Az ágazat növekedése továbbra is egészséges szerkezetben zajlik, ezt mutatja egyebek mellett, hogy a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben termelésbővülést mértek, és hogy ipar erősödése Magyarország minden régiójára kiterjedt.

A feldolgozóipar legjelentősebb súlyú alága, a járműgyártás kibocsátása 17 százalékkal emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása több mint 3 százalékkal, a gyógyszergyártás közel 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A hazai és külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően - az előző hónapokhoz hasonlóan - áprilisban, is kétszámjegyű, 14 százalékos növekedést mutatott a közepes súlyú gumi-műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása. Az első négy hónapban a külpiaci eladások 10, a hazaiak 5,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.

A növekedést segíthette egyebek mellett az Audi tavalyi, három műszakra való átállása, illetve hogy a Suzuki március eleje óta újra teljes kapacitáson üzemel. A járműgyártásban létrejött korábbi nagyberuházások és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói fejlesztések is kedvezően hatottak a kibocsátásra, emellett a külső kereslet is erősíthette a növekedést.

A további bővülést tekintve derűlátásra ad okot az EU-s források gazdaságfejlesztésre irányuló felhasználása: június 9-én a GINOP keretében megjelent két, összesen 85 milliárd forintos pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének és fejlesztésének támogatására, de további pályázati kiírások várhatók az év hátralevő részében is, nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben. A következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, amelynek eredményeként szeretnénk elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen – vagyis egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)