Az ágazat teljesítménye 2014 IV. negyedévében is folytatta bővülését, így a mezőgazdaság hozzáadott értékének volumene a teljes évben 12,6 százalékkal nőtt. Ennek köszönhetően az ágazat 0,5 százalékponttal járult hozzá a 3,6 százalékos GDP növekedéshez. A mezőgazdaság 4,4 százalékos részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évhez képest nem változott. A kedvező folyamatok hátterében a szántóföldi növények, és gyümölcsfélék kiugró termésmennyisége áll, hiszen rekordtermést takarítottak be kukoricából, napraforgóból és repcéből, de meghatározó volt a búza, a cukorrépa, a burgonya, valamint az alma, és a meggy termésmennyisége is. Továbbá 2014-ben jelentős mértékben nőtt az állattenyésztés kibocsátása (főként a sertés, a baromfi, a juh, és a tej ágazatoké), illetve gyarapodott a szarvasmarha, a sertés, a tyúk, a kacsa, és a pulykaállomány is.

Az export 2014. évi 7796 millió eurós értéke 2,6 százalékkal (205 millió euróval) maradt el a 2013. évitől, míg az import 4666 millió euróra nőtt (+4,5 százalék, +201 millió euró). Ennek következtében az egyenleg 3130 millió euróra csökkent, amely 11,5 százalékkal (407 millió euróval) kevesebb, mint 2013-ban. Ugyanakkor az export és az egyenleg még így is magas szintet ért el. 2010 és 2014 között a kivitel 33,4 százalékkal, az egyenleg 46,8 százalékkal bővült.

Az export értékének 2014. évi mérséklődését az árak esése magyarázza elsősorban, mivel az exportvolumen 5 százalékkal nőtt.

Az agrártermékek nemzetgazdasági exporton belül 9,2 százalékos, míg a nemzetgazdasági importon belül 6,0 százalékos aránnyal jelentek meg. Az agrárgazdaság a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének 49 százalékát adta 2014-ben.

Az export 2014. évi csökkenésének fő okai az alábbiak. Az orosz importtilalom hatására nagy mennyiségű áru maradt az EU-ban, ami árcsökkenést okozott az egységes piacon. A tej világpiaci árcsökkenésének hátterében az orosz embargó mellett a kínai kereslet visszaesése, valamint a főbb termelő országok termelésnövekedése áll. A teljes agrárexport jelentős részét kitevő búza, kukorica, repce, és napraforgó esetében világszerte nagy volt a termésmennyiség, amely hatására mérséklődtek az árak az érintett termékek, illetve a ráépülő termékpályák (főként a növényi olajok, és a húsok) esetében. Emellett a gabonafélék és az olajos növények árára hatással volt a nyersolaj árának csökkenése is.

Az exporton belül ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetőek 2014-ben. Jelentősen nőtt a különböző élelmiszerkészítmények, az élelmiszeripar melléktermékei, feldolgozott takarmányok, a húsok, a húskészítmények, a cukrászati termékek, az olajos magvak és a friss zöldségek kivitele. Míg az export csökkenése elsősorban a növényi olajok, elsősorban a repce és a napraforgó kivitelével magyarázzák.

Az export feldolgozottság szerinti megoszlása 2014-ben is kedvező irányba változott. 2010-hez képes a magasan feldolgozott termékek részesedése 6, az elsődlegesen feldolgozott termékeké 1 százalékponttal emelkedett, míg a nyersanyagok 7 százalékponttal kisebb részét adják az agrárexportnak.

(FM Sajtóiroda)