradását, illetőleg a tanórai foglalkozásról való késést. [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 4/A. § (1) a) pont]

A mulasztás jogkövetkezményei

A tanórai foglalkozásokról történő késések tekintetében lehetséges a házirendben szabályozni. A késések ideje ugyanis a házirendben foglaltak szerint összeadható, és amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, egy igazolt vagy igazolatlan órának minősülhet.

A tanórai foglalkozásokról való mulasztás jogkövetkezményeit jogszabályok rögzítik. A tanórai foglalkozásokról történő távolmaradás megalapozza az évfolyamismétlést, függetlenül attól, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan mulasztásnak minősül. Az igazolatlan távolmaradás esetén a szülőt szabálysértési eljárás keretei között lehet felelősségre vonni. Súlyosabb esetben azonban kiskorú veszélyeztetése miatt büntető eljárás is indulhat. Helye lehet azonban annak is, hogy a jegyző a gyermeket védelembe veszi. A tankötelezettség megszűnése után az igazolatlan mulasztás következtében a törvény erejénél fogva megszűnik a tanulói jogviszony. [Kt. 71. § (1) bek., 75. § (3) bek. és (5) bek.; 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. 141. §, 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 20. § (6) és (8) bek.]

Ha a tanköteles gyermek egy tanévben a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője a tízedik tanórai foglalkozásról történő mulasztás után figyelmezteti a szülőt a további mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. [1998. évi LXXXIV. tv. 15. §]

A tanulmányi kötelezettségek teljesítése

A tanórai foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton való részvételhez szorosan kapcsolódik a tanulónak az a kötelezettsége, hogy rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. [Kt. 12. § (1) bek. b) pont]

A tanulmányi kötelezettség teljesítésével összefüggő tanulói kötelesség kérdéskörében a házirendben nincs szükség, nincs lehetőség szabályozásra. Ennek indoka, hogy a tanulói teljesítmény értékelésére az érdemjegy, a szöveges értékelés, az osztályzat szolgál. A tanulói kötelezettség teljesítése vagy nem teljesítése függvényében léphet a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve a szakképzési évfolyamba, vagy arra kényszerül, hogy tanulmányait évfolyamismétléssel folytassa. [Kt. 70–71. §]

Közreműködés a saját környezet rendben tartásában

A tanuló kötelessége, hogy közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. E tanulói kötelezettség a házirendben meghatározottak szerint valósulhat meg. E tanulói kötelezettség teljesítése során figyelembe kell venni a tanuló életkorát és fejlettségét. További követelmény, hogy e kötelezettség teljesítése igazodjon a tanuló iskolai és kollégiumi elfoglaltságához, továbbá, hogy biztosított legyen a pedagógus felügyelete. E tanulói kötelezettség nem válthatja ki a szükséges személyzet foglalkoztatását, például az iskola, illetve a kollégium rendszeres takarításának a megoldását. A házirendnek kell egyértelműen meghatározni, hogy milyen feladat végrehajtására köteles a tanuló. A tanulói életkor és fejlettség figyelembe vételének kötelezettsége összhangban kell hogy álljon az iskolai és a kollégiumi védő-óvó intézkedésekkel. E feladat végrehajtása nem veszélyeztetheti a tanuló egészségét, testi épségét.

A tanuló jogosult használni az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ezzel összefüggésben kell meghatározni, hogy milyen kötelezettségek terhelik a környezetének megóvásában, rendbetételében, illetőleg a tanórai foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások előkészítésében, lezárásában. [Kt. 12. § (1) beke. c) pont]

A védő-óvó előírások megtartása

Az intézményi védő-óvó előírásokat az iskola, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek a szabályozásnak azért van jelentősége, mert a munkavédelmi szabályok nem terjednek ki a szakképzés, gyakorlati képzés kivételével a tanulókra. Így az iskolának, illetve a kollégiumnak kell meghatározni azokat az elvárásokat és kötelezettségeket, amelyeket a tanulók megóvása érdekében teljesíteni kell. Lényegében azokat a szabályokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a tanuló biztonságos és egészséges környezetben vehesse igénybe az iskolát, a kollégiumot. E szabályozásnál érdemes elővenni a munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, és az ott leírtakat megfelelően átalakítani a tanulási folyamatokra, a kollégiumi életre. Az iskolai, illetve a kollégiumi házirendben kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, illetve a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6/A. §]

A védő-óvó előírásoknak, azok megfelelő ismertetésének, és e körben a tanulói mulasztásnak az iskola, illetve a kollégium kártérítési felelősségénél is nagy jelentősége lehet. Az iskola, illetve a kollégium köteles megtéríteni a kollégiumi tagsági jogviszonnyal összefüggésben a tanulónak okozott kárt. A kártérítési felelősség vétkességre tekintet nélkül terheli az iskolát, illetve a kollégiumot. Csak abban az esetben mentesülhet, ha az intézmény bizonyítja, hogy működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amit a károsult elháríthatatlan magatartása okozott. [Kt. 77. § (3) bek.]

Közreműködés az „egészségvédelemben”

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, a kollégium alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel. A tanuló, amennyiben állapota azt lehetővé teszi, köteles jelezni azt is, ha megsérül. [Kt. 12. § (2) bekezdés e) pont] A házirend e körben meghatározhatja azt a cselekvést, amelyet elvár a tanulótól adott helyzetben, meghatározhatja azokat a cselekvéseket, azt a magatartást is, amelyet általában vagy adott helyzetben tilt a tanulónak. Ez a szabályozás szorosan kapcsolódik a védő-óvó intézkedésekhez. A kollégium házirendje szabályozhatja a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást is. Az iskola, illetve a kollégium házirendje meghatározhatja a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást is. [Kt. 40. § (8) bekezdés] A házirend rendelkezéseinek meghatározásánál nincs szükség az olyan magatartás, cselekvés tiltására, amely egyébként is jogellenes, tiltott magatartás. E körbe tartozik például másnak a megütése vagy bármilyen erőszakos cselekedet. Ugyancsak jogellenes a becsületsértő magatartás, például másnak a leköpése. Lényeges dolog, hogy a tanuló is felelősséggel tartozik magatartásáért, ez a felelősség lehet polgári jogi vagy szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség. A saját és a társak testi épségének megóvásával összefüggő kötelezettség alapján minden olyan cselekvés a tiltott magatartás körébe sorolható, amelynek következtében veszélyhelyzet alakulhat ki. Nemcsak valamely magatartástól való tartózkodást írhat elő a házirend, hanem olyan cselekvést is, amely adott esetben szükséges lehet a saját, illetve mások testi épségének megóvása érdekében. E szabályozás során is figyelembe kell azonban venni a tanuló életkorát és fejlettségét, hiszen mindenki csak a tőle elvárható gondosságot köteles tanúsítani, a tőle elvárható cselekvést köteles elvégezni. Senkitől sem várható el olyan magatartás vagy intézkedés, amellyel saját magát veszélybe sodorná. A házirendben kell megállapítani az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának a rendjét. Ez a szabályozás szorosan összefügg a tanulótól elvárható magatartással, szorosan kapcsolódik azokhoz az előírásokhoz, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az iskolában, illetve kollégiumban megóvják a tanulók egészségi, testi épségét. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szolgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint ismertetni kell. Hasonló ez a rendelkezés a munkavédelmi szabályokkal. A tanulónak és a szülőnek a beiratkozáskor át kell adni az iskola, illetve a kollégium házirendjét éppen azért, hogy megismerjék azokat a szabályokat, amelyeket meg kell tartani. Nem mellőzhető azonban ezeknek a szabályoknak a megismertetése, szükség szerinti begyakoroltatása. Az iskolának, illetve a kollégiumnak dokumentálni kell azt is, hogy az előírások ismertetése megtörtént, és a dokumentációból ki kell derülnie annak is, hogy az ismertetés milyen körű és tartalmú volt. [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6/A. §, Kt. 40. § (8)]

Az eszközök, létesítmények, felszerelések megóvásának kötelezettsége

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Mindenkitől elvárható, hogy másnak a tulajdonát a lehető leggondosabban használja. Ez a kötelezettség független a tanuló életkorától, vagyis az iskola és a kollégium vagyonát mindenki köteles a lehető leggondosabban használni és óvni. A leggondosabb használat és a helyiségek, tárgyak megóvása a rendeltetésszerű használatot jelenti, amelyből következik, hogy a rendeltetésszerű használattal együtt járó értékcsökkenés, kopás, rongálódás nem róható fel senkinek. A házirendben lehetséges e kérdéskörben szabályozni. Ez a szabályozás szorosan kapcsolódik a védő-óvó előírásokhoz. Lehetnek általános szabályok, amelyek minden helyiségre érvényesek. Ehhez kapcsolódhatnak az egyes helyiségekre irányadó szabályok. [Kt. 12. § (2) bek. f) pont]

Az emberi méltóság és mások jogainak tiszteletben tartása

A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az iskola és a kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait. A házirendnek ez a szabályozása összekapcsolódik a tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályozással. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a tanulói jogok gyakorlásának módját is. A tanulói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése egymástól nem választhatók szét. Így például a tanuló joga, hogy szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola és a kollégium működéséről. E jogának gyakorlása során azonban köteles az emberi méltóságot tiszteletben tartani. A tanuló joga, hogy vallási világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsa, és ezt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, és nem sérti másoknak hasonló jogait, nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogát.

A házirendben ezért kell meghatározni a véleménynyilvánítás módját, kereteit. A véleménynyilvánítás szabad, azonban az nem sértheti a tanuláshoz való jogot. Ezért nem jogellenes annak rögzítése a házirendben, hogy a tanítási órákon a pedagógus által irányított módon, az adott témához kapcsolódó körben lehet a tanulónak véleményt nyilvánítania.

A véleménynyilvánítás formája az öltözködés is. Ezért a riasztó, a mások érzékenységét sértő öltözködés tiltására a házirendben lehetőség van. [Kt. 12. § (2) bek. g) pont]

A házirendben történő szabályozás alkotmányos elvei

A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott az emberi méltóság kérdésével, tartalmával. Így több határozatában megállapította, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Ez nem jelenti azt, hogy alkotmánysértő lenne a tanulók meghatározott csoportja közötti megkülönböztetés. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha az azonos csoportba tartozók között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Az iskolákban és kollégiumokban a pedagógusoknak egyénre szabott nevelést és oktatást kell biztosítani, és adott esetben megkülönböztetett módon kell egyes tanulóval vagy a tanulók egyes csoportjával foglalkoznia. Ennek azonban van alkotmányos indoka, nevezetesen, hogy a nevelő és oktató munkánál figyelembe kell venni a gyermek személyiségét, szociális és egyéb hátrányait.

Az Alkotmánybíróság számos határozatában mutatott rá arra, hogy a Magyar Köztársaság területén az emberi, illetve az állampolgári jogok faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül minden személyt megilletnek. A diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni. A diszkrimináció tilalmából tehát nem következik a különböző élethelyzetekben lévőkre tekintettel ne lehetne különbséget tenni, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelmények nem sérülnek. Bizonyos körben kötelezettség az emberek között ténylegesen meglévő különbségek figyelembevétele. [61/1992. (XI. 20.) AB h. 74/1995. (XII. 15.) AB h.]

A házirendben számos olyan kérdést kell szabályozni, amelyek indokolhatnak különbségtételt a tanulók között. Ilyen például az életkor, amely szükségessé teheti, hogy a joggyakorláshoz a fiatalabb korosztály nagyobb segítséget kapjon, mint az idősebb korosztály. Például a diákönkormányzatok létrejötténél, működésénél az alsó tagozaton a diákmozgalmat segítő személynek kezdeményező szerepe is lehet. A felső tagozaton a segítő, támogató feladatok kerülhetnek előtérbe. A különböző juttatásokhoz való hozzáférés a napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek szabályozásánál, az ösztöndíjak, támogatások elosztása elveinek meghatározásakor fontos szempontok lehetnek a család életkörülményei, anyagi helyzete, a szülő halála.

A tanulói felelősségre vonás lehetőségei

1. A közoktatás rendszerén kívüli felelősségi rendszer

Az intézményi és a külső felelősségi rendszer közötti munkamegosztás

Az iskolák és a kollégiumok nem rendelkeznek az állam kényszerítő eszközeivel. Az iskolák és a kollégiumok azokban az esetekben, amikor a tanuló megszegi a tanulói jogviszonyával vagy kollégiumi tagsági jogviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit, pedagógiai eszközökkel léphetnek fel a jogsértővel szemben. Ez a fellépés akkor megfelelő eszköz, ha a tanulói magatartás jellege és súlyossága nem igényli a külső, az állami beavatkozás valamely formáját, nincs szükség állami eszközökkel kikényszeríthető döntésre, szankcióra. Ezekben az esetekben az iskolának, illetve a kollégiumnak a feladata a szükséges eljárás megindítása, és az eljárás eredményes lefolytatásának a segítése. A lehetséges eljárások a következők:
– a tanuló védelembe vételének kezdeményezése,
– szabálysértési eljárás indítása,
– büntető eljárás indítása,
– kártérítési eljárás indítása.

A védelembe vétel

Védelembe vételre akkor kerülhet sor, ha a tanuló a családi környezet, vagy bármilyen más oknál fogva, például drog, ital, rossz társaság, veszélyeztetett, és ezt a veszélyeztetettséget a szülő nem tudja vagy nem akarja megszüntetni, azonban még feltételezhető, hogy családi környezetben, segítségnyújtás mellett a tanuló fejlődése biztosítható. A tanuló védelembe vétele megtörténhet akkor is, ha szabálysértést követett el, vagy bűncselekményt, de a tizennegyedik életévét még nem töltötte be, és ezért a nyomozást meg kellett tagadni, továbbá akkor is, ha bűncselekmény elkövetésével vádolják a tanulót. Ha a védelembe vétel megtörténik, a tanuló részére családgondozót rendelnek ki, és megállapítják azokat a szabályokat, amelyeket a szülőnek, illetve a tanulónak meg kell tartania. Így például kötelezhetik a szülőt és a gyermeket, hogy iskolai erőszak vagy más súlyos konfliktushelyzet esetén jelenjen meg iskola pszichológusi vizsgálaton, vagy vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgálatot. Az iskolának, kollégiumnak a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt kell megkeresnie a védelembe vétellel kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából.

A szabálysértési eljárás

Minden iskolának és minden kollégiumnak tudatosítani kell a tanulókkal, hogy melyek azok a jogsértő magatartások, amelyek megvalósítása esetén az iskola és a kollégium már nem jogosult eljárni, hanem kötelessége szabálysértési eljárást indítani. Lényeges, hogy felhívják a tanuló figyelmét arra is, nemcsak a szándékos, hanem a gondatlan cselekmény is maga után vonhatja a felelősségre vonást. Indokolt felhívni a figyelmet arra is, hogy szabálysértést követ el az a tanuló is, aki mást szándékosan rábír valamely jogsértő magatartás elkövetésére, illetőleg, aki másnak segítséget nyújt szándékosan ahhoz, hogy szabálysértést kövessen el. Nem vonható felelősségre az a tanuló, aki a szabálysértés elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét, vele szemben a jegyző fog eljárni a védelembe vétellel kapcsolatos eljárásban. Szabálysértési ügyekben az esetek túlnyomó többségében a települési önkormányzat jegyzője jár el. Az iskola igazgatójának, illetve a kollégium igazgatójának ezért a jegyzőtől kell segítséget kérni, amennyiben az irányítása alatt álló iskola, kollégium valamelyik tanulója ellen szabálysértési eljárást kíván indítani. Számos olyan szabálysértési tényállás létezik, amely súlyosabb esetben már nem bírálható el, csak büntető eljárásban. Lényeges e körülményre is felhívni a tanulók figyelmét, mivel sok esetben meghatározott cselekmény attól függően minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, hogy a tanuló által elkövetett magatartás milyen megítélés alá esik.

A becsületsértés

Az iskolában és a kollégiumban meglehetősen gyakran előforduló jogsértő magatartás a becsületsértés. Szabálysértést követ el a tanuló abban az esetben, ha mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A becsületsértés miatt szabálysértési eljárást csak magánindítványra lehet lefolytatni, vagyis ebben az esetben a sértettnek és nem az iskolának, illetve a kollégiumnak kell megindítania a szabálysértési eljárást. Becsület csorbítására alkalmas minden olyan szóval és viselkedéssel elkövetett cselekmény, amelyben kifejeződik az elkövetőnek a sértettel szembeni megvetése, gúnyoló, megszégyenítő, lealacsonyító értékítélete. A bírói gyakorlat szerint a kritika nem minősül becsületsértésnek, bármilyen kemény is az. Ha a becsületsértő megnyilvánulás a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével van összefüggésben, abban az esetben már nem szabálysértés, hanem becsületsértés vétsége valósul meg. Így, ha a tanuló a pedagógussal szemben követ el becsületsértést, nem szabálysértési eljárásnak, hanem büntető eljárásnak van helye. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a becsületsértő megnyilvánulás nagy nyilvánosság előtt valósul meg, vagy tettlegesen követik el azt.

A rendzavarás

Megvalósítja a tanuló a rendzavarás tényállását, ha verekszik, vagy mást verekedésre felhív, illetőleg hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít. A verekedés is olyan jogellenes magatartás, amely számtalanszor megvalósulhat akár az iskolában, akár a kollégiumban. Nem mellékesen, a tanuló súlyosabb esetben megvalósíthatja a garázdaság bűncselekményét, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A garázdaságnak is van szabálysértési alakzata. Ezért érdemes felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy már a verekedés legenyhébb formája is lehetőséget nyit szabálysértési eljárás megindítására, súlyosabb esetben a tanulót garázdaság miatt vonja felelősségre vagy a szabálysértési hatóság vagy a büntető bíróság.

A lopás

Ha a tanuló kisebb, húszezer forintot meg nem haladó értékű dolgot ellop szabálysértést követ el. Megvalósul a szabálysértés függetlenül attól, hogy ki a dolog tulajdonosa.

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések az elzárás és a pénzbírság. Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárásra történő átváltoztatás során ezer forinttól háromezer forintig terjedő összeg helyett egynapi elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet. Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. [1999. évi LXIX. törvény 14. §]

A büntető eljárás

Lényeges dolog, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal is, hogy meghatározott magatartás, cselekmény megítélése olyan súlyú, amelynek alapján már sor kerülhet a büntető jogi felelősségre vonásra is. A tanuló életkorának a büntetőjogi felelősségre vonásnál is nagy jelentősége van, mivel nem büntethető az, aki a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ebben az esetben van helye a gyermekvédelmi eljárás keretében meghozni a szükséges intézkedéseket. Ha a tanuló a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a tizennegyedik életévét, de még nem érte el a tizennyolcadik életévét fiatalkorúnak számít.

A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés is. A fiatalkorú közérdekű munkára is ítélhető. A fiatalkorú eredményes nevelése érdekében a bíróság javítóintézeti nevelést rendelhet el. Előfordulhat akár az iskolában, akár a kollégiumban, hogy a tanulók „viccből” valamilyen cselekményre kényszerítik társukat, vagy megakadályozzák abban, hogy valamit cselekedjen, tegyen vagy eltűrjön. Ezzel a „csínytevéssel” azonban az érintettek megvalósíthatják több bűncselekmény tényállását is.

A kényszerítés

Így például megvalósulhat a kényszerítés bűncselekménye, amelynek elkövetőit három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ez a bűncselekmény abban az esetben valósul meg, ha mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerítenek, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, amennyiben ezzel az elkövető jelentős érdeksérelmet okoz.

A személyi szabadságtól való megfosztás

Bűncselekményt követ el azonban az is, aki mást megfoszt a személyi szabadságától. Ennek a bűncselekménynek is három évig terjedő szabadságvesztés lehet a következménye. Abban az esetben azonban, ha a sértett még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és ez jellemző az iskolára, illetve kollégiumra, a bíróság öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat. A személyi szabadság megsértése bűncselekmény megvalósul, ha valakit a személyi szabadságától bármilyen módon megfosztanak, például akadályozzák a mozgásában, a helyváltoztatásában vagy a tartózkodási hely megválasztásában.

A levéltitok megsértése

Bűncselekményt követ el az a tanuló is, aki társának a lezárt levelét, tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi vagy illetéktelen személynek átadja. Enyhébb esetben vétség valósul meg, amelyért pénzbüntetés szabható ki. Abban az esetben azonban, ha a levéltitok megsértése jelentős érdeksérelemmel jár, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A magántitok megsértése

Magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményt követ el például az a tanuló, aki a tanulótársa lakóhelyiségét titokban átkutatja. Ennek a bűncselekménynek az elkövetője akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

A rágalmazás

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki megvalósítja a rágalmazás bűncselekmény tényállását.

A testi sértés

Minden bizonnyal az sem közismert, hogy vétséget követ el a tanuló, ha társának a testi épségét vagy egészségét sérti. Ha sérülést okoz, vagy betegséget idéz elő, és az nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétség tényállását valósítja meg, amelyért a bíróság két évig terjedő szabadságvesztést állapíthat meg. A könnyű testi sértés vétség magánindítványra büntethető, vagyis a sértettnek, illetve a szülőknek kell az eljárást megindítani. Abban az esetben azonban, ha a sérülés vagy a betegség már nyolc napon túl gyógyul, a súlyos testi sértés bűntett tényállása valósul meg, amelyért három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A közfeladatot ellátó személy elleni fellépés

A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, például a dajka az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal, összefüggő tevékenységével kapcsolatosan a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. A közfeladatot ellátó személy elleni fellépés, munkájának akadályozása megvalósítja a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállását. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak megvalósul, ha például a pedagógust a nevelő és oktató munkájában gátolják, vagy tevékenységét megnehezítik, késleltetik. A bűncselekmény még akkor is megvalósul, ha a pedagógus el tudta hárítani az ellene irányuló fellépést, és végül is nem vezetett eredményre a tanulói szándék. Értelemszerűen megvalósul a bűncselekmény, ha a pedagógust bántalmazzák, testét erőszakosan vagy durván érintik. Az ismertetett bűncselekmény elkövetőjével szemben kiszabható büntetési tételeket az országgyűlés a közelmúltban megemelte. Az eddig kiszabható legalacsonyabb három évig terjedő szabadságvesztést öt évre emelkedett. Amennyiben a bűncselekményt csoportosan követik el, az eddigi öt évig terjedő szabadságvesztés helyett nyolc évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának van helye.

A kártérítési felelősség

A polgári jog általános szabályai szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. [Ptk. 339. §]
A cselekvőképesség
Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. [1959. évi IV. tv. 11–12/B. §]

A kártérítési felelősség

A tanulói kártérítési felelősség fennáll, amennyiben kárt okoz, akár az iskolának akár a kollégiumnak, akár tanulótársainak, a pedagógusnak. Ez a kártérítési felelősség nem kapcsolódik ahhoz, hogy valaki iskolába jár, illetőleg felvételt nyert a kollégiumba. Minden tanulónak tudnia kell, felelősséggel tartozik azért, ha hibájából megrongálódik a tanulótársa ruhája vagy bármilyen más felszerelése, esetleg sérülést okoz a tanulótársának. Megállapítják a tanuló felelősségét, ha betöri az ablakot, elszakítja a társa ruháját,


A tanulmányokkal összefüggő kártérítés

Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben okozza a kárt, abban az esetben az általános szabályoktól eltérően alakul a kártérítési felelőssége. Gondatlan károkozás esetén a legkisebb munkabér károkozás napján érvényes összegének ötven százalékáig tartozik kártérítési felelősséggel. Ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén legfeljebb a legkisebb munkabér károkozás napján érvényes rendelkezései szerint megállapított öt havi összeg erejéig kötelezhető kártérítésre. [Kt. 77. §]
Ezek a korlátozások nem irányadóak azonban akkor, ha a tanuló által okozott kár nincs összefüggésben a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a tanulók az iskola, illetve a kollégium felügyelete alatt állnak, ezért károkozás esetén a bíróság vizsgálni fogja azt is, hogy milyen módon látták el az érintett felügyeletét.

A belátási képesség

A polgári jog sajátos fogalma a belátási képesség. Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, az nem vonható felelősségre, helyette a gondozója felel. Nem felelős a gondozó, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása során úgy járt el, ahogy az általában elvárható.
A polgári törvénykönyvben az életkornak sajátos szerepe van. A polgári törvénykönyv ugyanis nem határoz meg életkort annak vizsgálatánál, hogy a tanuló rendelkezett-e adott ügyben belátási képességgel. Minden esetben a károkozó gyermek szellemi és fizikai adottságainak alapul vételével dönt a bíróság arról, hogy az érintett rendelkezik-e a polgári jogi felelősségre vonáshoz megkívánt belátási képességgel. Így például konkrét ügyben, a nyolcadik évfolyamra járó tanuló felelősségét egy sérülés okozásáért a bíróság megállapította, mivel úgy ítélte meg, hogy a tanulónak rendelkeznie kellett belátási képességgel annak felismeréséhez, hogy a viszonylag nagyméretű facsavarok dobálása az osztályteremben balesetveszélyes. [Bh. 1995.214.]

2. A közoktatás felelősségre vonásának rendszere

Ha a tanuló a tanulói jogviszonyával vagy a kollégiumi tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, az iskola, illetve a kollégium eljárást indíthat ellene. A kötelezettségszegésnek mindig az említett jogviszonyokhoz kell kapcsolódnia. Nem vonható felelősségre a tanuló például a nyári szünetbeli cselekedetéért. A felelősségre vonás alapja szándékos vagy gondatlan cselekedet, magatartás lehet.
    A kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegő tanulóval szemben fegyelmi büntetést szabhat ki a nevelőtestület. Enyhébb súlyú kötelezettségszegés esetén fegyelmező intézkedésre van lehetőség.

Az intézményi döntéshozatal elvei

Az iskolák és a kollégiumok döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Igaz ez akkor is, amikor a tanulóval szemben akár pedagógiai, akár más eszközzel kell eljárni.  A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. A tanulóval szembeni eljárás során nem befolyásolhatja a döntéshozatalt más, mint az adott ügy során feltárt tények. Az iskola, illetve a kollégium az eljárása során számos olyan kérdést figyelembe kell hogy vegyen, amely a tanuló személyiségével vagy más helyzetével van összefüggésben. Így például a fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

Az iskolai, kollégiumi eljárások során a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani részére a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. [Kt. 10. § (2) bek., 43. § (2) bek., 70. §]

A tanuló fegyelmi felelőssége

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések a következők: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából. Az eltiltás adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából fegyelmi büntetések a tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazhatók. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért megrovás; szigorú megrovás; kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. [Kt. 76. §]

A fegyelmező intézkedések

Ha a kötelezettségszegés nem súlyos az iskola és a kollégium fegyelmező intézkedéseket alkalmazhat. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. A fegyelmező intézkedés bármi lehet, ami nem ütközik az ismertetett elvekbe és nem minősül fegyelmi büntetésnek. A fegyelmező intézkedés nem lehet súlyosabb, mint a legkisebb fegyelmi büntetés. Miután a megrovás fegyelmi büntetést a nevelőtestület „szabja ki”, fegyelmező intézkedés lehet a szaktanári, az osztályfőnöki, az igazgatói intő. A fegyelmező intézkedések meghatározása kapcsolódhat az iskola, a kollégium jutalmazási rendjéhez. Például, ha az intézményben vannak elismerő, kitüntető címek, akkor a fegyelmező intézkedés lehet annak megvonása, vagy ilyen eléréséből meghatározott időre történő kizárás. Nem lehet fegyelmezési eszköz az óráról való kizárás, a bizonyítvány kiadásának megtagadása. [11/1994. (VI. 8) MKM r. 4/A. § (1) bek. g) pont]

dr. Szüdi János