Az igénylés során a magyar felmenőt, magyar állampolgár felmenőt kell igazolni, vagy az illetőnek kellett valamikor magyar állampolgárnak lennie illetve a magyar nyelvtudást, amit általában egy saját kézzel írott magyar nyelvű önéletrajzzal igazolnak a kérelmezők.  

Ha egy dokumentum valakinek a felmenőjének a nevére szól és az egy közokiratnak minősül, azt le kell fordíttatni. Ennek a költsége maximum pár ezer forint az adott állam jogszabályai szerint. Ott elfogadott fordítót is elfogadnak, nem szükséges magyar fordítóhoz fordulni. Ez valószínűsíti a felmenőnek a magyar állampolgárságát. Ezért egyszerűsített eljárás, ennek pont ez a lényege, hogy a korábbi bürokratikus akadályok, hogy magyarországi lakóhely, megélhetés és minden más kérdést kezdtünk kiiktatni.

Mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, aki magyar állampolgár, nincs a közügyektől eltiltva, és életvitelszerűen Magyarországon él, tehát van állandó lakcíme, az szavazhat Magyarországon. Az alkotmány vitája március 15-én elkezdődik, április végére véget ér, akkor is kirajzolódhat egy végső álláspont vagy később, akár az őszi ülésszak folyamán a sarkalatos törvények vitájában, lehet ezen bármit módosítani, de egyelőre nem terveznek ezen módosítást.  
A legnagyobb érdeklődésre Erdélyben és a Vajdaságban számítottak és ez az előzetes regisztrációk alapján is így történt. Szlovákiában ott egy nehezebb közjogi helyzet van. Ott nagyobb konfliktust kell kinek-kinek felvállalni.

Az államtitkár elmondta: bíznak benne, hogy pár év múlva mégis csak az európai normákhoz igazodik Szlovákia is, és nem fogja büntetni az állampolgárait azért, mert más országhoz is kötődnek. Arra számítanak, hogy tengerentúlon az EU határain kívül az észak-atlanti térségben is sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, mert ők mondjuk amerikai vagy kanadai állampolgárként az EU polgárai szeretnének lenni.

Rétvári Bence hangsúlyozta: most végre tudjuk azt kínálni határon túlon rekedt magyaroknak, hogy előny is lehet nekik abból, hogy a magyarságukat vállalják.