27 százalékos társadalombiztosítási járulék

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, amely magában foglalja:
– a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot,
– a 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot, melyből 1,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
– és munkaerő-piaci járulékot, amelynek mértéke 1 százalék.
2011. december 1-jétől a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék új neve: 24 százalékos mértékű munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás, amely a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtésére szolgál.

Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 szálalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék.

10 százalékos nyugdíjjárulék

A biztosított 2011. január–november közötti időszakban egyaránt 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, attól függetlenül, hogy tagja-e magánnyugdíjpénztárnak vagy sem. 2011. december 1. napjától a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot nem fizet.

10 százalékos tagdíj

2011. december 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalékos tagdíj fizetésére kötelezett. A tagdíjra a nyugdíjjárulékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék

A foglalkoztató a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után 15 százalékos mértékű, a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizet.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.

Táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. A táppénz-hozzájárulás a biztosított saját keresőképtelensége esetén terheli a foglalkoztatót, így az nem vonatkozik a gyermekápolási táppénzre, és – miután a törvény nem nevesíti azt – a baleseti táppénzre sem. A táppénz-hozzájárulás is járuléknak minősül.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint az a belföldi személy, aki sem biztosítottként, sem a koordinációs rendeletek vagy nemzetközi egyezmény alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–p) és s)–t) pontjai szerint sincs arra jogosultsága, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2011. január 1-jétől havi 5100 (napi 170) forint.

13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulék

A foglalkoztató a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy (kifizető vagy magánszemély) egészségügyi hozzájárulást fizet. Az egészségügyi hozzájárulás azonban nem járulék, hanem adójellegű közteher.

Munkáltatói hozzájárulás a táppénzkiadás fedezetéhez

A foglalkoztató a táppénzkiadások fedezetéhez köteles hozzájárulni. A törvény szerint a biztosított saját keresőképtelensége, illetve kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével köteles a foglalkoztató a táppénzkiadások fedezetéhez hozzájárulni. A táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése a folyósított ellátások elszámolása keretében a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása az előírt nyomtatványon rendeződik. A kifizetőhelynek ezzel kapcsolatos további teendője nincs, külön befizetést teljesíteni ezen a címen nem kell. A kifizetőhely az általa kifizetett más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról tájékoztatja az illetékes egészségbiztosítási szervet a táppénz-hozzájárulási kötelezettség megállapítása céljából. A határozat meghozatalához a kifizetőhelynek közölni kell az ellátásban részesülő személyi adatait, taj számát, valamint a foglalkoztató nevét, adóazonosító számát [195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/A. § (3) bek.].
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató esetében az egészségbiztosítási szerv határozattal kötelezi a munkáltatót a táppénz hozzájárulás megfizetésére. A munkáltatónak a határozatban közölt összeget a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak kell átutalnia.

A magánnyugdíjpénztár működésének fedezete

A pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat. A működéssel kapcsolatos bevételek:
–    a tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb.) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
–    a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó realizált hozam,
–    a működéssel kapcsolatos eszközök értékesítéséből származó bevételek,
–    a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány,
–    vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
–    az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
–    egyéb működésre fordítható bevételek.
A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:
a)    folyó működési kiadásokat költségnemenként,
b)    az Alappal, Felügyelettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,
c)    a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségeket,
d)    működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,
e)    a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget,
f)    a működési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét.

A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.

A pénztárak működési költségét 2011-től a befizetés 0,9 százalékában maximálja az új szabályozás. A pénztáraknak a 2011. december 31-éig terjedő időszakban (amely a tagdíjak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átirányításának időszaka) a pénztárak feladatai jogszabályoknak és prudenciális elvárásoknak megfelelő végzése érdekében minimális működési bevételre van szükségük. Ennek érdekében, figyelembe véve a korábbi időszak tapasztalatait és a PSZÁF által végzett számításokat, a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásához tagonként 265 forint levonása elegendő forrást biztosít a pénztárak részére. A működési költségeket ennek alapján elsősorban a tartalékokból, majd ezen levonásból kell finanszírozni.
Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.
A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.
Ezek a szabályok a magánnyugdíj-pénztárak vagyonkezelésre fordítható kiadásainak maximumát határozzák meg a vagyonhoz viszonyítva 0,2 százalékos mértékben.

A megváltozott munkaképesség igazolása rehabilitációs hozzájárulás tekintetében

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az erre a célra rendszeresített számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

Megváltozott munkaképességűek

A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha
a)    munkaképesség-csökkenése az illetékes szerv szakvéleménye szerint 50–100 százalékos mértékű,
b)    egészségkárosodása az illetékes szerv szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
c)    a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
d)    az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
e)    külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
f)    siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
g)    a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.
A fenti a)–b) pont szerint illetékes szerv a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), 2011. január 1-jét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI), 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézete.

A megváltozott munkaképesség igazolása

Új rendelkezésként meghatározásra került azon dokumentumok listája, amely dokumentumokat a munkáltató a megváltozott munkaképesség fennállásának igazolására elfogadhat. A megváltozott munkaképességet igazolja
-    az a) és b) pont tekintetében: a hivatkozott illetékes szerv szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat,
-    a c) pontja tekintetében: az NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata,
-    a d) és e) pontok tekintetében: az NRSZH, az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata,
-    az f) pont tekintetében: az NRSZH, ORSZI, OOSZI, szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,
-    a g) pont tekintetében az elsőfokú szakorvosi (háziorvosi) szakvélemény, az NRSZH, az ORSZI másodfokú szakvéleménye.

Az előzőekben említett szakvélemény, igazolás vagy határozat a megváltozott munkaképesség fennállását kizárólag az érvényességi idején belül igazolja.

A biztosítás kezdete

A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. A biztosítás – amennyiben Tbj. eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a)    az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
b)    ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
c)    közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig
tart.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a)    a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b)    egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.

Az üzemi balesetek kivizsgálása, bejelentése és nyilvántartása

Baleseti ellátás (beleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleset járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás) üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) esetén jár. Fontos érdek fűződik ezért az üzemi balesetek kivizsgálásához, bejelentéséhez és nyilvántartásához.
A baleseti táppénz iránti kérelmet a baleseti jegyzőkönyv hiánya miatt önmagában elutasítani nem lehet. Ha a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a baleseti jegyzőkönyv nem áll rendelkezésére, annak felvételére, illetőleg kiállítására meghatározott szervet, vagy személyt fel kell arra szólítani, hogy az köteles az üzemi baleseti jegyzőkönyvet felvenni és megküldeni. Ha baleseti jegyzőkönyv felvétele bármilyen okból nem lehetséges, a kifizetőhely köteles megkeresni az illetékes egészségbiztosítási szervet. A kifizetőhelynek lehetőség szerint a baleseti táppénz esedékességéig döntenie kell a baleset üzemiségének kérdésében. A kifizetőhely saját hatáskörében bírálja el a baleseti táppénzre jogosultságot abban az esetben, ha a baleset üzemi jellege és az üzemi baleset, valamint a keresőképtelenség között az okozati összefüggés megállapítható, illetőleg, ha a foglalkozási betegség fennállása nem vitás.

Ha a baleset üzemi jellege továbbra is vitatott és a sérülés természetéből, vagy a foglalkozási betegség jellegéből következtethető, hogy számottevő munkaképesség-csökkenés marad vissza, a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási szerv előzetes véleményét kell kérnie. A vélemény megkéréséhez csatolni kell az elbírálás alapjául szolgáló iratokat. A kifizetőhely az előzetes véleményt minden esetben köteles figyelembe venni. Az értesítést a segélyezési egyéni lap tasakjába kell elhelyezni.
Abban az esetben, ha a baleseti táppénz esedékességéig a baleset üzemisége, vagy a foglalkozási betegség fennállása a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, a döntésig előlegként az általános szabályok szerint táppénzt kell folyósítani.

Ha a baleset üzemi jellegét utóbb megállapítják, a baleseti táppénz és az előlegként megállapított táppénz közötti különbözetet a biztosított részére visszamenőleg soron kívül egy összegben kell kifizetni. A baleseti táppénzt is legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Ha az üzemi baleset és a keresőképtelenség között az okozati összefüggés vitás, a kifizetőhelynek a sérültet keresőképtelen állományba vevő kezelőorvostól kell véleményt kérnie.
A munkáltató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet is köteles a munkáltató, illetőleg az erre kötelezett szerv „Üzemi baleseti jegyzőkönyvben” rögzíteni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja. Ezek:
– a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset,
– a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset.

Az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” felvételére kötelezett a munkáltatón kívül
– egyéni vállalkozó üzemi baleseti esetén, annak bejelentése alapján a vállalkozás telephelye (ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv, (szükség esetén a munkavégzés helye szerinti egészségbiztosító vizsgálatban közreműködik),
– a közcélú munka során elszenvedett baleset esetén az a szerv vagy intézmény, amely a közcélú, illetve közérdekű munkát elrendelte.
A határozathoz csatolni kell a munkabalesetről és az üzemi balesetről felvett jegyzőkönyv, a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási megbetegedésről kiállított értesítés másolatát.

A baleset üzemi jellegét a baleseti táppénzre jogosultság szempontjából a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell megállapítani. A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet. A foglalkozási betegséget a Munkavédelmi szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell kivizsgálni (1993. évi XCIII. tv. 65. §). Az üzemi és az úti balesetet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár útmutatása alapján kell kivizsgálni.

Foglalkozási betegség esetén a következő okmányok szükségesek: a keresőképtelen állományba vételi orvosi igazolás (kórházi igazolás), az adatmegállapító lap, a Munkavédelmi Felügyelőség által megküldött „értesítés” [27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet] arra vonatkozóan, hogy a foglalkozási betegség megállapítható. Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem tisztázható, további igazolások és nyilatkozatok beszerzése szükséges.

A bejelentett üzemi baleset, foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek (kifizetőhely, egészségbiztosítási szerv) határozattal kell elbírálni, függetlenül attól, hogy a biztosított balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmazni kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását, továbbá mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. A határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelőorvosnak, valamint a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.

A biztosított baleseti egészségügyi szolgáltatásra a határozat bemutatása alapján jogosult, attól függetlenül, hogy baleseti táppénz iránti igényt nem nyújtott be. Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az illetékes egészségbiztosítási szerv hoz határozatot.

dr. Futó Gábor