Utópia és valóság - új dimenziókban beszélt Orbán Viktor, amikor szeptember 7-én a Professzorok Batthyány Körének felkérésére értékelte kormánya első száz napos tevékenységét.

A miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott, olykor maga is nyomasztónak érezte azt a hatalmas „feladattömeget”, amellyel az elmúlt száz napban meg kellett birkózniuk, ugyanakkor hatalmas segítséget jelentett számukra, hogy az áprilisi választáson kapott óriási támogatottságra támaszkodhattak. Rámutatott, száz nap nem elegendő idő ahhoz, hogy a teljes sikertelenségből a teljes sikerbe, és elégedettségbe jussunk. Az elmúlt időszakban azonban a magyar emberek nemcsak azt értették meg, miszerint egységben lehetnek igazán erősek, de azt is belátták, hogy mindenekelőtt az alapokat kell lerakni.

A kormányfő hangsúlyozta, a jövő formálásában továbbra is számít a választópolgárokra. Mint mondta, szeretne szakítani azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négy évente találkoznak a szavazókkal. Ezért újra elindítják a választási kampányban elkezdett nemzeti konzultációsorozatot.

A mögöttünk hagyott száz nap sűrűre sikerült – fogalmazott beszédében Orbán Viktor. Idén, 2010 nyarán még azok, akik a közéletnek legszívesebben hátat fordítanak is úgy érezték, hogy valami megváltozott, „valahogy más a politika”, nagy dolgok vannak készülőben. Vannak helyzetek, amikor – mint fogalmazott – az „idő összesűrűsödik”. A magyarok tudják, milyen, amikor néhány nap alatt hosszú évekre eldőlhet a sorsunk, milyenek a forradalmi változások. „A kormánynak abból kellett kiindulnia, amikor megkezdte az első száznapos munkáját, hogy többről van szó, minthogy a nyugati világot egy súlyos pénzügyi válság rázta meg. Vannak, akik úgy vélik, a válság egy elkerülhető, rossz döntés következménye. Orbán Viktor meglátása szerint azonban az utópia „beleütközött a valóságba” és darabokra tört.

A magyarok megértették a valóságot, és vállalták, hogy szembenéznek vele az utóbbi évek „utópiájának delíriuma után”. Új, valóságra épülő rendszer alapjait tették le, amelyet Nemzeti Együttműködésnek hívnak.

Orbán Viktor felidézte száz nappal ezelőtt a szakadék szélén állt a gazdaság, történelmi csúcsponton volt a munkanélküliség, és hatalmas az adósságtömeg. Megjegyezte, 2011-ben 2858 milliárd forintot kell majd visszafizetnünk. Az egy évben visszafizetendő államadósság jóval meghaladja az egészségügyre, vagy az oktatásra egész évben költött összeget. Ez a helyzet, amelyet 100 nappal ezelőtt megörököltünk – mondta, hozzátéve talán mindennél nagyobb gondot jelentett, hogy a magyarok már alig reménykedtek a jövőben. Ezért haladéktalanul cselekedni kellett.

Elmondta a nemzeti ügyek kormányának támogatottsága különleges, de sok más tekintetben is rendhagyó. Az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Vagyis, ez a kormány azt teszi, és azt kell tennie, amit az emberekkel a választások előtt megbeszélt.

A miniszterelnök beszédében aláhúzta, leszámoltak azzal a 20. századi „szakértői gőgből fakadó technokrata utópiával”, miszerint lehet az emberek nevében és ellenére kormányozni. A száz nap első és legfontosabb eredménye ezért az, hogy az emberekkel együttműködve hozták létre és építik ki a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. „Valójában az elmúlt száz nap ezért, nem egyszerűen a magyar kormány száz napja, hanem a megújuló Magyarország első száz napja”- hangsúlyozta. Újdonság továbbá, hogy 1990 óta soha nem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter. Az új rendszer hatékonyságát pedig az is bizonyíthatja, hogy a kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az országgyűlés. Ez a szám négy évvel ezelőtt 19 volt.

A miniszterelnök ezt követően sorra vette a legfontosabb döntéseket. Mint emlékeztetett rá, a kormányprogram első helyén a gazdaság talpra állítása és az új munkahelyek teremtése van. Minden intézkedés középpontjában a vállalkozás és a munkahelyteremtés támogatása áll. A fontos döntések között felidézte egyebek között, hogy bevezették minden idők legalacsonyabb tíz százalékos társasági adóját, eltöröltek tíz adófajtát, nemzeti konzultációra bocsátották a Széchenyi-tervet, vagy bevezették az egyszerű alkalmi foglalkoztatást. Törvényt hoztak a körbetartozás felszámolásáról, bevezettek egy új szabályt a földbirtokvédelem mellett. A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében, bevezették egyrészt a 120 milliárd forintos kormányzati takarékossági intézkedést, másrészt a közszférában kétmillió forintos fizetési plafont, amely - mint fogalmazott – „mindenkire vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szalad panaszkodni”.

Elmondta, a kormányzás legfontosabb céljának tekinti annak az új szövetségnek a fenntartását, amely a középosztály és a bizonytalanabb helyzetben lévő, szegényebb társadalmi rétegek között jött létre. Hangsúlyozta, a szociális terület kiemelt marad. Példaként említette az itt történt intézkedésekre a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a jelzálog alapú devizahitelek folyósításának megtiltását, az adományozás ismételt adómentessé tételét.

A jogállamiság helyreállításáról szólva beszélt arról, hogy megkezdték az előző kormányciklusok, a kormányzati visszaélések, és korrupciós ügyeinek részletes kivizsgálását. Mint mondta, 2011-ben sor kerülhet az új alkotmány megalkotására és elfogadására. De megemlítette azt is, hogy kártérítést fizettek az előző korszakban történt állami jogsértés áldozatainak is.

A rend és a közbiztonság megteremtéséről szólva elmondta, megszüntették azt a gyakorlatot, amelyben úgy érezhették a választók, hogy a kormány a bűnözök oldalán áll, de bevezették a három csapás törvényt, szigorúbban büntetik a rendőrök és a pedagógusok elleni cselekményeket is.

Az egészségügy érdekében tett lépésekről szólva, kijelentette, az orvosokat itthon akarják tartani. Megjegyezte, idén 250-nel több frissen végzett, fiatal szakorvos állhat munkába itthon, mint a választások előtt lehetséges lett volna.

Mindezek alapján, olyan száz nap volt ez, amely megváltoztatta Magyarországot – összegezte az elmondottakat a miniszterelnök. Száz nap nem elegendő idő ahhoz, hogy a teljes sikertelenségből a teljes sikerbe, és elégedettségbe jussunk, az elmúlt időszakban azonban a magyar emberek azt is belátták, hogy mindenekelőtt az alapokat kell lerakni.

„Az első száz napban, én személyesen éppen arról akartam meggyőzni mindenkit Magyarországon, hogy van remény, akarat és képesség Magyarország átalakítására, átépítésére, és megújítására” – zárta beszédét a miniszterelnök.

(orbanviktor.hu)