Különadók 1. - "Bankadó", hitelintézeti adó

A pénzügyi szervezetek - vagyis a bankok, hitelintézetek, biztosítótársaságok stb. - bankadó néven ismertté vált adója korábbi kormányzati ígéretnek megfelelően több évig megmarad. Az előző évhez képest annyiban változnak az adó bevallásának és megfizetésének szabályai hogy a pénzügyi szervezetnek a különadó-kötelezettségét 2011. március 10-ig kell megállapítania, bevallania, és négy egyenlő részben kell megfizetnie a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig.
A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezeteknek az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti évük adatai alapján kell megállapítaniuk és bevallaniuk a különadót 2011. szeptember 10-ig. Az adót két egyenlő részletben szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük. Ez a szabály érvényes a 2010. szeptember 30-ig különadó bevallására nem kötelezett, naptári évtől eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezetekre is.
A különböző okokból megszűnő vagy a törvény hatálya alól kikerülő pénzügyi szervezeteknek a megszűnés vagy
kikerülés napját követő 30. napig kell megfizetniük az adót.
Módosul a bankadónak az 50 milliárd forintot meghaladó összegre vetített mértéke: ez hitelintézetek esetén 0,53 százalék lesz. Sávos rendszert alkalmaz a szabály a biztosítóknál is: az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 8 milliárd forint vagy az alatt 3 százalék, 8 milliárd felett pedig 6,4 százalék lesz a különadó mértéke.
A hitelintézetek adóalapjaként meghatározott módosított mérlegfőösszeg számításánál csökkentő tételként figyelembe vehetők lesznek az európai uniós viszonylatban nyújtott, jelenleg csak belföldi relációkra nevesített ügyletek.
Az új adótörvényekben megjelent az "új bankadó"-ként emlegetett „Hitelintézetek különadója”. Ennek lényege, hogy a nyereséges hitelintézetek 2011-től a pénzügyi szervezetek különadójaként számított adóval megegyező összeget egy új, eredményalapú adónemként bevezetésre kerülő jogcímen, hitelintézetek különadójaként fizetik meg. A szabályozás szerint az érintett pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó mértéke az új adónem megjelenése miatt sem több, sem kevesebb nem lehet.

Különadók 2. - ágazati különadók

Még egyszer idézzük fel, pontosan milyen adókötelezettséget tartalmaz az átfogó adótörvény-módosítások előtt elfogadott jogszabály:
legjobban azok a kiskereskedelmi hálózatok járnak, melyek nettó árbevétele 500 millió forint alatt van, ők ugyanis nem adóznak, de lényegében ebből a szektorból csak a hipermarketeket terheli viszonylag jelentős, 2,5 százalékos adóteher, a 100 milliárd forint fölötti bevétel után (30 milliárd alatt 0,1, 30 és 100 milliárd között 0,4%-ot kell fizetni).  Nagy vesztesek lehetnek ugyanakkor a hipermarket láncok, a Tesco például 500 milliárdos, a Spar-csoport 360 milliárdos árbevétellel a legmagasabb sávban adózik.    
A bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén a törvény kihirdetését követően az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege.
A telekommunikációs szektor viszi a hátán az adó jelentős részét, a minimum 2, legfeljebb 6,5 százalékos kulccsal. Utóbbit az 5 milliárd forint feletti bevétel után kellene megfizetni (a Magyar Telekom nettó árbevétele 2009-ben 475 milliárd, a Vodafone Magyarországé 128,5, a Telenoré 177 milliárd volt). Az energiaszektor cégeinek bevételtől függetlenül egységesen 1,05 százalékot kell fizetniük a javaslat szerint.     
Az adótörvények elfogadása érdemben az utóbbi szektort érintette: módosult ugyanis az ágazati különadó törvényben az energiaellátó fogalma. A módosítás adómentességet biztosít a távhő törvény szerinti energiaellátónak, amennyiben ezen minőségében végzett tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévet megelőző évben nem éri el az összes nettó
árbevétel 5 százalékát.
Továbbra is érvényben marad ugyanakkor az energiaszektort érintő, korábban elfogadott Robin Hood-adó.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)

Az Art. módosítása szerint az önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha az adóellenőrzés megkezdését megelőzően az önellenőrzéssel érintett bevallást az adóhatósághoz benyújtották (vagyis abban az esetben nem, ha az adódó az önellenőrzést elvégezte, de csak az adóellenőrzés megkezdésekor nyújtja be).

Általános forgalmi adó

Az áfa törvény több, elsősorban jogharmonizációs jellegű módosítása közül néhány lényeges elemet emeltünk ki.
2011-től áfamentesség válik elérhetővé személyek együttműködő közösségei számára. Az ilyen együttműködő közösségek tagjai közötti, egyes közös tevékenységekkel kapcsolatos költségelszámolás mentesül az áfa alól.
Különleges áfa-visszatérítési eljárásra válnak jogosulttá a közhasznú szervezetek. Az adóhatóság, meghatározott feltételek mellett, az adományozott részére visszatéríti az áfát, ha a szervezet külföldi magánszemélytől vagy cégtől kapott készpénzadományból belföldön vásárol (pl. hátrányos helyzetű gyermekek oktatását segítő alapítvány tehetős, külföldön élő magyar üzletemberektől kapott adományból számítógépeket vásárol).
A belföldi adófizetők közötti fordított adózás szabályai is változnak. Egyrészt a felszámolási, vagy más, a fizetőképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany által nyújtott egyes szolgáltatásokra a fordított adózás szabályai lesznek alkalmazandóak.
Másrészt széndioxid-kibocsátási kvóták értékesítése esetén szintén a vevő lesz áfafizetésre kötelezett.
Az utazásszervezőket terhelő plusz adminisztráció, hogy a jövőben kötelesek lesznek nyilatkozatot kérni minden ügyfelüktől, hogy azok a szolgáltatást az áfatörvény értelmében utasként (azaz nem adóalanyként, vagy adóalanyként, de saját nevükben és javára) rendelik-e meg. (az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalanyok nem vonhatják le a továbbértékesített szolgáltatások beszerzését terhelő áfát)


Egyéb adók

Helyi iparűzési adó

Több pontosítás, változás is született a hipa kapcsán, amely módosítások 2011. január 1-jétől lépnek hatályba.
Jelentősen érintettek az építőipari vállalkozások a módosító rendelkezések kapcsán:
- építőipari tevékenységnél (valamint természeti erőforrás feltárása, kutatása esetén is) amennyiben a tevékenység a 180 napot meghaladja, annak megkezdése napjától telephely keletkezik és a vállalkozásnak a tevékenységvégzés helye szerint
illetékes önkormányzatnál állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként be kell jelentkeznie.
- a törvény szerint építőipari tevékenységet folytatónak minősül az adózó, ha az értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékeinek együttes összege legalább 75 százalékban e tevékenységéből származik.
- a hipa alap megosztásának lehetséges módjai az építőipari tevékenységet folytató vállalkozók számára kiegészülnek egy új választható módszerrel, valamint pontosították a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységhez kapcsolható adóalaprész számításának szabályait.

Számos önkormányzatot érinthet a telephely fogalmának módosulása (kiegészítése) távközlési társaságok esetében: telephelynek minősül annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a távközlési tevékenységet végző vállalkozás ügyfeleinek, fogyasztóinak számlázási címe található. A távközlési tevékenységet folytató vállalkozások számára a telephely-szabályokkal összhangban adóalap-megosztási szabályokat is meghatároz a jogalkotó.
Az eszközértékarányos adóalap-megosztási módszer a továbbiakban nem lenne alkalmazható abban az esetben, ha a székhelyhez nem allokálható eszközérték.
Emelkedik az építményadó-alap – önkormányzat által meghatározható – felső határa. Hasznos alapterület alapján történő számítás esetén 900-ról 1100Ft/nm-re, korrigált forgalmi érték alapján számított adó esetén 3-ról 3,6 százalékra.

Jövedéki adó

A törvény legfontosabb módosítása, hogy a közúti árufuvarozók, illetve busszal személyszállítást végzők jogosultságot szereznek – bizonyos feltételek teljesítése esetén – a vásárolt kereskedelmi gázolaj után literenkénti 6,50 forintnyi adó visszaigénylésére.
Változnának a dohánytermékekre vonatkozó adómértékek: cigaretta esetében például az adó mértéke 9750 forint/ezer darab, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz.
2011. április 1-jétől megszűnik a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék” gyártásához felhasznált alkohol adómentessége.


További törvénymódosítások

A számviteli törvény módosítása

A számviteli törvény módosításait a 2011.évről szóló beszámolóra vonatkozóan kell kötelezően alkalmazni, azonban már a 2010-es beszámoló esetén is alkalmazhatóak. A módosítások nagy részének célja az adminisztratív terhek csökkentése.
A zártkörűen működő részvénytársaságoknak, a külföldi vállalkozók magyarországi fióktelepeinek, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választóknak is lehetősége nyílik egyszerűsített éves beszámoló készítésére, amennyiben az erre a választásra jogosító feltételeknek megfelelnek.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező eleme lesz a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók bemutatása.
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegértékének megállapításakor az eszközöket, illetve a kötelezettségeket a mérleg-fordulónapi devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül attól, hogy hatásuk az eszközökre, kötelezettségekre vagy az eredményre jelentős-e. A behajthatatlan követelés fogalmát a törvény kiterjeszti: behajthatatlannak minősül az a követelés is, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan megtérülő értékével.
Az elektronikus pénzeszközök fogalma a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénnyel összhangban kerül meghatározásra.
A számviteli politikában megválasztható lesz az alkalmazandó árfolyam, amennyiben a választott hitelintézet egy adott napon belül többször is jegyez árfolyamot (nem kötelező a napi utolsó árfolyamot használni a forintérték meghatározásakor).
A konszolidáció alóli mentesítés érvényesítéséhez a fölérendelt anyavállalat beszámolójának közzétételének határideje a mérlegforduló napjától számított 180. napról a beszámolójának elfogadásától számított 60. napra módosul. Továbbá nem lesz szükség hiteles fordításra, bármilyen magyar nyelvű fordítás elfogadható lesz.
Hatályát veszti az átalakulás során keletkező adófizetési kötelezettségre vonatkozó lekötött tartalékképzési előírás.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény

A jövőben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának nem lesz lehetősége arra, hogy létrehozza az Állandó Választott Bíróságát.

K + F - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény

Fontos változás, hogy a megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége az innovációs járulék éves bruttó összegéből csak akkor vonható le, ha a kutatást a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott nonprofit kutatóhely végzi. Ezen felül további szigorítást jelent, hogy a jövőben csak a saját tevékenységi körben végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, illetve a fenti szervezetektől (kutatóműhelyektől) is csak a saját tevékenységhez megrendelt kutatásfejlesztési tevékenység költsége lesz levonható.

Tekintse meg a személyi jövedelemadózást, a társasági adót és a járulékfizetést érintő módosításokról szóló összefoglalónkat itt!

A részletes adó- és járulékszabályokról bővebben olvashat alábbi kiadványainkban:

Optimális adózás és járulékfizetés az új előírások alapján
Teljes körű útmutató a költségek csökkentéséhez és elszámolásához 
A foglalkoztatás, a bérfizetés, a béren kívüli juttatások és a bérszámfejtés kézikönyve