Az ellenőrzésre kiválasztott vállalkozásokat mindig több szempont alapján választják ki, amelyek közül kiemelt szerepe van mindig az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányoknak, amelyből a 2011-re vonatkozó irányokat február elején hozta nyilvánosságra a NAV.

Fontos megjegyezni, hogy a kiválasztás, a kockázatkezelés célja a hiányzó költségvetési bevételek pótlása, amelyet a NAV a rendelkezésre álló szankciókkal tudja elősegíteni, és a szankciók közül az adószám-felfüggesztést külön kiemelték, ezért várhatóan érdemes lesz erre a jövőben odafigyelni.

Továbbá, látható, hogy a kiválasztás során az egyik nagyon fontos szempont az adott évre kiadott ellenőrzési irányok, amelyek iránymutatást tartalmaznak az adóhatóság számára, viszont ami ennél fontosabb, hogy iránymutatást adnak az adózók számára is, hogy mely vállalkozásoknak kell komolyabban készülniük az adott évben, mert nagyobb valószínűséggel kaphatnak adóellenőrzést.

2011-es ellenőrzési irányok

Az integráció és az összevonás következtében a NAV kiemelt feladatként kezeli, hogy segítse azokat az adózókat, akik az adókötelezettségeinek eleget kívánnak tenni, folyamatosan tájékoztassa, megteremtse a lehetőségét annak, hogy az adózók ismereteik hiányát pótolni tudják, és az adómorál javítása érdekében egyszerűbbé tegye számukra a közteherviselést. Másik oldalról ugyanakkor – de az előzőekkel teljesen összhangban – szigorúan kell fellépni azokkal az adózókkal szemben, akik a költségvetés hátrányára, szándékosan szegik meg az adózási jogszabályokat. Az ellenőrzési irányokat ezeknek az alapelveknek a fényében határozták meg a 2011-es évre.

Kiemelt vizsgálati célok, a kiválasztási folyamat ellenőrzésre

A NAV az ellenőrzésre történő kiválasztás során – a maga kockázatkezelési eszközei eredményeképpen – arra törekszik, hogy a költségvetésre legnagyobb kárveszéllyel fenyegető adózókat vonja ellenőrzés alá. Ez mind az adóigazgatási szerv, mind pedig a vámigazgatási szerv esetében igaz, vagyis a NAV törekedni fog arra, hogy minél szélesebb adózói kört és minél szélesebb kötelezettségtípust érintsenek. A 2011-es évben egy új ellenőrzési irány jelent meg, mégpedig a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatban felmerülő ellenőrzési feladatok.

Kiemelten kezelendő néhány szempont az ellenőrzésre történő kiválasztás során, így nagyobb valószínűséggel kerülnek ellenőrzése újonnan alapított vállalkozások, amelyeket az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni vizsgálat során ellenőrizhetnek le. Ezek az ellenőrzések elsősorban preventív jellegűek, céljuk a jogkövető magatartás, adótudatosság elősegítése és az adóelkerülésre utaló magatartás visszaszorítása. Továbbá, azoknál az adózóknál is nagyobb valószínűséggel várható ellenőrzés, amelyek székhelyet – vagy tulajdonost – váltanak úgy, hogy a váltás eredményeképpen másik regionális adó főigazgatóságok illetékességébe fognak tartozni. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelten kezeli a NAV a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásának megállapítását, amelyek a feketegazdaság visszaszorítását és az adóbevételek növelését jelentheti.

Külön kiemelendő még az áruk eredetének ellenőrzése is, amely szintén a feketegazdaság visszaszorítását célozza. A feketegazdaság visszaszorítása – és ezáltal a költségvetési bevételek növelése – érdekében az egyes hatóságok közötti együttműködés fokozása szintén szerepel, mint kitűzött cél.

Adóigazgatási szerv

A kiválasztás során arra fog törekedni a NAV, hogy azokat az adózói köröket zavarja szükségszerűen, amelyek valóban kockázatot jelentenek, és ennek érdekében több szempontot is meghatároznak, amelyek növelik egy-egy vállalkozás kockázatát. Ez lehet az adott vállalkozás életútjához, vagy annak kapcsolataihoz kapcsolódó.

1)    vállalkozás életút alapján:
kiemelt jelentőséggel bír az induló vállalkozások kockázatelemzése a kiválasztás során, tehát nagyobb valószínűséggel eshetnek bele a vizsgálatra kiválasztott adózók körébe. Ennek kimondott célja a hosszú távú megelőzés, és a minél hamarabbi kiszűrése azoknak az adózóknak, amelyek törekedhetnek a költségvetési bevételek csökkentésére.

2)    vállalkozás kapcsolata alapján:
elemi érdeke az adóhatóságnak, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat, amelyeket eredetileg is adóelkerülésre hoztak létre, melyeket ún. fiktív vállalkozásnak neveznek. Már megalakulásuktól kezdve kiemelt figyelmet kapnak azok a vállalkozások, amelyek más vállalkozásokkal való kapcsolatukat tekintve a következő jellemzőkkel bírnak:

•    székhelyszolgáltatóval kapcsolatban állnak;
•    a vállalkozás külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett címe;
•    jelentős forgalom megalakulás után, illetve nagy összegű fizetendő- és ezzel párhuzamosan nagy összegű levonható általános forgalmi adó bevallása;
•    pénzforgalmi számla nélkül bejegyzett cégek.

A kiválasztás során továbbra is fontos szerepet játszanak még a korábbi évek gyakorlatában jelentkező ismérvek, amelyek a kockázatkezelés során kockázatosnak minősülnek (a teljesség igénye nélkül):

•    bevallások benyújtásának elmaradása;
•    nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban;
•    az általános forgalmi adó és a jövedelemadók összhangjának hiánya;
•    munkáltató vagy kifizető által elmulasztott, foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatváltozások bejelentése, adóbevallások, adókötelezettségek teljesítése;
•    jelentős forgalom csekély létszámú foglalkoztatottal;
•    gyakori székhely-, illetve tulajdonosváltás;
•    nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
•    tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett, kimondottan akkor, ha a veszteséget tagi kölcsönből finanszírozzák;
•    túlnyomórészt transzfer szerepkör EU-n belüli kereskedelem esetén;
•    vámhatóság jelzése alapján gyanús export-import ügyletek bonyolítása;
•    nagy forgalom bevallása, amelyhez igazodik a költségek nagysága;
•    érdekláncolat, szervezett csalásban való részvétel gyanúja.

A fentiek közül érdemes külön kiemelni kettőt, és felhívni rájuk a figyelmet. A vagyonosodási vizsgálatok miatt különösen kockázatos lehet, ha a veszteséget folyamatosan tagi kölcsönből finanszírozzák a tulajdonosok, hiszen a vagyonosodási vizsgálattal egy olyan eszköz van az adóhatóság kezében, amellyel hatékonyan fel tud lépni egy ilyen esetben, ha fény derül rá. A gyanús export-import ügyletek esetében valószínűsíthető, hogy az integráció nyomán az adóhatóság és a vámhatóság együttműködésének hatásfoka javulni fog. Az információcsere mennyisége és minősége is eredményesebb és gyorsabb lesz várhatóan.

A fenti felsorolást kiegészítve kiemelendők még a különféle adóalap csökkentő tételek, adókedvezmények, amelyek kockázatot jelentenek egy vállalkozásnál abból a szempontból, hogy mekkora valószínűséggel választják ki ellenőrzésre, különös tekintettel:
•    kiemelten a beruházáshoz kapcsolódó adóalap csökkentő tételre vagy adókedvezményre (társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján);
•    kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap csökkentést igénybe vevő adózók;
•    innovációs járulék kötelezettséget csökkentő adózók.

A kiválasztás során végzett kockázatelemzésben különösen kockázatosnak minősülnek azok a szempontok egy adózó esetében, amelyet az ellenőrzési irányokban is külön kiemeltek:

•    korábbról megismert szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak olyan vállalkozásai, amelyek még nem kerültek kiválasztásra az adóhatóság által;
•    azok az újonnan alapított vállalkozások, amelyek tulajdonosainak korábbi vállalkozásaik jelentős hátralékkal kerültek felszámolásra;
•    azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező vállalkozások valamint ilyen körhöz tartozó megszűnő és átalakuló társaságok;
•    azok a vállalkozások, amelyek tulajdonosainak székhelyei egy alacsony adókulcsú államban van
•    azok a vállalkozások, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.

Vámigazgatási szerv

A NAV vámszerve által lefolytatott ellenőrzések célja összhangban van a fentiekben megfogalmazott célokkal, hiszen a lényege a vám- és egyéb jogszabályokban, valamint adótörvényekben előírt kötelezettségek teljesülésének elősegítése, a törvényes állapot helyreállítása. A fentiekben leírt kockázatelemzési szempontok ugyanúgy alkalmazandók az ellenőrzésre történő kiválasztás során, amely ellenőrzésnek a fő célterületei a következők:

•    központi költségvetési bevételeket negatívan érintő cselekmények kiszűrése;
•    adózatlan jövedéki termékek illegális forgalmának visszaszorítása;
•    kábítószer-csempészet visszaszorítása;
•    szellemi tulajdonjogot megsértő termékek forgalmazása;
•    a lakosság biztonságát veszélyeztető termékek illegális forgalmának visszaszorítása.

Az együttműködés és információcsere már a kiválasztás és kockázatelemzés során is fontos, hiszen minél szélesebb körű és több információval rendelkezik a vámigazgatóság a kiválasztás során – lefoglalt áruk, körözések, elkövetési módszerek stb. – annál hatékonyabb a kockázatkezelési folyamat. Ezért kiemelkedő az adatszolgáltatási adókötelezettség illetve társhatóságokkal való együttműködés szerepe, amely utóbbi javulásának irányában hat mindenképp a korábbi vámhatóság és adóhatóság integrációja.

A vámigazgatóság jövedéki szakterületének ellenőrzési súlypontja a feketegazdaság visszaszorítása, a jogszabályi rendelkezések érvényesítésének ösztönzése, elsődlegesen a nem regisztrált alanyi körben, másodlagosan a piac regisztrált szereplői tekintetében, a fenti kockázatos területeket és szempontokat szem előtt tartva.

A környezetvédelmi termékdíj esetében az adóellenőrzések elsősorban a benyújtott bevallások, adatszolgáltatásokból nyert információk és folyószámla adatok alapján, valamint a korábban végzett ellenőrzések során feltárt jogsértések alapján legnagyobb kockázatot jelentő mulasztásokra koncentrálnak. A nagy és közepes adópotenciált jelentő adózók esetében a NAV kiemelt célja az önkéntes, jogkövető magatartás elősegítése. A fenti kiválasztási szempontok mellett, vagy attól eltérően a kiválasztás során szerepet kap a véletlenszerű kiválasztás is.

Román László

Sorozatunk következő részében az egyes adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzések jellemzőiről olvashat.